2022.február 24-I KÖZGYŰLÉS ELŐTERJESZTÉSEINEK VÉLEMÉNYEZÉSE
Közgyűlés 2022.02.24. előterjesztések véleményezése
Napirendről szavazás
- Előterjesztés az önkormányzat 2021. évi költségvetési rendeletének módosításáról
Kérdés:
Hozzászólás:
Tesztelési keretre, a lakosság ingyenes tesztelésére tett indítványomat következetesen 5 képviselő támogatta, legutóbb 2021. november 25-én a JOBBIK, az MSZP, az LMP, és a Momentum képviselői csatlakozott a kezdeményezéshez.
A lakosság ingyenes tesztelést elutasította a polgármester az alpolgármesterek és a tanácsnokok.
- Beszámoló Kaposvár Megyei Jogú Város közbiztonságának 2021. évi helyzetéről
Kérdés: 2021. évben 476 esetben alkalmazták az eljárás során a kameraszoba eszközeit. Támogatja-e szakmailag a Desedán lévő 2 helyszínen 3, illetve 2 összesen 5 köztéri kamerák csatlakoztatását a városi kamerarendszerhez a közbiztonság érdekében a turisztikailag kiemelt forgalmas területen? Alpolgármester úr költségvetési Közgyűlésen szakmai indok esetén támogatta a javaslatot.
Polgármester úr tett ígéreteket, ezért tőle kérdezem: Kaposfüreden, mikor sikerült kihelyezni a két traffipaxot? Ezek milyen eredményre vezettek?
A kábítószer terjesztés, használat az előző évekhez képest a látenciát figyelembe véve hogyan alakul? Van-e változás korcsoportban? Mennyire védettek a fiatalok, elsősorban ismeretekhez hogyan juthatnak? Mennyire tudatos a magatartásuk a szórakozóhelyeken, hogy elkerüljék a drogterjesztőket?
Elegendőnek tartja a prevenció segítése érdekében a nyilvánosság figyelmét?
Hozzászólás:
Köszönjük a rendőrség 2021. évi munkáját. Kapitány úr első intézkedéseit már mutatják a statisztikai adatok.
Javaslom a beszámolót a lakosság számára a polgármesteri hírlevélben megküldeni, hogy tényszerű tudásuk legyen a helyieknek a közbiztonság valós helyzetéről.
A beszámoló 2022. február 3-án kelt, amely a Közgyűlés tagjainak készült, kérem, hogy jövőre közvetlenül küldje meg részünkre, hogy időben eljusson hozzánk.
- Beszámoló a Kaposvári Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság 2021. évi tűzvédelmi tevékenységéről
Kérdés:
Hozzászólás:
- Előterjesztés az önkormányzati vagyongazdálkodásról szóló 59/2012. (X. 3.) önkormányzati rendelet módosításáról
Kérdés:
Az ingatlanhasznosítási polgármesteri határozatok száma mennyi volt 2019-ben az utolsó járvány előtti teljes évben, amikor a testületek is működöttek?
Polgármesteri ingatlan hasznosítás mennyi volt a veszélyhelyzetet megelőző évben? Ezeknek mennyi az összértéke?
Hozzászólás:
Az önkormányzati vagyongazdálkodásról szóló 59/2012. (X. 3.) önkormányzati rendeletet megalkotása óta eltelt idő nem igazolja, hogy szükség van három felé bontani a hatáskör átruházását az ingatlan vagyon elidegenítésével, hasznosításával, vásárlásával, megterhelésével kapcsolatosban.
A nem indokolt a polgármesternek hatáskört adni a szakbizottság el tudja látni ezeket a feladatokat. A bizottsági ülések nyilvánossága a döntéshozatali eljárás nyomon követhetősége jobban érvényesül testületi döntéshozatal során.
Kérem, a Tisztelt Közgyűlést, hogy a módosító indítványomban foglalt átlátható, nyilvános testületi döntéshozatali rendet támogatni szíveskedjen.
- Előterjesztés Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata szociális és gyermekjóléti intézményeiben foglalkoztatott közalkalmazottak elismeréséről szóló rendelet megalkotásáról
Kérdés:
„TÁJÉKOZTATÓ AZ ELŐZETES HATÁSVIZSGÁLAT EREDMÉNYÉRŐL Költségvetési hatás: plusz kiadással jár” Az előterjesztésben szerepel: „A Kaposvári emberekért végzett példaértékű, nagy hivatástudattal végzett munka elismeréseként a 2022-es évben hűségjutalomban 34 kollégánk részesülne.
Mennyi a plusz kiadás? A bevezetendő új rendszer összesen 127 dolgozót érint?
A többi ágazatban (közművelődés /könyvtár, múzeum/, sport /sportközpont és sportiskola/, óvodai, bölcsődei, városházi dolgozók milyen időszakokra, milyen összegű jubileumi jutalom jogosultak?
A jubileumi jutalmak mellett több megbecsülést szolgáló javaslatot tettem a januári Közgyűlésen önálló képviselői előterjesztés formájában ezek közül melyeket kívánja bevezetni? A dolgozók olvasták a honlapon mind a személyi kör bővülését, mind az egyes kedvezményeket fontosnak tartják.
Hozzászólás:
A humán ágazatban és a hivatalban dolgozók garantált bérminimumon vagy kevéssel az felett ágazati pótlékokkal foglalkoztatottak helyzete intézkedést igényel. A szociális gondozók, a családsegítők, a középfokú gazdasági területen és adminisztrációban dolgozók helyzete tarthatatlan. Tapasztalat és szolgálati jogviszonytól függetlenül a pályakezdő és a nyugdíj előtt álló 40 évet ledolgozó között nincs érdemi bérkülönbség. Ami feszítően méltánytalan helyzet.
Ez az országgyűlés feladata, de nem választási évben a korábbi években alacsonyabb garantált bérminimum-emelés felemelésével, hanem az önkormányzat finanszírozásának emelésével érhető el és olyan bértáblával, amely első fokozati el sem érik a garantált bérminimumot és így, kiegészítések, kompenzációk, ágazati pótlékok tömik ki a réseket. Ezek emeléskor elolvadnak és összetorlódik a pályakezdők és tapasztalattal rendelkezők bére. Ez reménytelenséget okoz, nincs életpálya, kiszámítható jövő. A fenntartói jogok biztosításával a helyi közösség döntsön a bölcsődétől, az idősek otthonáig minden helyben lévő intézményről, így az iskolákról is. Az államosítás megbukott, ahogy az előre látható volt. Nem lehet a fővárosból irányítani egy országot, mint ahogy a várost sem lehet autóból vezetni.
Itt az ideje, hogy az MJVSZ közösen lépjen fel a helyben működtetett intézmények visszavétele és megfelelő állami finanszírozása érdekében. Új a hivatásokat elismerő bértáblára van szükség nem akciókra, ötletelgetésre, mert annak mindig a dolgozók isszák meg a levét.
A megbecsültség érzése a tisztességes munkabér – amely a családfenntartás alapja – mellett a megfelelő munkakörülményt jelenti. Az irodai elhelyezés és az eszközök biztosítását. Ezen a területen különös hangsúlyt kapnak a kommunikációs eszközök pl. mobil telefon internet használat, amelynek költségei Magyarországon a bérekhez képest kiugróan magasak. Egy család mobil, internet, tv előfizetése a háztartási rezsiköltségek jelentős részét képezi. Itt is szükség van rezsicsökkentésre.
A szolgáltatók is nyújtanak flotta kedvezményeket, amely a szolgáltatás mellett a készülék vásárlást is támogatja, ezekhez az önkormányzat hozzájárulva tovább csökkentheti a dolgozók költségeit. Ezek az eszközök a munka adminisztrációs terheit csökkentik, így több idő marad az érdemi munkára.
