Interpelláció se legyen? Kérdés megszüntetése...
KÉPVISELŐI MÓDOSÍTÓ INDÍTVÁNY
Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének ……/2024. (X. ….) önkormányzati rendelete a Közgyűlés és szervei szervezeti és működési szabályzatáról (a továbbiakban: SZMSZ.) 33.§-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
33. § (1) Az interpelláció valamely probléma önkormányzati képviselő által történő felvetése és kifejtése a Közgyűlés ülésén és ezzel kapcsolatos kérdés megfogalmazása a polgármesterhez vagy a jegyzőhöz. (2) Interpellálni a Közgyűlés vagy szervei hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyben lehet. A Közgyűlés azt az interpellációt tárgyalhatja, amelyet az ülésnapot megelőző nyolcadik munkanapon 16.00 óráig a jegyzőhöz írásban benyújtottak. (3) Írásban benyújtottnak akkor minősül az interpelláció, ha azt az önkormányzati képviselő: a) aláírva papír alapon a jegyzőnek benyújtotta vagy, b) a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 325. § (1) bekezdés g) vagy j) pontja szerinti magánokiratban a jegyzőnek elektronikus úton megküldte. (4) Az interpellációban címszerűen kell megjelölni annak tárgyát, valamint tartalmaznia kell az annak alapjául szolgáló tények és körülmények közlését. (5) Nem nyújtható be interpelláció olyan ügyekben, amelyek az adott ülés napirendjén szerepelnek. (6) Az interpelláló az interpellációt visszavonhatja. Ha az interpelláló a Közgyűlés ülésén az interpellációk elhangzásának időpontjában nincs jelen, s távolmaradását előzetesen indokolva nem mentette ki, úgy az interpellációt visszavontnak kell tekinteni. Kimentés esetén az interpelláció elmondására a polgármester új időpontot tűz ki. (7) Az interpelláció lehetőségével a közgyűlés bármely tagja ülésenként egy alkalommal legfeljebb három percben élhet. A válaszra három perc, a válasz elfogadásával kapcsolatos nyilatkozattételre egy perc áll rendelkezésre. Ha a képviselő a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a Közgyűlés vita nélkül dönt. (8) Az elmondott interpelláció nem tartalmazhat olyan új tényt, amelyet az interpelláció írott szövege nem tartalmazott. Ettől eltérni csak az interpellált egyetértésével lehet. (9) Ha az interpellációra adott választ a Közgyűlés nem fogadja el, dönthet a további teendőkről. Az interpelláció alapján részletesebb vizsgálatot rendelhet el, melyet az általa kijelölt bizottság végez. A bizottság vizsgálatába az interpelláló képviselőt be kell vonni.
Indokolás
A benyújtott SZMSZ tervezete is indokolja azt, hogy az előterjesztéseket és a meghívót a Közgyűlés ülése előtt tíz munkanappal elektronikusan hozzáférhetővé kell tenni. Ennek hiányában nem lehet a jövőben interpellációt benyújtani. Az SZMSZ tervezete alapján a Közgyűlés azt az interpellációt tárgyalhatja, amelyet az ülésnapot megelőző nyolcadik munkanapon 16.00 óráig a jegyzőhöz írásban benyújtottak. Az egy héttel korábban interpelláció benyújtására kötelezett képviselő még nem ismeri a napirendi pontokat, amely tárgyában nem interpellálhat. Ez a szabályozásban történő változtatás koherencia problémát okoz, így a jogszabály alkalmazhatatlan. Vagy marad a negyedszázada működő szabályozás vagy a napirendi pontokat tartalmazó meghívót és az előterjesztéseket Közgyűlés ülése előtt tíz munkanappal kell közzé tenni.
Az írásban benyújtás értelmező rendelkezését javaslom törölni. A képviselőknek meg kell találni a jegyzőt, hogy papír alapon a kezébe adják az interpellációt. Mi van, ha távol van? A Pp. szabályainak megfelelő elektronikus beküldésre a képviselők nem kötelezhetők. A saját körben való szabályozásnak vannak korlátai. Ennyiből agyagtáblába vésve is kérhetné. Képviselői jogot ilyen módon nem lehet korlátozni, ez nem jogi képviselők eljárása valamely polgári perrendtartásba tartozó eljárásban. Ugyanez vonatkozik az interpellációk számának meghatározására is, amely jogellenes az alábbi törvényi szabályozás szerint.
Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény rögzíti a képviselő jogait és kötelezettségeit
32. § (2) bekezdés b) pontja alapján a képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb harminc napon belül írásban – érdemi választ kell adni;
E bekezdés c) pontja szerint kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, vagy kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben;
E bekezdés d) pontja szerint tanácskozási joggal részt vehet a képviselő-testület bármely bizottságának nyilvános vagy zárt ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására az önkormányzati képviselőt meg kell hívni. Kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a részönkormányzat testületének, a jegyzőnek – a képviselőtestület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését;
E bekezdés f) pontja szerint a polgármestertől igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a polgármester intézkedését, amelyre annak harminc napon belül érdemi választ kell adni;
Élve a Mötv. 32.§ (2) bekezdés c) pontjában foglalt jogommal kérem, hogy ezen írásban benyújtott hozzászólásomat a jegyzőkönyvhöz csatolják, annak érdekében, hogy az önkormányzatok törvényességi felülvizsgálatára kötelezett Kormányhivatal magasabb szintű jogszabállyal ellentétes rendelkezés megsemmisítése érdekében a Kúria Önkormányzati Tanácsához forduljon.