Szentév lehetőségei 2025
Képviselői önálló indítvány
Szentév lehetősége
Ferenc pápa meghirdetette 2025-re a szentévet, Spes non confundit (A remény nem okoz csalódást) kezdetű bullájával. A Remény zarándokai – mottójú időszak a betegek, idősek, szegények, fiatalok és a fogva tartottak helyzetére irányítja a figyelmet. Ferenc pápa 2024. december 24-én nyitja meg a Szent Péter-bazilika szentkapuját, amelyet 2026. január 6-án zár be. A legközelebbi jubileumi év 2050-ben lesz, ha a pápa nem hirdet rendkívüli szentévet, ahogy tette 2015-ben Misericordiae vultus (Az irgalmasság arca) kezdetű pápai bullával. Akkor a menekült áradatra hívta fel a figyelmet. Az elmúlt tíz évben történtek a világban mutatják, miért tartotta indokoltnak felhívni az emberek a figyelmét az irgalmasság erényére. Az ember számára a hitben való elmélyülést és a zarándoklatot jelenti a jubileumi év. Sokak számára ez az utolsó alkalom és lehetőség példát mutatni a fiatalabbaknak.
Egy városnak, egy közösségnek, mit jelenthet a jubileumi év? Számomra a lehetőséget, hogy erkölcsi közös adósságunkat lerójuk, amely a megújulás alapja.
A legközelebbi erkölcsi adóssága a városnak, a 2020-tól ért csapás áldozatainak megadni a tiszteletet emlékhely létesítésével. Több száz kaposvári esett áldozatul a közösségünket felkészületlenül ért világjárvány miatt. Az emlékhely jelölése egy „botlatókő” * elhelyezésével történne, egy 10 × 10 cm-es réztábla, rajta a járványban elhunyt áldozatok számával, amelyet a járdába süllyesztve építenének be a Színházpark rózsalugasának közepére, amely a járvány alatt épült 30 millióért.
Régi adósság a városszülöttjeként egyedüli mártír miniszterelnökkel szemben elmaradt példaállítás. A díszpolgári cím nevében is kifejezi a példaadást, mint a legmagasabb városi kitűntetés meghatározója. Az első magyar független felelős kormányfő nyomdokain, az orosz csapatok által levert második szabadságharcunk is hazánk függetlenségét megtestesítő kormányfő kivégzését eredményezte. Ahogy gróf Batthyány Lajos, úgy Nagy Imre sem kötött békét a megszállókkal, mert azt minden honfitársa hazaárulásnak tartotta és tartja ma is. A várost vezető Közgyűlés eddig posztumusz nem adományozott kitűntetést, azonban a mártírhalál, a vértanúság esetén ez értelmezhetetlen. Nagy Imre az állampártban betöltött funkciói alapján nem érdemes semmilyen elismerésre, de a forradalom és a szabadságharc élére állt és kormányfőként nem kötött békét a megszállókkal. Lemondással nem legitimálta az újbóli megszállást, moszkvai kapcsolatait nem használta arra, hogy megmentse az életét. Vértanúságával a mai kort legitimálta. Az Alaptörvényben található nemzeti hitvallás kimondja: „Egyetértünk az első szabad Országgyűlés képviselőivel, akik első határozatukban kimondták, hogy mai szabadságunk az 1956-os forradalmunkból sarjadt ki.”
Rendeletünk nem tiltja a posztumusz kitüntetés adományozását, csupán egy szokás, amivel a jubileumi évben szakíthat a város polgárai nevében a Közgyűlés.
Kérem képviselőtársaimat a szentév lehetősége előterjesztésem határozati javaslatait megvitatni és támogatni szíveskedjenek.
Kaposvár, 2024. november 26. Dr. Nadrai Norbert József
képviselő
Határozati javaslat:
Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlése úgy határozott, hogy:
- lerója erkölcsi adósságát a városnak, és a 2020-tól ért csapás áldozatainak megadja a tiszteletet emlékhely létesítésével, amelyről a 2025. évi költségvetés elfogadásakor dönt.
Felelős: Szita Károly polgármester
Közreműködik: dr. Csillag Gábor jegyző
Határidő: 2025. március 11. (elhelyezés a veszélyhelyzet elrendelésének 5. évfordulója)
- lerója erkölcsi adósságát a városnak a városszülöttjeként egyedüli mártírhalált halt Nagy Imre miniszterelnökkel szemben. Megteremti a lehetőségét, hogy díszpolgári cím adományozásával példaként állítsa a kaposváriak elé.