A tiszteséges munkabér és munkaeszköz mellett az odafigyelés is fontos megtartó erő. Ha betegség, családi problémák esetén kiszámítható segítséget kap a dolgozó, így az otthonteremtés, a családfenntartás, a prevenciós szűrések, a szűrés alapján diagnosztizált betegség során a betegút biztosítása, munkaidőkedvezmény, a lehetetlen táppénzfizetési szabályok miatt fizetésielőleg biztosítása, temetési költséghez való hozzájárulás. Ha ezek szabályait előre ismeri, tudja, hogy olyan munkáltatónál dolgozik, ahol számítanak a szakértelmére.
A szélesebb teljes, fenntartótól független megbecsültség a humán (pl. szociális, gyermekjóléti, egészségügyi) területen dolgozók bevonása a város szórakozási, kikapcsolódást nyújtó rendezvényeibe. A humán (pl. szociális, gyermekjóléti, egészségügyi) területen dolgozók részére a szabad kapacitások „last minute” rendszerben kedvezményesen értékesíthetők. Színház- és mozijegytől a sportversenyeken át a fürdő szolgáltatásokig. De a kiállítások megnyitói és zárás előtti látogatása is ide tartozhat. A városi rendezvényekre történő meghívás a megbecsülés fontos eleme. A város napján a humán (pl. szociális, gyermekjóléti, egészségügyi) területen dolgozók közül szinte minden évben kap valaki elismerést, ilyenkor nem csupán a hozzátartozók, hanem a kollégák is örömmel részt vennének a színházi eseményen.
A humán (pl. szociális, gyermekjóléti, egészségügyi) területen dolgozók a családjuk megértése és támogatása nélkül aligha tudnának jól dolgozni, ezért fontos, hogy a cégekhez hasonlóan évente családi naphoz, egy szakmai naphoz és egy évvégi találkozóhoz támogatást biztosítson a város, amely lehet helység biztosítástól kezdve a helyi vállalkozók támogatásának kéréséig bármi. Az első városi pedagógus napok erre jó példa, ma már kényszerként élik meg a dolgozók. A korábban egy vezető helyett ma már három, négy ember ad át okleveleket. Az oklevelek számának növekedésével együtt a megbecsültség csökkenését érzik a pedagógusok, gratulációként like a Facebook felületen, mindenki várja, hogy mielőbb hazamehessen.
Ezek a felsorolt elemek különböző formákban itt-ott megvoltak az erős önkormányzati időben, amikor még a város volt a fenntartó, volt gazdája az ágazatoknak, de ma már lélektelen, üres, kötelező, „nemszeretem” eseményekké váltak. Ehhez új szemléletre és szívre van szükség. Az emberek életük nagyrészét munkával töltik, nem mindegy, hogy telik ez az idő és az sem, hogyha vége a munkával töltött éveknek, miként búcsúznak el a kollégáktól, vagy csak becsapják utánuk az ajtót.
a) legalább 10 éves jogviszony esetén egyszeri bruttó: 100.000, - Ft, nettó 66.500 Ft
b) legalább 15 éves jogviszony esetén egyszeri bruttó: 150.000, - Ft, nettó 99.750 Ft
c) legalább 20 éves jogviszony esetén egyszeri bruttó: 200.000, - Ft, nettó 133.000 Ft
d) legalább 25 éves jogviszony esetén egyszeri bruttó: 250.000, - Ft, nettó 166.250 Ft
e) legalább 30 éves jogviszony esetén egyszeri bruttó: 300.000, - Ft, nettó 199.500 Ft
f) legalább 35 éves jogviszony esetén egyszeri bruttó: 350.000, - Ft, nettó 232.750 Ft
153/2021. (V. 28.) Alpolgármesteri határozat alapján
Kaposvár Megyei Jogú Város Polgármesterét Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlése feladat-és hatáskörének gyakorlásában helyettesítve a következő határozatot hozta:
Kaposvár Megyei Jogú Város Alpolgármestere Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlése munkáltatói jogkörében eljárva úgy határozott, hogy Szita Károly polgármester részére 2021. június 1. napján esedékes 40 év közszolgálati jogviszonyára tekintettel 4.986.000, -Ft jubileumi jutalmat állapít meg. Ez nettó 3.315.690 Ft., ami 5 havi bért jelent.
- Előterjesztés a közterület rendeltetésétől eltérő célú használatának szabályairól szóló 5/2019. (III. 5.) önkormányzati rendelet módosításáról
Kérdés:
Hozzászólás:
- Előterjesztés Kaposvár Településrendezési eszközeit érintő döntésekről
Kérdés:
Hozzászólás:
- Előterjesztés a személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi és szociális ellátásokról szóló 13/2000. (III. 17.) önkormányzati rendelet módosításáról
Kérdés:
Hozzászólás:
- Előterjesztés a Közgyűlés és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 85/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelet módosításáról
Kérdés: „A Miniszterelnökség Hatósági Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkársága a fővárosi és megyei kormányhivatalok szakmai irányítása során a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 44. §-ában rögzített rendkívüli testületi ülés kötelező összehívását érintő – önkormányzati rendeletben történő – szabályozással összefüggően eltérő gyakorlatot tárt fel. Az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében az önkormányzatoknak felül kell vizsgálnia SzMSz-üket, amely nem tartalmazhat olyan rendelkezést, amely a polgármestert a kötelezően összehívandó rendkívüli ülés összehívására 15 napnál rövidebb határidőt ír elő. Az SzMSz szabályozása szerint ez korábban 8 napban került rögzítésre, amely rendelkezést a módosítás hatályon kívül helyezi.” Miért nem kapták meg a képviselők a Miniszterelnökség kifogását a rendkívüli ülések összehívásával kapcsolatban?
Mi az oka, hogy 2020. szeptemberi Közgyűlés után szakítva a 30 éves önkormányzati gyakorlattal a képviselő nem kapja meg írásban az írásban benyújtott interpellációra, kérdésre a választ?
A Közgyűlés nyilvánosságának biztosítása érdekében az országgyűléshez és más önkormányzatokhoz hasonlóan az írásban benyújtott interpellációk és kérdések, valamint azokra adott írásbeli válasz ezen önkormányzati ciklusra vonatkozóan mikor lesz közzétéve az előterjesztésekkel együtt?
Miért sérti meg sorozatosan a nyilvánosság elvét, amellyel közjogi érvénytelenséget okoz az indokolatlanul rendkívüli üléseken megtárgyalt előterjesztések esetében? Számolt-e a bíróság megsemmisítésének következményeivel?
A veszélyhelyzet során a többször kezdeményeztem, hogy a zárt ülési anyagok hozzáférhetőségének megfelelően a zárt ülési jegyzőkönyvek is álljanak a képviselők rendelkezésére. Mikor pótolják ezt, ami a képviselői munkát akadályozza veszélyhelyzet idején?
Hozzászólás:
„LEX NADRAI” azaz személyre szabott jogalkotás iskolapéldáját látjuk. Az egyszerű kérdések megválaszolása gondot okoz, mert alapvető kérdésekkel nincs tisztában a város vezetése. A veszélyhelyzet során a többször kezdeményeztem, hogy a zárt ülési anyagok hozzáférhetőségének megfelelően a zárt ülési jegyzőkönyvek is álljanak a képviselők rendelkezésére.
Hogyan korlátozzuk a nyilvánosságot az önkormányzati döntéshozatal ne legyen átlátható?
Általános indokolás
A rendkívüli ülések közjogi érvénytelenségét okozó összehívása, a nyilvánosság kizárásának következményeivel foglalkoztam a 2022. januári Közgyűlésen napirend utáni hozzászólásomban.
Az új szabályozási javaslat tovább korlátozza a képviselői munkát, ezért indokolt ahhoz módosító javaslatokat készíteni a törvényesség helyreállítása érdekében.
Részletes indokolás
2. §-hoz
„16. § (1) A Közgyűlés éves munkatervének megfelelően évente legalább hat alkalommal ülésezik, ezen kívül szükség halaszthatatlan, jogalapot tartalmazó külön indoklást tartalmazó összehívás szerint esetén rendkívüli ülést tart.”
