Nyilvánosság érvényesség
Napirend utáni hozzászólás
Kedves Kaposváriak!
A Közgyűlés a korábbi önkormányzati gyakorlattól eltérően rendszeresen nem halaszthatatlan pénzügyi és pénzügyi hatással járó személyi kérdésekben hozott döntést rendkívüli üléseken. Ezzel ellehetetleníti a választópolgárok részvételét a nyilvános ülésen, megfosztva őket az önkormányzat munkájának követésében, véleményük kifejtésében.
A Közgyűlés munkaterv szerinti 2021. június 17-i ülését jogszerűtlenül, utólagos jóváhagyással halasztotta el, majd pár nap múlva rendkívüli ülést is tartott.
A Kormányhivatal, mint törvényességi felügyeletre kötelezett szerv sorozatos mulasztására jellemző, hogy 2021. szeptemberében a Közgyűlés az alapvető jogok biztosának jelzésére reagált. A 2019. évben megalakult Közgyűlés óta egyetlen egy törvényességi felhívást sem tett.
A képviselő-testületi döntés szabályszerű meghozatalának feltétele, hogy a képviselő-testület ülése szabályszerű legyen, amely áll annak időben történő összehívásából, a döntéstervezetek időben való közzétételéből, a kötelező egyeztetések és vélemények beszerzéséből, az ülés vezetéséből, a döntések meghozatalából, azok dokumentálásából és nyilvánosságra hozatalából. Ennek hiányában a hozott döntések is eljárási szabályok megsértésével jönnek létre, ami érinti az érvényességüket. A nyilvánosság biztosításának hiánya, azonban önmagában a hozott döntés érvénytelenségét eredményezi az Alkotmánybíróság és a Kúria Önkormányzati Tanácsa által világosan lefektetett töretlen és következetes gyakorlata szerint.
A rendkívüli ülések között külön figyelmet érdemel a törvénysértés szándékossága és súlyossága, hogy a munkaterv szerinti ülés előtt egy nappal összehívott rendkívüli ülésre olyan előterjesztéseket terjesztett be polgármester döntéshozatalra, amelyeket előző héten tárgyaltak a bizottságok és a munkaterv szerinti ülésen megfelelő nyilvánosság biztosításával dönthetett volna a testület.
Ezen az ülésen személyi kérdések miatt nyilvánvalóan alibi szerepe volt az előre hozott további előterjesztéseknek. A személyi kérdések között két főállású alpolgármester mellé a társadalmi megbízatású alpolgármester főállásúvá minősítése (ez a havi juttatásának duplára emelését jelenti) és a polgármester vejének cégvezetővé ajánlása történt a nyilvánosság kizárásával. Nevetségessé téve a helyi önkormányzatiságot és résztvevő képviselőket. A nyilvánosság kérdése mellett további eljárási hibák szintén önállóan a döntések érvényességét érinti.
A nyilvánosság a képviselő-testület ülésein való részvételt, valamint az ott keletkező közérdekűadatok megismerésének lehetőségét jelenti. Ezek együttesen jelentik az önkormányzatot alkotó természetes személyek részvételét a helyi közhatalom gyakorlásában és ellenőrzésében.
A törvényesség helyreállítása idővel egyre nehezebb. Olyan, mint az alma rohadása, amikor még kicsit hibás csak azt a kis részt kell kivágni, később ki kell dobni az egész almát.
2022-ben változás szükséges a Közgyűlés munkájában és annak törvényességi felügyeletében. A szükségszerűséggel szembe menni soha nem jó taktika. Zsákutcába felesleges rohanni.
Köszönöm, hogy meghallgattak.
Az önkormányzati döntéshozatal nyilvánosságának elvét sértő ülések közös jellemzői:
A meghívó a www.kaposvar.hu oldalon jelenik csak meg a lakosság nem kap róla tájékoztatást.
A www.kaposvar.hu főoldaltól számítva 6 kattintással nyitható meg számos keresés után a meghívó. Ez nem biztosítja nyilvánosság elvének érvényesülését.
- A rendkívüli ülésekről értesítés időpontja szándékosan akadályozza a képviselői jogok gyakorlását (interpelláció, kérdés, napirenden kívüli felszólalás bejelentési határideje az ülésnaptól visszaszámított munkanapokban meghatározott) ez az előterjesztések keltezésével igazolt törvénysértés, mivel az előterjesztő számos esetben a rendkívüli Közgyűlésről szóló meghívás előtt aláírta az egyes előterjesztéseket, így szándékosan visszatartotta azokat a nyilvánosságot sértve, korlátozva a képviselők döntéshozatalát, valamint interpelláció, kérdés, napirenden kívüli felszólalás bejelentését
- A meghívó, amelyben először találkoznak a képviselők az előterjesztéseket tartalmazó napirendi pontokkal, nem rögzíti a rendkívüli döntéshozatal jogalapját.
- A munkaterv szerinti ülésekhez képest a helyi televízió (amelynek alapító dokumentuma kiemelt feladatként nevesíti a Közgyűlések élő közvetítését) nem közvetíti élőben a rendkívüli üléseket.
- Jellemzően az előterjesztéseket előző nap délután teszi közzé a polgármester.
- Az előterjesztésekben egyik esetben sem igazolta az előterjesztő a rendkívüli tárgyalás jogalapját sem az előterjesztésben, sem a jegyzőkönyv tanúsága szerint szóbeli kiegészítésében. A szóbeli kiegészítésben jó esetben, annyit közölt, ezért a napirendi pontért kellett összehívni az ülést, de annak jogalapját nem jelölte meg konkrétan.
- A rendkívüli ülés összehívása indokával további előterjesztéseket is beterjesztett, amelyet nyíltan vállalt, jelezve nem indokol soronkívüliséget.
- Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 68. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazása alapján a polgármester hatáskörébe utalt döntés értékhatárát 200 millió Ft-ban határozta meg a költségvetési rendelet. A törvény indokolása szerint a polgármester - a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett - két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan ügyben a törvényben meghatározottak szerint döntést hozhat.
- A tagvállalatok tőkehelyzetének rendezéséről szóló döntés a vagyonrendelet alapján polgármesteri hatáskörbe tartozik. Polgármesteri hatáskörbe tartozó döntést, a hatáskör visszavonása nélkül rendszeresen a Közgyűlés elé terjeszti, ami jogszerűtlen ez munkaterv szerinti üléseken beterjesztett költségvetési rendelet módosításakor is így történik. (az önkormányzati vagyongazdálkodásról szóló 59/2012. (X. 3.) önkormányzati rendelet 8-14.§)