Felelős: Szita Károly polgármester
Közreműködik: dr. Csillag Gábor jegyző
Határidő: 2025. január 23.
Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének
……/2024. (XI.28.) önkormányzati rendelete
a kitüntetések és díjak alapításáról és adományozásáról szóló 23/1991. (X. 1.)
önkormányzati rendelet módosításáról
Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlése a Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint az állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvény 24. § (9) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés i) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1.§
A kitüntetések és díjak alapításáról és adományozásáról szóló 23/1991. (X. 1.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: R.) 1. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(2) Évente legfeljebb tíz díszpolgári cím adományozható.”
2. §
A R. 1. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(2) Évente egy díszpolgári cím adományozható.”
3. §
(1) E rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2024. november 28. napján ……….. órakor lép hatályba.
(2) E rendelet 2. §-a 2015. március 1. napján lép hatályba.
Kaposvár, 2024. november 28.
Szita Károly dr. Csillag Gábor
polgármester jegyző
Indokolás
A díszpolgári cím esetében a hatályos rendelet évente legfeljebb egy kitűntetés adományozását teszi lehetővé. 1973-ban négy, 1990-ben és 2018-ban két személy is megkapta azonos évben a legmagasabb városi elismerést.
1973-ban Bernáth Aurél festőművész, Boór István egykori polgármester, Csere Lászlóné ruhagyári munkás (első női díszpolgára Kaposvárnak), Takáts Gyula költő; 1990-ben Dr. Horn Péter a PATE rektora és Zákányi Zsolt karnagy; 2018-ban Gerber András a Videoton Elektro-Plast Kft. ügyvezető igazgatója és Varga József a Kaposvári Villamossági Gyár Kft. ügyvezető igazgatója kaptak díszpolgári címet.
A szentév lehetőséget ad arra, hogy a vértanúságért szóló elismerést posztumusz megkapja a városszülöttjeként egyedüli mártír miniszterelnök. A díszpolgári cím nevében is kifejezi a példaállítást, mint a legmagasabb városi kitűntetés meghatározója. Az első magyar független felelős kormányfő nyomdokain, az orosz csapatok által levert második szabadságharcunk is hazánk függetlenségét megtestesítő kormányfő kivégzését eredményezte. Ahogy gróf Batthyány Lajos, úgy Nagy Imre sem kötött békét a megszállókkal, mert azt minden honfitársa hazaárulásnak tartotta és tartja ma is. A várost vezető Közgyűlés eddig posztumusz nem adományozott kitűntetést, azonban a mártírhalál, a vértanúság esetén erre másképpen nincs lehetőség. Nagy Imre az állampártban betöltött funkciói alapján nem érdemes semmilyen elismerésre, de a forradalom és a szabadságharc élére állt és kormányfőként nem kötött békét a megszállókkal. Lemondással nem legitimálta az újbóli megszállást, moszkvai kapcsolatait nem használta arra, hogy megmentse az életét. Vértanúságával a mai kort legitimálta. Az Alaptörvényben található nemzeti hitvallás kimondja: „Egyetértünk az első szabad Országgyűlés képviselőivel, akik első határozatukban kimondták, hogy mai szabadságunk az 1956-os forradalmunkból sarjadt ki.”
Rendeletünk nem tiltja a posztumusz kitüntetés adományozását, csupán egy szokás, amivel a jubileumi évben szakíthat a város polgárai nevében a Közgyűlés. A rendeletmódosítás korábbi Közgyűlési precedensek alapján az adható kitűntetések számát változtatja meg a kitűntetési javaslatom elfogadása érdekében.
Nagy Imre 56-os mártír kormányfő mellett, Kaposvárnak vannak olyan példát adó híres szülöttei vagy a városban maradandót alkotó polgárai, akik érdemesek e címre, ezért tettem javaslatot a következő személyekre: Rippl-Rónai József festőművész, Csik Ferenc, olimpiai bajnok, Németh István polgármester, Kaposváry Vétek György polgármester, Kaposi Mór, orvos, Baka József, a Kaposvári Egyetem létrehozásának megalapozója.
1983-ban Szirmai Jenő díszpolgári címet kapott, aki a forradalom leverése után, a megtorlások idején az állampárt első embere volt a megyében. Pogány András ny. főmérnök Szabadságért Kaposvár Emlékérem tulajdonosa levélben jelezte, hogy erkölcsileg vállalhatatlan a díszpolgári cím birtokosaként meghagyni a forradalom leverése után, a megtorlások idején az állampárt első emberét.
A szentév lehetőséget ad, kérdés, hogy az alkalommal élnek-e a képviselők vagy tovább cipelik ezt a terhet.