Ez rögzíti a rendkívüli ülésen hozott döntés közjogi érvényességét. Az önkényesen, nyilvánosság korlátozásával hozott döntéseket a bíróság köteles megsemmisíteni, ha eljut hozzá az indítvány.
3. §-hoz
„18. § (3) A Közgyűlés rendkívüli halaszthatatlan, jogalapot tartalmazó külön indoklással telefonon összehívható, amelyet a jegyzőkönyvben dokumentálni kell. az ülés gyors megkezdését lehetővé tevő bármely módon összehívható.”
Garanciális szabály.
4. §-hoz
„19. § (1) A meghívó tartalmazza az ülés helyét és kezdési időpontját, a javasolt napirendet, a napirendi pontok előterjesztőit. Rendkívüli ülés összehívása esetén a meghívó tartalmazza a jogalapot tartalmazó külön indokolást.”
Garanciális szabály.
5. §-hoz
„24. § (1) Az előterjesztés tartalmazza különösen:
a) az előterjesztő megnevezéseét, az előterjesztés címeét;
b) az előterjesztésben javasolt döntés indokaát, a döntést megalapozó adatokat, elemzéseket és a döntés következményei;
c) határozati javaslatot (határidő kitűzésével és a végrehajtásért felelős személy megnevezésével) vagy rendelet-tervezetet.”
Nyelvhelyességi szabály.
6. §-hoz
„24. § (4) Az előterjesztés akkor kerülhet napirendre, ha a jegyzőnek reális lehetősége volt a döntést megalapozó eljárás és a döntési javaslat jogszerűségének ellenőrzésére, aki jogszabálysértés esetén jelezni köteles. ha a Közgyűlést megelőző napon 12 óráig írásban benyújtották. Ezt követően beterjesztett szóbeli vagy írásbeli előterjesztés akkor tárgyalható, ha a jegyző a napirend elfogadása előtt külön nyilatkozik arról, hogy a döntési javaslat nem ütközik jogszabályba.”
Garanciális szabály. A jegyzőt nem a Közgyűlés választja, hanem a polgármester alkalmazásától függ, így sem az állam, sem az önkormányzat, hanem a polgármester alkalmazottja. Nem várható el tőle, hogy a képviselők jogszerű javaslatait befogadja, ezért rögzíteni kell az előterjesztés benyújtásának végső időpontját. Ezt követően akár a polgármester, akár bizottság vagy képviselő nyújt be javaslatot a jegyző nyilatkozat mérvadó a napirendre felvétel előtt.
7. §-hoz
„25. § (1) A zárt ülésen tárgyalandó előterjesztést, a zárt ülés jegyzőkönyvét hozzáférhetővé kell tenni:”
Hiánypótló szabály, amely a veszélyhelyzet alatt felértékelődött.
8. §-hoz
„30. § (2) Interpellálni a Közgyűlés vagy szervei hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyben lehet. A Közgyűlés azt az interpellációt tárgyalhatja, amelyet, az ülésnapot megelőző harmadik munkanapon 16.00 óráig a jegyzőhöz írásban benyújtottak és az interpellált írásbeli válaszát az interpelláló képviselőnek a Közgyűlést megelőző nap 12 óráig megküldtek. Az interpellációt benyújtását követően azonnal a honlapon az előterjesztésekkel együtt, az arra adott írásbeli választ a közgyűlés ülésének bezárásakor közzé kell tenni.”
A kérdés benyújtását 2 nappal korábban határozza meg a javaslat, arra hivatkozva, hogy nem tudnak egyszerű kérdésekre fél nap alatt válaszolni. Azonban nem tér ki arra, hogy az interpellációra adott válasz előzetes írásbeli közlése nélkül a képviselő a válasz elfogadásáról azonnal kénytelen első hallás után dönteni. Továbbá az ülés nyilvánosságát sérti, hogy az írásbeliséghez kötött három nappal korábban benyújtandó interpelláció, kérdés a lakosság számára nem hozzáférhető. Ezt a helyzetet kívánja orvosolni a javasolt módosítás.
- Előterjesztés a Polgármesteri Hivatal szervezeti és működési szabályzatának módosításáról
Kérdés:
Hozzászólás:
- Előterjesztés a Takáts Gyula Megyei Hatókörű Városi Könyvtár intézményvezetői munkakörének betöltéséről
Kérdés: A két kulturális intézményre ugyanazon jogszabály vonatkozik a pályázati feltételek esetén? Mi volt az oka az eltérő kiírásnak?
c) végzettségnek, szakképzettségnek vagy az intézmény alaptevékenységének megfelelő jogviszonyban legalább öt (3) év szakmai gyakorlat;
Könyvtár 5 év
Múzeum 3 év
Könyvtár plusz feltétel
„e) végzettségnek és szakképzettségnek vagy az intézmény alaptevékenységének megfelelő, kiemelkedő szakmai vagy szakirányú tudományos tevékenység végezése, amelynek igazolása történhet kutatási, publikációs vagy oktatási munkák bemutatásával, továbbá projektben való részvétel igazolásával; „
Hozzászólás: A pályázati feltétel meghatározását a 2021. november 24-i ülésén jogszerűtlenül tárgyalt előterjesztésben határozták meg. Ez alapján kell elbírálni a pályázati feltételeknek egy pályázó felel meg a válaszok alapján.
- Előterjesztés a Rippl- Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum intézményvezetői munkakörének betöltéséről
Kérdés: Mi a véleménye a Róma villa technikai feltételeiről?
Hozzászólás:
- Előterjesztés az önkormányzat tulajdonát képező nem lakás céljára szolgáló ingatlanok és egyéb bérlemények hasznosítása esetén 2022. évben érvényesítendő minimális bérleti díjak megállapításáról
Kérdés: Mi az oka, hogy a tagvállalatok határozzák meg a javaslat szerint a jövőben a díjakat? Kikerüli az árstoppot?
Hozzászólás:
- Előterjesztés A Kaposvár, Kossuth tér 5. szám alatti 364,32 m2 alapterületű bérlemény értéknövelő beruházási költségeinek bérleti díjba történő beszámításáról
Kérdés:
Hozzászólás:
- Előterjesztés az INDIT Közalapítvány által használt Kaposvár, Béke u. 47. szám alatti helyiségcsoport felújításának idejére cserehelyiség biztosításáról
Kérdés:
Hozzászólás:
- Előterjesztés a szavazatszámláló bizottságok tagjainak megválasztásáról
Kérdés:
Hozzászólás:
- Előterjesztés a polgármester szabadságának ütemezéséről
Kérdés: Három főállású alpolgármester mellett miért nem veszi ki a szabadságát a polgármester? 65 év felett nyugdíjas korúként különösen indokolt lenne a pihenése. A költségvetési közgyűlés is lement, nincs pótolhatatlan ember. A járvány idején hetente, van, amikor ritkábban közölt az önkormányzat adatokat, amit elég feltölteni. A szervező munkából kivették az alpolgármesterek a részüket.
Hozzászólás: Javaslom jogszabály-módosítást kezdeményezni. A szabadságot a munkáltató adja ki, a polgármester esetében ezek a határozatok nem érvényesülnek. A Közgyűlés semmilyen hatáskörrel nem rendelkezik jelenleg a polgármester felett, ez egy be nem tartott formális döntés.
- Előterjesztés a lejárt határidejű közgyűlési határozatokról
Kérdés: Miért febr. 21., H 16:56-kor kapták meg a képviselők a 79 oldalas anyagot?
3/2022. (I. 27.) önkormányzati határozat: Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlése megtárgyalta az Önkormányzat 2022. évi költségvetéséről szóló előterjesztést és a következő határozatokat hozta. 2. A Közgyűlés megállapítja, hogy a megyei jogú város polgármesterének illetménye a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 71.§. (2) bekezdése szerint 2022. január 1. napjától havonta 1.300.000,-Ft, költségtérítése a Mötv. 71.§. (6) bekezdése alapján havonta 195.000,-Ft. Felelős: dr. Csillag Gábor jegyző Közreműködik: dr. Gróf Regina irodavezető Határidő: azonnal Végrehajtva
3. A Közgyűlés a foglalkoztatási jogviszonyban álló alpolgármesterek illetményét a Mötv. 80.§. (1) bekezdése szerint 2022. január 1. napjától a polgármester illetményének 90%- ában, havonta 1.170.000,- Ft-ban állapítja meg, költségtérítésük a Mötv. 80.§. (3) bekezdése alapján havonta 175.500,- Ft. Felelős: Szita Károly polgármester Közreműködik: dr. Gróf Regina irodavezető Balogh Beáta gazdasági igazgató Határidő: azonnal Végrehajtva
Nem kíván lemondani a 348.220 Ft-os emelésről, mint polgármester kollégái? Ugyanígy az alpolgármesterek számát vagy a részükre történő kifizetést nem kívánja csökkenteni a megnövekedett költségek miatt?
145/2015. (IX. 10.) önkormányzati határozat:
a kaposvári 4211/4 hrsz-ú, „kivett rendőrség” megnevezésű, természetben a Kaposvár, Szent Imre u. 14/C. szám alatti földterületet – a Magyarország Alaptörvényének a 46. cikk (1) bekezdésében, valamint a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény1. §-ában, valamint 2. §-ában foglalt alapfeladatainak ellátása elősegítése érdekében – térítésmentesen a Magyar Állam tulajdonába adja.
A Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság az MNV Zrt-vel az ingyenes tulajdonba adást intézi, megállapodás még nem jött létre. Határidő módosítást kérünk: 2022.12.31-ig.
Ismét egy év halasztás, már 7 éve tart. Valami nem működik. Javaslom a polgármester keresse meg az érintetteket írásban.
32/2020. (II. 27.) önkormányzati határozat:
12. Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlése a 2021. évi újévi koncert megszervezéséhez a Csiky Gergely Színház Nonprofit Kft. részére a 2020. évi költségvetésében 2200 E Ft forrást biztosít.
Végrehajtva, a forrás biztosítása megtörtént, azonban a rendezvény elmaradt.
A pénzt visszautalta a kedvezményezett?
102/2021. (XI. 8.) önkormányzati határozat: Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlése az 1.MCM-Diamant Kaposvári Női Röplabda Club részére a 2021/2022-es bajnoki időszak biztonságos befejezéséhez szponzori támogatásként bruttó 38.100.000 Ft többlettámogatást biztosít. A Közgyűlés felhívja a Club Elnökségének a figyelmét arra, hogy a még fennálló hiányt szponzorok felkutatásával rendezze. Határidő: 2021. december 31.
Végrehajtva.
Hol van a hiányzó összeg? Milyen feljelentések születtek? Mire fordították a 38.100.000 Ft többlettámogatást? A játékosok, edzők, segítők megkapták a pénzüket? Mire költötték az adófizetők pénzét?
110/2021. (XI. 24.) önkormányzati határozat:
6. Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata a Kaposvári Turisztikai Marketing Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság első ügyvezetőjének az első három hónapban havi 50 ezer Ft, ezt követően havi 500 ezer Ft összegű megbízási díjat javasol.
Mi az indoka, hogy az ügyvezető javadalmazása 3 hónap után a tízszeresére nő? Az alapító okiratban az önkormányzat 50.000 Ft házi pénztári befizetése az ügyvezető céljára szolgált?
118/2021. (XI. 24.) önkormányzati határozat: Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlése úgy határozott, hogy a Kaposvár, külterület 0366/32 hrsz. alatti ingatlan a „Szarvasfarm tanya” elnevezést kapja. Végrehajtva
A Bőszénfai Szarvasfarm tud erről a döntésről? A névazonosság nem érinti kereskedelmi, értékesítési tevékenységüket? Mi a véleményük?
190/2021. (XII. 16.) önkormányzati határozat: A Közgyűlés megtárgyalta a Városligetben az Országos Bringapark Program keretében megvalósítandó kerékpáros pumpapálya kialakításáról szóló előterjesztést és az alábbiak szerinti határozatot hozta:
2. A Közgyűlés úgy határozott, hogy a Városligetben az Országos Bringapark Program keretében megvalósítandó kerékpáros pumpapálya kialakításáról benyújtott pályázat összköltsége bruttó 46.872.398,- forint, a Támogató bruttó 20 millió forint összegű támogatásának biztosítása mellett a megvalósításhoz szükséges bruttó 26.872.398,- forint önerőt biztosítja az Önkormányzat 2021. évi költségvetési rendeletének 24. számú céltartalék mellékletében „KOMÉTA részvények visszavásárlásából megvalósítandó infrastrukturális fejlesztések” megnevezésű elkülönített keret terhére.
A pályázat benyújtásra került, Támogatói Okiratot az Önkormányzat megkapta, a megvalósítás folyamatban.
A költségvetés elfogadásakor a 26.872.398, - forint önerő már 48.000.000 Ft. Ez miért nem szerepel a jelentésben? A dupla önerő egy hónap alatt megérdemel egy sort és magyarázatot? A környezete rendbetétele nem lehet új információ és magyarázat.
Hozzászólás:
Javaslom a Közgyűlési döntések végrehajtásának felületét létrehozni, amelyen folyamatosan figyelemmel kisérhetik nem csak a képviselők, hanem valamennyi polgár.
- Beszámoló a Polgármesteri Hivatal 2021. évi tevékenységéről
Kérdés:
A hivatali dolgozók biztonsága érdekében rendszeresen teszteléseket tartottunk, amelynek eredményeként a tavaszi időszakban több kolléga tünetmentes fertőzöttségére derült fény. Ez valós?
Hozzászólás:
- Tájékoztató a Kaposgrid energiamodernizációs program előrehaladásáról
Magyarország hat dunántúli megyei jogú városa – Dunaújváros, Kaposvár, Szombathely, Veszprém, Tatabánya, Zalaegerszeg - 2016. október 20. napján konzorciumi megállapodást írt alá az energiahatékonysági intézkedéseik összehangolása érdekében. A szerződés egyszer, 2017 december 27. napján módosításra került, ekkor csatlakozott a programhoz a Magyar Fejlesztési Központ (MFK). A városok az ELENA projekt keretében KaposGrid Smart Urban Energy Project (KaposGrid Intelligens Városi Energia) néven elindította saját projektjüket, melyek vezetője és végső kedvezményezettje Kaposvár városa Az ELENA az Európai Beruházási Bank (EIB) és az Európai Bizottság közös kezdeményezése a Horizon 2020 program keretében. Az ELENA pénzügyi támogatást nyújt technikai feladatok elvégzéséhez, amelyek középpontjában energiahatékonysági, elosztott megújuló energia és városi közlekedési programok megvalósítása áll. A támogatást a beruházások előkészítés fázisában megvalósíthatósági és koncepció tanulmányok, üzleti tervek, energetikai felmérések és ezek után a szükséges pályázati eljárások lefolytatására lehet felhasználni a szerződéses megállapodások és a megvalósításhoz szükséges költségek finanszírozásával bezárólag. Befejezik a közterületi LED világítótestek cseréjét, valamint kialakítják az okos hálózati eszközök (smart grid storage) és mérők hálózatát és központosított irányítás-vezérlését.
A projekt különlegessége – és az Európai Bizottság is ezt fogadta el – a finanszírozási struktúrában rejlik, mely a korábban kizárólagosan vissza nem térítendő támogatásokkal megvalósított hasonló önkormányzati beruházások helyett a támogatási részarány csökkenést tűzte ki célul. A részarányban való visszaesés pedig külső finanszírozással, a tervek szerint ESCO modellben megvalósított beruházással kerülnek kompenzálásra. A tervezetten áprilisban induló közbeszerzési eljárás során kiválasztott ESCO cég, mint versenypiaci szereplő, nemcsak a beruházás műszaki megvalósításáért, hanem a beruházás realizálásának finanszírozásáért is felel, következésképpen a beruházás gazdasági fenntarthatóságát a projekt egésze által termelt árbevétel (cash-flow) képesség határozza meg.
Kérdés: Melyik évben fejezik be a közterületi LED világítótestek cseréjét, valamint alakítják ki az okos hálózati eszközök és mérők hálózatát és központosított irányítás-vezérlését? Hol tudják a lakók követni a fénymérési eredményeket? Milyen felületen tudnak jelezni az elégtelen közvilágítási rendszeren?
A program keretében van lehetőség a hideg fényű, szemet bántó és a város arculatát elcsúfító világító eszközök cseréjére?
részletes megvalósíthatósági tanulmány (RMT)
Az RMT kidolgozását az alábbi, helyszínen elvégzendő szakértői feladatok teljesítése előzte meg: Közvilágítás – utcai - felmérés 6 városban; Mi ennek az eredménye? Hol férhetünk hozzá?
A helyszíni műszaki felmérésekre, illetve a kapott eredmények összesítésére és kiértékelésére 2021.08.21 és 2021.11.20 között került sor. Az RMT kidolgozása 2021.11.01-én vette kezdetét, majd 2021.12.23-án került leadásra. 2022. január 10-től minden egyes varosban megtörtént a műszaki egyeztetés, és az RMT ismertetése. Jelenleg a városokban felmerült kérdések tisztázása, és az RMT véglegesítése zajlik.
2022. március 15-re várható a teljes dokumentáció elkészülte, hol jelenik meg a polgárok számára?
A táblázat alapján jól látható, hogy míg az EU Bizottsághoz benyújtott, 2017-ben kidolgozott pályázat 57,81 milliárd Ft energiahatékonysági beruházásra tett javaslatot, addig a helyszíni felmérések eredményei alapján összeállított RMT, illetve az abban megfogalmazott beruházási program 24,09 milliárd Ft nagyságú beruházás megvalósítását látja reálisnak az adott pénzügyi-gazdasági körülmények között 2022-ben.
A közvilágítás beruházási terjedelmét sikerült növelni az előzetes elvárásokhoz képest. Korszerűsítési javaslatokat tettünk Dunaújváros városára is, mivel energetikailag és gazdaságilag is megalapozottnak mutatkoznak ezek.
Kaposvár korszerűsítési javaslatok összehasonlítása helyszín darabszám és beruházási költség bontásban Közvilágítás 7 092 (fényforrás darabszám) 435 000 000 Ft 4,9%.
Mennyi Kaposvár fényforrásainak darabszáma?
Hozzászólás:
- Tájékoztató a polgármester, a jegyző, a bizottságok és a településrészi önkormányzatok átruházott hatáskörben hozott döntéseiről (2021. IV. negyedév)
Kérdés: 2022. február 7-én aláírt 21 oldalas előterjesztést, miért az Közgyűlési héten kaptuk meg?
58/2021. (XI. 18.) Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottsági határozat:
2.)Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlésének Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottsága úgy határozott, hogy a Kaposvár, Damjanich u. 1/1. szám alatti, 85 m2 alapterületű ingatlan kereskedelem, szolgáltatás iroda célú bérletére kiírt ajánlatkérési felhívást eredményesnek minősíti, és az ingatlant 2021. december 1. napjától 2022. november 30. napjáig, 1 éves határozott időtartamra bérbe adja a Borda Balázs e.v. (7521 Kaposmérő, Fodor A. u. 12.) részére üvegezés, képkeretezés céljára 65.000, Ft+Áfa/hó bérleti díjért. A bérleti díj a rezsi költségeket nem tartalmazza, azok a bérlőt terhelik. A bérleti díj évente az infláció mértékével emelésre kerül. Felelős: Szita Károly polgármester Közreműködik: Balogh Beáta gazdasági igazgató Határidő: 2021. november 30. (határozat közlése)
3.)Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlésének Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottsága úgy határozott, hogy a Kaposvár, Füredi utca 45-47. szám alatti, 167 m2 alapterületű ingatlan kereskedelem, szolgáltatás, iroda célú bérletére kiírt ajánlatkérési felhívást eredményesnek minősíti, és az ingatlant 2022. február 1. napjától 2024. január 31. napjáig, 2 éves határozott időtartamra bérbe adja a FIDESZ Magyar Polgári Szövetség (1062 Budapest, Lendvay u. 28.) részére Fidesz iroda működtetés céljára 31.496, Ft+Áfa/hó bérleti díjért. A bérleti díj évente az infláció mértékével emelésre kerül. A bérleti díj a rezsi költségeket nem tartalmazza, azok a bérlőt terhelik.
Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlésének Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottsága úgy határozott, hogy a Kaposvár, Honvéd utca 16/C. szám alatt lévő, 119 m2 alapterületű ingatlan kereskedelem, szolgáltatás, iroda tevékenység célú bérletére kiírt ajánlatkérési felhívást eredményesnek minősíti, és az ingatlant 2022. február 1. napjától 2024. január 31. napjáig, 2 éves határozott időtartamra bérbe adja a Lajos-Kerekes-Mátyus Kft. (7400 Kaposvár, Hársfa u. 25.) részére élelmiszerüzlet tevékenység céljára 100.000, Ft+Áfa/hó bérleti díjért. A bérleti díj évente az infláció mértékével emelésre kerül. A bérleti díj a rezsi költségeket nem tartalmazza, azok a bérlőt terhelik.
Mi alapján alakították ki a bérleti díjakat? Fele akkora helyiséget dupla annyiért adunk ki?
Hozzászólás:
- Tájékoztató a 2021. évi költségvetés I-XII. havi önkormányzati hátralékok alakulásáról
Kérdés:
Hozzászólás:
- Előterjesztés a kaposváriak véleményének kikéréséről
Előterjesztés a kaposváriak véleményének kikéréséről
Határozati javaslat: Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlése, úgy határozott, hogy a lakosság egészét érintő hosszú távú pénzügyi kötelezettség-vállalás, a környezetet érintő beruházások, továbbá a képviselők önmagukra hozott rendeleti szabályok esetén köteles kikérni a kaposváriak véleményét. Ennek érdekében utasítja a jegyzőt, hogy terjesszen be rendelet-tervezetet, amely a fent említett három tárgykörben kötelezővé teszi a helyi népszavazás elrendelését. Felelős: Csillag Gábor jegyző Közreműködik: Bálizsné dr. Heizler Krisztina aljegyző Határidő: 2022. április 10.
Indokolás
Az SZMSZ. 24. § (4) bekezdés alapján az előterjesztés akkor kerülhet napirendre, ha benyújtását megelőzően a jegyzőnek reális lehetősége volt a döntést megalapozó eljárás és a döntési javaslat jogszerűségének ellenőrzésére, aki jogszabálysértés esetén jelezni köteles. Erre hivatkozással a 2022.01.27-i Közgyűlés nem vette napirendjére az ülés előtt egy nappal hajnalban benyújtott 5 soros javaslatot. Amelyet ismételten benyújtok. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 3. § (1) bekezdése alapján a helyi önkormányzás joga a települések (települési önkormányzatok) és a megyék (területi önkormányzatok) választópolgárainak közösségét illeti meg. Ugyanezen szakasz (4) bekezdése alapján a választópolgárok választott képviselőik útján és a helyi népszavazáson történő részvételükkel gyakorolják az önkormányzáshoz való közösségi jogaikat. A Mötv.41. § (3) bekezdése alapján az önkormányzati döntést a képviselő-testület, a helyi népszavazás, a képviselő-testület felhatalmazása alapján a képviselő-testület bizottsága, a részönkormányzat testülete, a társulása, a polgármester, továbbá a jegyző hozhat. A népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 32. § (1) bekezdése alapján a helyi önkormányzat képviselő-testülete helyi népszavazást rendelhet el a képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyben. Ugyanezen szakasz (2) bekezdése a) - d) pontjai alapján nem lehet helyi népszavazást tartani: a költségvetésről és a zárszámadásról, a helyi adókról, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdésről, a képviselő-testület feloszlásának a kimondásáról. Az Nsztv. 33. § bekezdése alapján a képviselő-testület helyi népszavazást köteles elrendelni abban a kérdésben, amelyben törvény vagy önkormányzati rendelet helyi népszavazás megtartását írja elő. Az Nsztv. 34. § (1) bekezdése a) - c) pontjai alapján helyi népszavazást kezdeményezhet: a képviselő-testület tagjainak legalább egynegyede, a képviselő-testület bizottsága, az önkormányzati rendeletben meghatározott számú választópolgár, ami nem lehet kevesebb a választópolgárok tíz százalékánál, és nem lehet több a választópolgárok huszonöt százalékánál. Ugyanezen szakasz (2) bekezdése alapján a képviselő-testület köteles elrendelni a helyi népszavazást, ha azt az önkormányzati rendeletében meghatározott számú választópolgár kezdeményezte. A koronavírus-világjárványról szóló 2021. évi I. törvény módosítása értelmében a koronavírus miatt elrendelt veszélyhelyzet megszűnését követő napig időközi választás nem tűzhető ki, illetve a már kitűzött választások elmaradtak. A 2021. évi I. törvényt az Országgyűlés szeptember utolsó napjaiban módosította, így a veszélyhelyzet 2022. január 1- jéig fennmarad. A ki nem tűzött, és az elmaradt időközi választást a veszélyhelyzet megszűnését követő tizenöt napon belül ki kell tűzni. Helyi népszavazás a veszélyhelyzet megszűnéséig nem kezdeményezhető és nem tartható, továbbá a már folyamatban lévő népszavazási kezdeményezésekhez kapcsolódó valamennyi határidő megszakad, azok a veszélyhelyzet megszűnését követő napon indulnak újra. 2021. július 21-én a Magyar Közlönyben megjelent az országos népszavazás megrendezhetőségéről szóló 438/2021. (VII.21.) Korm. rendelet, melynek értelmében újra kezdeményezhető országos népszavazás, előbbi rendelkezés hatálya ugyanakkor a helyi népszavazásokra nem terjed ki. Jelenleg Magyarországon a veszélyhelyzetre hivatkozva olyan jogi szabályozás van hatályban, hogy országos népszavazást lehet, de helyi népszavazást nem lehet tartani. Hasonlóan a veszélyhelyzet alatt nem lehetett képviselő-testületi üléseket tartani – kis településen 5 fős testület sem -, míg az országgyűlés 199 fővel az ország minden területéről a fővárosba, majd onnan hazautazó képviselők dönthettek, tanácskozhattak. Ez járványügyi szempontból rendkívül veszélyes, különösen az oltás lehetősége előtti időszakban. A jogi szabályozás módosításával az úgynevezett online döntéshozatal lehetőségét sem biztosította jogszabály, holott a technikai feltételek a XXI. század elején adottak. Az Alkotmánybíróság nem döntött a nyilvánvalóan ésszerűtlen rendelkezés alkotmányosságáról. Az önkormányzat az alkotmányos közvetlen hatalomgyakorlás biztosítására rendeletet alkothat. A veszélyhelyzet megszűnte, a korlátozó szabályok visszavonása vagy az Alkotmánybíróság határozott fellépése esetén a kaposváriak ismét élhetnek alkotmányos jogukkal a helyi népszavazással. Két alkalommal terjesztettem be rendelettervezetet a Közgyűlés elé, hogy csökkentse a maximumról a minimumra (25%-ról 10%-ra) a helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges aláírások számát. Első alkalommal 2021. szeptember 23. ülésén a Közgyűlés kérdés és hozzászólás nélkül szégyenteljes hallgatás mellett 5 igen – közülük egy többségi frakcióhoz tartozó képviselő - szavazattal 10 nem szavazattal elutasította indítványomat, mely szerint a helyi népszavazást a kaposvári választópolgárok 10 %-a kezdeményezhessen, a korábbi 25%-os törvényi maximum helyett. Második alkalommal a Közgyűlési többség a bizottság által tárgyalt önálló előterjesztésemet meg sem tárgyalta, nem vette napirendre, ami példátlan arrogancia a rendszerváltás óta. Ékes bizonyítéka a félelemnek, a választók véleményétől. 2021. szeptember 23. ülésén előterjesztőként az alábbi kiegészítést tettem az írásos beadványhoz: „dr. Nadrai Norbert József képviselő részletes indoklást ad, mivel a jogi bizottságon nem volt semmilyen kérdés vagy hozzászólás. Magyarországon aláírásgyűjtési dömping van. A jogon kívüli véleménynyilvánítások korát értjük: nemzeti konzultációk, előválasztások. Míg az előző a kormánypártszövetség, addig az utóbbi az ellenzéki oldal felaprózódott pártjainak eszköze. Nemzeti konzultációk jellemzője a feleletet magában foglaló kérdések, amelyek egy kormányzati döntés társadalmi támogatottságát kívánja csupán indokolni, de valós választást nem kínál. Ez látszik az egyes kérdésekre adott válaszadók támogatottsági arányain, amelyek 90% felettiek, jellemzően 97-99% között, mint egy korábbi korszakban. Pl. Brüsszel új adókat akar ránk kényszeríteni, hogy ki fizessen a multinacionális vállalatok vagy a családok. 99% úgy döntött, hogy a multinacionális cégek fizessenek. A konzultációs kérdések nem közvélemény-kutatási módszertan alapján kerülnek összeállításra, és a kiértékelésének módjában sem szerepelnek a közvélemény-kutatással kapcsolatos szakmai szempontok. 2015-ben a Miniszterelnökség megtagadta a feldolgozási adatok és a feldolgozás körülményeinek nyilvánosságra hozatalát, a Fővárosi Törvényszék első fokon kötelezte a jogutód Kabinetirodát, fellebbezés nyújtottak be a Fővárosi Ítélőtáblához. Közvetlen hatalom gyakorlására ez az eszköz alkalmatlan, valódi választási alternatívák nem jelennek meg. A másik jogon kívüli eszköz, ami kezd terjedni az előválasztás, ahol az ellenzéki pártok országos elnökeinek megegyezését hivatott minél szélesebb társadalmi támogatottsággal megerősíteni. Az előválasztási eljárás alatti elnöki alkuk szerinti visszaléptetések, valamint a független jelöltek indulásának megakadályozása a pártfrakciók valamelyikéhez kötelező csatlakozás követelménye okán. Nem a jelöltek képességéről, törvényalkotáshoz szüksége tudásáról, támogatottságáról, hanem az egyes pártok választókerületenkénti támogatottságának felméréséről szól. A politikai ellenfél híveit megszervezve kiválaszthatja a saját konkurensét. Pár száz ellenkező oldali szavazó eldöntheti az ellenzéki jelölt győzelmét. A választási eljárás alapelvei nem érvényesülnek, pártok megegyezése a mérvadó. A jelenlegi kiválasztási feltételek nem a körzetben élő választók, hanem az adott párt országos vezetőjének képviseletét ellátó személy kiválasztásról szól. Ezt plakáton is látni lehet. Közvetlen hatalom gyakorlására ez az eszköz is alkalmatlan, valódi választási alternatívák nem jelennek meg, pártelnöki alkuk jóváhagyását célozza és korlátozza a jelöltek részvételét. A közvetlen hatalomgyakorlás eszköze Magyarországon a népszavazás. A rendszerváltás utáni hatalom gyakorlását befolyásoló tényező, hogy a Közgyűlési többséget 1998 óta egy politikai erő alkotja. A polgármesteri posztot 1994-től ugyanaz a személy tölti be, amely a jelenlegi mandátum végére 30 év lesz, 7 egymást követő ciklussal. A képviseleti, közvetett hatalomgyakorlásra jelentős hatással volt a választójogi rendszer módosítása is, 1994. évi átalakítása, amely egyfordulós választást vezetett be, majd a 2014 óta az egyéni választókerületi mandátumok és a listás mandátumok aránya jelentősen megváltozott (jelenleg 12:5). Jól mutatja a kompenzáció 50 formális jellegét, hogy 2019-ben a többségi oldalt támogatók és változást akaró polgárok szavazatkülönbsége a tizenkettő egyéni választókerületben mindössze 81 szavazat volt, de ez nem változtatott a képviseleti arányon. A helyi választásokon a kaposvári választópolgárok harmada és fele között szokott általában részt venni, tehát nem a teljes népesség harmada és fele között. Ennek a részvételi aránynak valamivel több mint a fele juttat egyéni mandátumhoz képviselőt és polgármestert. Jól érzékelhető, hogy koránt sincs olyan nagyarányú felhatalmazása a többségi oldalnak, mint az látszik elsőre. A népszavazás primátusa a képviseleti döntéshozatallal szemben széles körben elfogadott, de kivételessége is. A kormány másodszor kéri a választók véleményét népszavazáson az elmúlt tíz évben, 200.000 választópolgár aláírása alapján nem valósult meg országos népszavazás, amely sokat elárul a magyar hatalomgyakorlásról. Volt olyan év, ahol a Nemzeti Választási Bizottság az összes benyújtott kérdést elutasította. A Nemzeti Választási Iroda elleni fizikai támadás pedig azonnali kormányfői beavatkozást igényelt euró-atlanti szövetségeseink nyomására. Az ekkor kiírt népszavazás érvénytelen volt. Kaposváron az utolsó népszavazási kezdeményezés nem jutott el a népszavazásig, de az aláírásgyűjtés önmagában hatást gyakorolt a széleskörű társadalmi vitát kiváltó környezetvédelmi, és egészségvédelmi érvek ütközése miatt. A felsorolt érvek miatt indítványozza a Közgyűlésnek, hogy helyi népszavazást a kaposvári választópolgárok 10 %-a kezdeményezhessen, a korábbi 25%-os törvényi maximum helyett. A maximum kikötése aránytalan a helyi önkormányzati választásokon általában résztvevők számához képest, különösen az országos népszavazás kiírásához szükséges aláírások száma és az országgyűlési választásokon résztvevők számának arányához kb. 3,5%. Nem szolgálja a békés, demokratikus működést, ha adminisztratív eszközökkel elfolytja a Közgyűlés a népakaratot. Tájékoztatta a Közgyűlést, hogy a rendelettervezetet 2:4 arányban a Jogi Bizottság nem támogatta, a javaslattal kapcsolatos kérdés, ellenérv nem hangzott el. Kérte a testületet, hogy tárgyalják meg a kérdést és fogadják is el azt.” Indítványom, mely szerint helyi népszavazást a kaposvári választópolgárok 10 %-a kezdeményezhessen, a korábbi 25%-os törvényi maximum helyett az alapján terjesztettem be, hogy a maximum kikötése aránytalan a helyi önkormányzati választásokon általában résztvevők számához képest, különösen az országos népszavazás kiírásához szükséges aláírások száma és az országgyűlési választásokon résztvevők számának arányához kb. 3,5%. Az egyes választási tárgyú törvények módosításáról szóló T/17265 törvényjavaslatot 2021. október 12-én elfogadta az Országgyűlés, amelynek értelmében szabadon tartható népszavazás és országos választás egymástól kevesebb mint 41 nap különbséggel, így egy napon is. Sem a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény, sem a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény, sem pedig más jogszabály nem tartalmaz korlátozó rendelkezést a helyi népszavazás napjára vonatkozóan, ezért a helyi népszavazást az országgyűlési képviselők választásával egy napon, illetőleg azt megelőzően vagy azt követően bármikor meg lehet tartani. Az Országgyűlés döntéshozatala megerősíti azt a gazdaságossági célt, hogy a választásokkal együtt, amely a közvetett hatalomgyakorlás képviselőinek kiválasztását szolgálja egyúttal lehetőséget biztosítson a közvetlen hatalomgyakorlásra is. A veszélyhelyzet alatt viszont indokolatlan különbség alapján helyi nem, országos népszavazás tartható. „Kaposváron az épül, az történik, amit a kaposváriak akarnak.” Sokat halljuk ezt a frázist. 2022. áprilisában az országgyűlési képviselők választásával egyidejűleg, többletköltséget nem jelentve a kormány kikérheti a választók véleményét. Kaposvár Közgyűlése ingyen az állam által finanszírozott választásokon megtehetné ugyanezt. Indokolt önkormányzati ciklusokon átívelő beruházások megvalósítása, a kaposváriak által működési költségekhez való hozzájárulásra kötelezés esetén valóban megkérdezni az itt élőket. A jelenlegi jogszabályi környezetben országos népszavazás, ami korábban nem volt tartható országgyűlési képviselők választásának napján, most megtartásra kerül. A korábban ezen a napon tartható helyi népszavazás, most nem tartható. Kaposváron a közvetlen hatalomgyakorlás adminisztrációs korlátjának lebontását indokolja, hogy a Közgyűlési többséget 1998 óta egy politikai erő alkotja, a polgármesteri posztot 1994-től ugyanaz az ember tölti be, amely a jelenlegi mandátum végére 30 év lesz, 7 egymást követő ciklussal. A választójogi rendszer 1994. évi átalakítása egyfordulós választást vezetett be, majd a 2014 óta az egyéni választókerületi mandátumok és a listás mandátumok aránya jelentősen megváltozott (jelenleg 12:5). 2019-ben a többségi oldalt támogatók és változást akaró polgárok szavazatkülönbsége a tizenkettő egyéni választókerületben mindössze 81 szavazat. A helyi választásokon a kaposvári választópolgárok harmada és fele között szokott általában részt venni, tehát nem a teljes népesség harmada és fele között. Ennek a részvételi aránynak valamivel több mint a fele juttat egyéni mandátumhoz képviselőt és polgármestert. Jól érzékelhető, hogy koránt sincs olyan nagyarányú felhatalmazása a többségi oldalnak, mint az látszik elsőre. A népszavazás primátusa a képviseleti döntéshozatallal szemben széleskörben elfogadott, de kivételessége is. A kormány másodszor kéri a választók véleményét népszavazáson az elmúlt tíz évben. Kaposváron az utolsó népszavazási kezdeményezés nem jutott el a népszavazásig, de az aláírásgyűjtés önmagában hatást gyakorolt a széleskörű társadalmi vitát kiváltó környezetvédelmi, és egészségvédelmi érvek ütközése miatt. Kaposváron a több évtizedes, sőt kádári hosszúságú mandátummal rendelkező városvezető, a nyilvánosság egyoldalúsága, az elvándorlás mértéke indokolja, hogy a biztosítsa a Közgyűlés a helyiek jogát saját sorsuk meghatározásában. A kötelező helyi népszavazással a Közgyűlés képes biztosítani, hogy a város fejlesztése ne egy szűk elit érdekei szerint történjen, egyben ne kerüljön szakmai kérdés politikai érdekek ütköző zónájába. Nem csupán képviselőválasztással egybekötött népszavazással lehet a költségeket csökkenteni, de a több milliárdos közpénzből készülő beruházások társadalmasítási forrásai is felhasználhatók erre a célra. Nem konferenciák, látszat egyeztetések és propaganda kell a társadalmasításhoz, hanem a helyi népszavazás, amely biztosítja egy beruházás társadalmi támogatottságát. Különösen, ha a résztvevők pénzéből is épül, továbbá az Ő környezetüket, illetve sok éves pénzügyi kötelezettség-vállalásukat érinti. Kaposváron ilyen aktuális beruházás a biomassza erőmű, amely környezeti hatása és hosszú távú gazdaságossága miatt, valamint a városi fürdőhöz tervezett szálloda megépítése, amely önkormányzati tulajdonlása és üzemeltetésének évtizedes bérbeadása hosszú távú gazdaságossági kérdés. A népszavazási eljárás alatt minden oldal pro és kontra kifejtheti érveit, a választópolgár a döntéséhez információkhoz juthat. A döntést követően pedig békességben folyhat a beruházás vagy a lakossági igénynek megfelelő másik fejlesztés kezdődhet. Hat alkalommal próbáltam elérni, hogy a képviselők maguk számára rendeletben ne határozzanak meg ingyenes parkolást. Saját érdekükkel képtelenek szembe menni a képviselők, ezért, ha a városlakók pénzéből akarnak parkolni kérjék azok döntését, hogy kifizetik-e. Amennyiben a választóikat meg tudják győzni, hogy azok kifizessék a város egész területén a parkolásukat, akkor erkölcsi kérdés nem merülhet fel velük szemben, addig azonban igen. Kérem a Közgyűlést, hogy a határozati javaslatot támogatni szíveskedjenek ellátva esküjükhöz híven a választók képviseltét. Továbbra is kérem, hogy az előterjesztő terjesszen elő a Közgyűlés elé rendelet-módosítást, mely szerint helyi népszavazást a kaposvári választópolgárok 10 %-a kezdeményezhessen, a korábbi 25%-os törvényi maximum helyett
Kérdés:
Hozzászólás:
- Előterjesztés a biomassza fűtőmű beruházáshoz kapcsolódó légszennyezettség mérőállomás telepítéséről
Kérdés:
Hozzászólás:
- Előterjesztés járványügyi adatok nyilvánosságáról
A helyi járványadatok naprakész közlésére tett indítványomat 5 képviselő támogatta, 2021. november 25-én a JOBBIK, az MSZP, az LMP, és a Momentum képviselői csatlakozott a kezdeményezéshez.
A helyi járványadatok naprakész közlésére tett indítványomat elutasította a polgármester az alpolgármesterek és a tanácsnokok.
A 2021. november 22-i közérdekű járványadatok naprakész közlésére a kormánymegbízott 45 nap múlva olyan választ küldött, hogy még 45 napot kér.
Ez elfogadhatatlan, cinikus hozzáállás és kegyeletsértő a járványban meghaltak és hozzátartozóik számára. A polgármesternek kötelessége eljárást kezdeményezni a NAIH- nál az adatok kiadás érdekében, ha ennek sem tesz eleget a kormánymegbízott a bíróságtól kell kérnie, hogy érvényt szerezzen a jognak és kényszerítse ki az adatközlést.
Határozati javaslat:
1. A Közgyűlés utasítja a polgármestert, hogy a kaposvári koronavírus járványügyi adatokat valamennyi adatkezelőtől napi rendszerességgel kérje meg. Felelős: Szita Károly polgármester Közreműködik: dr. Csillag Gábor jegyző Határidő: azonnal
2. A Közgyűlés utasítja a polgármestert, hogy a kaposvári koronavírus járványügyi adatokat napi rendszerességgel hozza nyilvánosságra a www.koronavirus.kaposvar.hu erre a célra a költségvetésben 200.000 Ft-ért létrehozott honlapon, eleget téve az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 32. §-ban foglalt kötelezettségének. A veszélyhelyzet első elrendelésétől kezdve a veszélyhelyzet végleges megszűnéséig valamennyi adat kronológikus sorrendben és grafikusan szerepeljen a honlapon. Felelős: Szita Károly polgármester Közreműködik: dr. Csillag Gábor jegyző Határidő: adatok rendelkezésére állását követően azonnal
3. A Közgyűlés utasítja a polgármestert, hogy a kaposvári koronavírus járványügyi adatokat napi rendszerességgel történő adatközlés érdekében valamennyi adatkezelővel kössön újrahasznosítási megállapodást a veszélyhelyzet első elrendelésétől kezdve a veszélyhelyzet végleges megszűnéséig. Az újrahasznosítási megállapodásban valamennyi napi számszerű adatot kronológikus sorrendben és grafikusan település szinten, az országos és megyei adatokkal összehasonlító módon, valamint az egyes járványhullámok települési szintű összehasonlító módon szerepeljenek. Felelős: Szita Károly polgármester Közreműködik: dr. Csillag Gábor jegyző Határidő: sürgősséggel 3 napon belül
4. A Közgyűlés utasítja a polgármestert, hogy a kaposvári koronavírus járványügyi védekezést szolgáló helyi védelmi tervet tegye közzé a www.koronavirus.kaposvar.hu erre a célra a költségvetésben 200.000 Ft-ért létrehozott honlapon. A kaposváriak bizalmának visszaszerzése érdekében a védelmi terv egyértelműen tartalmazza, milyen járványügyi adatok esetén, milyen intézkedések lépnek életbe automatikusan segítve ezzel a lakosság felkészülését a végrehajtás érdekében. Felelős: Szita Károly polgármester Közreműködik: dr. Csillag Gábor jegyző Határidő: azonnal
INDOKOLÁS
2021. november 25-i Közgyűlésen beterjesztett indítványom kapcsán a képviselők ¼-e név szerinti szavazási indítványomat és az előterjesztést is támogatta. A polgármester a helyi napi járványadatok eltitkolásának tarthatatlanságát belátva a Kormánymegbízotthoz fordult, kérve a közérdekű adatokat. 45 nap után, 2021. január 6-án kelt válasz hivatkozott az 521/2020.(XI.25.) Kormányrendeletre, mely szerint az adatkérésnek további 45 napon belül tesznek csak eleget. Ez felháborító! Mintha a holnapi időjárás előrejelzést két év múlva kapnák meg. 716 nap, azaz 1 év 11 hónap és 14 nap alatt nem közölt helyi napi járványadatokat az adatkezelőtől a polgármester. A városvezetés pedig nem indított eljárást a NAIH, illetve a bíróság előtt a közérdekű adatok megszerzése érdekében, amely a járvány elleni védekezés alapja. Látványos bejelentések és propaganda mondatok ismétlése helyett érdemi védekezésre van szükség járvány idején. A 2. és 3. hullám idején 333 kaposvári honfitársunk vált áldozattá. Hatékonyabb, célzott intézkedések esetén nem tudhatjuk, hány embert lehetett volna megmenteni, ha időben tömeges, ingyenes tesztelés és a fertőzöttségi szintnek megfelelő szükséges korlátozás is időben kerül bevezetésre. A helyi gazdaság számára az adatok ismeretében lehetett volna feloldani célzottan a már nem indokolt korlátozásokat. Egyszer valakinek vállalnia kell, ezért a felelősséget. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 32. §-a szerint a közfeladatot ellátó szerv a feladatkörébe tartozó ügyekben - így különösen az állami és önkormányzati költségvetésre és annak végrehajtására, az állami és önkormányzati vagyon kezelésére, a közpénzek felhasználására és az erre kötött szerződésekre, a piaci szereplők, a magánszervezetek és -személyek részére különleges vagy kizárólagos jogok biztosítására vonatkozóan - köteles elősegíteni és biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) a települések koronavírus fertőzöttségi adatainak nyilvánosságáról 2021. november 11. napján kelt közleménye megerősítette a régóta jogszabályban foglalt tájékoztatási kötelezettséget a lakosság felé. Közleményében a Hatóság ismételten felhívta az adatkezelők és a nyilvánosság figyelmét a települések koronavírus fertőzöttségi adatainak nyilvánosságáról szóló korábbi állásfoglalásaira. Indítványozom a Közgyűlésnek, hogy a települések koronavírus fertőzöttségi adatainak nyilvánosságáról szóló határozati javaslatokat fogadja el, utasítva a polgármestert, hogy a hatályos jogszabályi előírásokat tartsa be, ennek megfelelően a kaposváriakat a települési napi járványadatokról tájékoztassa a Közgyűlés által 200.000 Ft-ért létrehozott www.koronavirus.kaposvar.hu honlapon. Határozottan lépjen fel a Kormányhivatal felé a kaposvári napi járványadatok kiadatásáért, ha szükséges kérje a bíróság kikényszerítő erővel bíró döntését.
Kérdés:
Hozzászólás:
