10. 000 Ft minden kaposvári háztartásnak.
KÉPVISELŐI MÓDOSÍTÓ INDÍTVÁNY
Előterjesztés Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata 2023. évi költségvetési rendelete megalkotásáról és a közszolgálati tisztségviselőkről szóló törvény végrehajtásáról szóló 26/2012.(IV.27.) önkormányzati rendelet módosításáról
Kiegészítő határozati javaslati pontok:
…. A Közgyűlés az állam által Kaposvárnak adott 840.140.279 Ft energiaáremelkedés miatti támogatásából minden kaposvári háztartásnak 10.000 Ft-ot biztosít.
Felelős: Szita Károly polgármester
Közreműködik: Balogh Beáta gazdasági igazgató
Határidő: 2023. február 1.
…. A Közgyűlés a foglalkoztatási jogviszonyban álló alpolgármesterek számát egy főben korlátozza illetményét a Mötv. 80.§. (1) bekezdése szerint 2022. december 1. napjától a polgármester illetményének 70%-ában, havonta 910.000, - Ft-ban állapítja meg, költségtérítése a Mötv. 80.§. (3) bekezdése alapján havonta 136.500, - Ft. Összesen 1.046.500 Ft.
Felelős: Szita Károly polgármester
Közreműködik: Balogh Beáta gazdasági igazgató
Határidő: 2023. február 1.
…. Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlése utasítja a polgármestert, hogy az éves költségvetési rendeletben javasolt illetményalaphoz készítsen elemzést az előterjesztés részeként bemutatva az illetmények vásárlóértékének alakulását. Összehasonlítva a Kormányhivatalban, Magyar Államkincstár és a Nemzeti Adó-és Vámhivatal Megyei Igazgatóságán megállapított bérekkel. Az elemzés alapján szerepeltesse az illetményalap változásának szükséges mértékét megjelölve annak forrását, biztosítva a Közgyűlés megalapozott döntését.
Felelős: Szita Károly polgármester
Közreműködik: Balogh Beáta gazdasági igazgató
Határidő: 2023. május 1.
…. Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlése utasítja a polgármestert, hogy készítsen előterjesztést, amely tartalmazzon elemzést a hivatali bérek utóbbi 10 évben való alakulásáról, annak értékállóságáról az árváltozások összehasonításában.
Felelős: Szita Károly polgármester
Közreműködik: Balogh Beáta gazdasági igazgató
Határidő: 2023. május 1.
…. Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlése azon önkormányzati szférában (intézmények, hivatal, gazdasági társaságok) dolgozók részére, akik a garantált bérminimum plusz 10% vagy az alatt keresnek nettó 20.000 Ft inflációs bérkiegészítést állapít meg havonta, melyet minden hónap 15. napjáig utal ezen jövedelemmel rendelkezők számára.
Felelős: Szita Károly polgármester
Közreműködik: Balogh Beáta gazdasági igazgató
Határidő: 2023. február 1.
Felelős: dr. Csillag Gábor jegyző
Közreműködik: Balogh Beáta igazgató
Határidő: bértábla kidolgozása 2023.02.01., inflációs bérkiegészítés: soron kívül
Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének
…/2023. (…..) önkormányzati rendelete
az Önkormányzat 2023. évi költségvetéséről
Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló 2022. évi XXV. törvényben foglaltakra, a Magyarország helyiönkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 111. § (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
23. § A Közgyűlés a 2023. évi központi költségvetésről szóló 2022. évi XXV. törvény 65. § (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a hivatalnál foglalkoztatott köztisztviselők vonatkozásában az illetményalap összegét 55.900 Ft-ban állapítja meg.
24. § A Közgyűlés a 2023. évi központi költségvetéséről szóló 2022. évi XXV. törvény 65.§. (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a hivatalnál foglalkoztatott köztisztviselők vonatkozásában az illetményalap összegét 60.100 Ft-ban állapítja meg.
29. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép
hatályba, rendelkezéseit a költségvetési év egészére kell alkalmazni.
(2) A rendelet 24. §-a 2023. július 1. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg a rendelet 23.§-a hatályát veszti.
Kaposvár, 2023. január 26.
Szita Károly dr. Csillag Gábor
polgármester jegyző
Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének
…/2023. (……) önkormányzati rendelete
a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény végrehajtásáról szóló 26/2012. (IV. 27.) önkormányzati rendelet módosításáról
Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlése a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 234. § (3) - (4) bekezdésében és 237. §-ában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdése a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
- §
A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény végrehajtásáról szóló 26/2012. (IV. 27.) önkormányzati rendelet 2.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2.§ Az illetménykiegészítés mértéke 2023. évben a felsőfokú végzettségű köztisztviselők esetében az alapilletmény 40 %-a, középfokú végzettségű köztisztviselők esetében az alapilletmény 20 %-a.”
- §
Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit 2023. január 1. napjától kell alkalmazni lép.
Kaposvár, 2023. január 26.
Szita Károly dr. Csillag Gábor
polgármester jegyző
Indokolások
….kiegészítő határozati javaslat
Az itt élők sötétben botorkálnak, mert a közvilágítás közel felét lekapcsoltatta a polgármester, több épületet lezárt a fűtési szezonra. A polgárok fizetnek az önkormányzatnak, mint eddig, de most nem kapják meg érte azt, amit korábban, így az állami kompenzációból nekik is jár. Ezért javaslom, hogy a Közgyűlés az állam által Kaposvárnak adott 840.140.279 Ft energiaáremelkedés miatti támogatásából minden kaposvári háztartásnak 10.000 Ft-ot biztosítson. Nem csupán a városi vezetők milliós haviját kell megemelniük fejenként havonta több mint 300.000 Ft-tal, amelyhez még kapnak 260.000 Ft cafetériát, ingyenes éves parkolóbérletet, a háztartásoknak is jár egyszeri 10.000 Ft az állami támogatásból. Ezt a pénzt az itt élők kapták a kormánytól nem kell, hogy a cégháló ezt is elnyelje, amely válság előtt is folyamatosan a költségvetésből lett kisegítve.
….kiegészítő határozati javaslat
A javaslat időszerűsége, hogy a 2023. évi költségvetés az itt élők költségvetése, az itt élők és ne a 2024. évi választási költségvetésére tartalékoló polgármester biztonságos újraválasztásának költségvetése legyen. Míg 2022-ben visszamenőleg emelte meg január 1-től az alpolgármesterek milliós haviját 30%-kal, több mint 300.000 Ft-al havonta, fejenként a Közgyűlésben többséggel rendelkező párt és egy másik párt képviselői. A kiugróan magas ez évi összeg csökkentése - amely még így is milliós havit jelent majd - visszamenőlegesen nem állapítható meg a 2023. január végén tárgyalandó következő évi költségvetéskor.
A város történetében példátlanul, pártjából a polgármester javasolt 3 főállású alpolgármester milliós haviját 2022.01.01. napjára visszamenőleges hatállyal 30%-kal emelte meg a Közgyűlésben többséggel rendelkező párt és egy másik párt képviselői. Az alpolgármesterek fejenként 1.345.500 Ft -os havija, 2022-ben az itt élőknek (1.520.415 Ft munkáltatói kifizetés x 12 = 18.244.980 Ft x 3 = 54.734.940 Ft) több mint 54 milliójába kerültek. A polgármester további 260.000 Ft cafetériát is adott nekik fejenként, amely az itt élők közül sokaknak a havi fizetésük.
A POLGÁRMESTER MILLIÓS HAVIJA 30%-KAL, HAVONTA TÖBB MINT 300.000 FT-TAL EMELKEDETT 2022. JANUÁR 1-TŐL, 2022-BEN AZ ITT ÉLŐKNEK (az 1.495.000 Ft-os havija 1.689.350 Ft munkáltatói kifizetés x12= 20.272.200 Ft) több mint 20 milliójába került.
Pártjának képviselői és két másik párt képviselői megszavaztak további 260.000 Ft cafetériát 2022. évre. Ennyit kapnak azok is, akiknek nettó 173.000 Ft garantált bérminimum a havi bérük. Vannak, akik nyugdíj előtt állnak és több évtized után keresnek ennyit. Várhatóan a nyugdíjba vonulás számukra álláskereséssel jár, mivel ilyen alacsony jövedelem után kapott nyugdíj élethosszig tartó dolgozást jelent.
Összesen 76.047.140 Ft-ba kerül egy naptári évben az itt élőknek a négy városvezető és akkor még nem beszéltünk a polgármesteri meghízottakról, akire több mint 30 milliót szerepeltettek 2022-ben.
A polgármester illetménye a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 71.§. (2) bekezdése szerint 2022. január 1. napjától havonta 1.300.000,-Ft, költségtérítése a Mötv. 71.§. (6) bekezdése alapján havonta 195.000,-Ft.”
1.495.000 Ft/hó-ra
Havonta: plusz 348.220 Ft !
Az emelést az állam állapítja meg, de az itt élők fizetik!
Mit jelent ez a Városházán?
A diplomás pályakezdő bérének nyolcszorosát, a 40 évet ledolgozott diplomás bérének több mint négyszeresét vágja zsebre. Ami kihat a nyugdíjra, így az élet végéig a különbség megmarad. Amikor a boltban találkoznak pár év múlva látszik, mit engedhet meg magának a nyugdíjas polgármester és mennyit vásárolhat volt kollégája a nyugdíjas köztisztviselő, aki becsülettel dolgozott egy életen át a közszolgálatban.
Azt, hogy a vezető kétszer annyit visz haza, mint a dolgozó ugyanannyi munkaóráért még megszokott, de ezek az arányok arcpirítóak. Somogyiasan: kinyílik a bicska az ember zsebében, bicskanyitogató pökhendiség. A gazdasági válság hónapjait éljük emberség nélkül egy vezető, nem vezető többé.
Egy rendkívüli Közgyűlésen, amit élőben nem közvetít a helyi tv. a polgármesterhez hű képviselők megszavazták, hogy már összesen 3 főállású helyettese legyen a polgármesternek.
A polgármester bérének 90%-át a plafont kapják! A Közgyűlés dönthet a polgármester illetményének 70-90% között.
A polgármester az állam embere, mivel az állapítja meg a bérét és nem az önkormányzat. Az ördögi rendszer úgy lett kitalálva, hogy a kaposváriak fizetik ki! Mivel az állam embere hozzá nem nyúlhatunk, de az egyre szaporodó helyettesei béréhez igen. Persze lesz akció, egyes időszakokban az állam a saját döntéseihez ad hozzájárulást, de nem szabályozza törvényben, hogy ha az állam állapít meg a saját emberének fizetést, akkor azt Ő is fizeti. Pár hónapot kifizet, a többit a helyiek nyakába varrja. Még mindig polgármester megnevezést használja a jogszabály és nem az állami helytartót. A valódi polgármestert a település választja, és állapítja meg a bérét, amelyet ki tud fizetni. A polgármester bére arányos az itt élők béréhez, egy helytartó bérét a megbízója állapítja meg.
Ha maradna a fizetési plafonjuk akkor a 3 alpolgármestert
fejenként 1.345.500 Ft/hó, azaz
havonta plusz 301.930 Ft illetné meg továbbra is.
….kiegészítő határozati javaslat
Az idő igazolta, hogy megfontolt volt a javaslatom, amikor az általam a 2022. évi költségvetéshez benyújtott képviselői módosító indítvány a vezetői bérek emelésének mértékét közelítő 27,7%-os emelést javasoltam. Helyette a polgármester 12%-os emelést fogadtatott el a közgyűlési többségével, úgy, hogy a 2021 őszén bevezetett kormányzati hatósági árak alapján tudta a pénzromlás jóval meghaladja, majd az általa késlekedve tett javaslatot. 2022-ben az éves infláció 14,5% az év utolsó hónapjaiban 20% feletti, egyes élelmiszer árak több mint 40%-kal emelkedtek.
Mivel a dolgozók is tisztába voltak azzal, hogy ez az emelés csak látszat. Ígéretet tett, hogy többlépcsős javaslatot készít elő, amelyből csak az látszik, hogy további megszorításként nem évin 15%-ot javasol, hanem január 1-től 7,5%, július 1-től 7,5%-ot, ami nem követi az inflációt, a reálbérek további csökkenését eredményezi.
Előzmény: a polgármester váratlanul 2021.12.16. napjára Közgyűlést hívott össze, amelynek egyetlen napirendi pontja esetében sem igazolta a rendkívüli döntéshozatalt.
Pár nappal a rendkívüli ülés előtt a polgármester részére az országgyűlés által megszavazott 30%-os emelés az egymillió körüli bér esetén több százezer forintos emelést jelentett. Hasonló arányú köztisztviselői illetmény változás esetén a bérek alacsony volta miatt az emelkedés nettó értéke ettől lényegesen elmarad.
A taktikai húzás egyrészt törvénysértő volt, a rendkívüli döntéshozatal nem korlátlan. Másrészt a város polgárainak felháborodása leghangosabban a Városházán volt hallható, hiszen saját kollégái és a vezetői bér között az eddigi óriási különbség még tovább hízott.
A 12%-os emelési javaslat elfogadhatatlan a vezetők milliós havijának több százezres emelése mellett.
A taktikai húzás aljassága abban rejlett, hogy egy nap állt rendelkezésre a döntésre jogosult képviselők számára a 10 napirendi pont tárgyalásának felkészülésére és a döntést előkészítő számításokat és a Városháza által készített sávos elemzéseket szándékosan nem csatolták az előterjesztéshez, hogy ne legyenek a képviselők döntési helyzetben. Minden tájékozatlan képviselő abban a hitben volt, hogy jót akar a kollégáknak és a béremelés jó dolog, így támogatták.
A tapasztalat azt diktálta számomra, hogy óvatos legyek. „Óvakodj a görögöktől, még ha ajándékot hoznak is!” Költségvetési elemzés nélkül tettem módosító javaslatot, így csak a nagyságrendet néztem.
Ha a vezetőknek 30%-os bér jár, akkor arányos béremelést kapjanak a dolgozók is. Együtt sírunk, együtt nevetünk. Amikor tudatlanságuk okán kioktattak a polgármesterhez hű képviselők, hogy ők is mondhatnának nagyobb összeget, először a két év alatt felemeltem a hangom:
- Álljunk meg egy polgári szóra! - kezdtem. Majd, ha a bizottsági ülésen Városháza által hivatkozott, költségvetési elemző anyagot kegyeskedik a polgármester a döntéshozó Közgyűlési tagoknak elküldeni, akkor érhet ilyen kritika. De addig nem!
Csend lett. Közgyűlésen kértem a polgármestertől a költségvetési anyagot. Nem kaptam meg. Külön írtam neki a Közgyűlés után, amelyet átgondolt és 2022. január 7-én elküldött. Ebből kiderült, hogy az általam beterjesztett módosító indítványra volt költségvetési elemzés, így a képviselők ennek ismeretében dönthettek volna. Csőbe húzta a polgármester a hozzá hű képviselőket, akik adatok hiányában a dolgozók jogos igényével ellentétesen szavaztak. Magukra haragítva az egész Városházát
Nézzük mi történt a dolgozók bérével:
2020. január 30-i Közgyűlésen javasoltam az illetményalap összegét 2020. január 1-től 46.380 Ft helyett 47.500 Ft-ban állapítsa meg a testület a 2020. évi költségvetésben. A testület 3 igen 12 nem szavazattal nem támogatta a javaslatot. A 2,3%-os illetményalap-emelés forrásának a tartalék mellett, a polgármesteri megbízottak alkalmazásának megszüntetését jelöltem meg, ami 12.918.000 Ft megtakarítást jelentett volna akkor, 2022. novemberében a költségvetés már több mint 30 milliót tartalmaz az egyre szaporodó polgármesteri meghízottaknál. Beszédes, hogy a költségvetésben azóta a polgármesteri megbízottaknak biztosított keret több mint a duplájára nőtt, míg a dolgozóké folyamatosan veszt értékéből. Ami komoly feszültséget jelent, mivel a dolgozók látják, hogy a nyugdíjas alpolgármesterek tevékenysége miben merül ki, amely összegért az ügykezelők és ügyintézők napi 8 órában dolgoznak. További feszültséget okoz, hogy a személyi kifizetések terhére a 30 éves önkormányzati gyakorlattal élesen szembe helyezkedve egy főállású alpolgármester helyett 3 főállású alpolgármester dolgozik a hivatalban, amelyek közül egy felel meg a hivatalban ellátandó munkakörökhöz szükséges végzettséggel, aki nem rendelkezik szakvizsgával és végzettségének megfelelő szakmai gyakorlattal. A polgármester illetményéhez és költségtérítéséhez igazodva, mind a három alpolgármester tapasztalat és korra való tekintet nélkül a fizetési plafont kapja, ami havonta több mint egymillió forint ehhez jön még hozzá a segítő munkatárs, gépkocsihasználat, ingyenes parkolás. Önmagában a havi jövedelmek is feszültségkeltőek, de ha egyes esetekben a köztisztviselőkkel szembeni tisztelet hiánya és az alkalmatlanság palástolására történő vezetői beosztáshoz nem illő stílus is párosul az megnehezíti a napi munkavégzést. Az alpolgármesteri bérek plafonként lettek meghatározva a polgármester illetményének 70-90%-a között. Elfogadhatatlan, hogy ezek a kiemelten magas bérek tovább növekedjenek a polgármesteri 30%-os növekedés miatt. Ahogy a korábbi illetményalap rendezéskor csökkentette az illetménykiegészítés mértékét a dolgozóknál, úgy az alpolgármesterek illetményének meghatározásakor a %-os mértéket csökkenteni kell, annak érdekében, hogy a tényleges illetmény és ezzel a költségtérítés ne növekedjen tovább. Így is havi több mint egymillió forint, amit a 2021. november 25-i Közgyűlésen először tagadott, majd, amikor ismertettem a határozatban foglalt számokat, elhallgatott.
A 2021.01.28-i Közgyűlés a pandémia alatti testületet korlátozó döntése alatt a polgármester által számomra megküldött járvány-költségvetéshez az alábbi észrevételt és javaslatot tettem: „Az előterjesztés nem tér ki a változatlan - korábban lecsökkentett - illetménykiegészítés és az illetményalap alakulására és annak hatásaira. Korábban általam javasolt illetményalap emelés elmaradásakor jeleztem, hogy az állami és piaci bérekkel a hivatali bérek nem versenyképesek, amely szakember elvándorláshoz vezet. Sajnos több éves tapasztalt kollégák hagyták el az elmúlt évben a hivatalt. Az illetménykiegészítés módosítása nélkül ez a folyamat tovább fog folytatódni.
….kiegészítő határozati javaslat
Polgármester a 2021.12.16-i rendkívüli ülésen, amelyet a tv. nem közvetített elmondta, hogy több éves béremelést akar javasolni. Az előterjesztésből ez nem látszik. Képviselőként azt javaslom, hogy a vezetői bérek és a dolgozói bérek emelésének arányára figyelemmel az illetményalap megállapításához minden évben a költségvetés elfogadásakor kapjanak a képviselők költségvetési elemzést a bérek vásárlóértékének alakulásáról. Az elemzés alapján szerepeltesse az illetményalap változásának szükséges mértékét megjelölve annak forrását. Ennek ismeretében tud felelős döntést hozni a testület. Különben csak a polgármester szavára hagyatkozhat.
Az évtizedes bérfejlesztés elmaradása miatt javaslom, hogy szembesüljön a Közgyűlés az elmúlt 10 évben történt Városházán dolgozók megbecsültségének romlásával, bérük elértéktelenedésével, amely a gazdasági válság drasztikus áremelkedései miatt felszínre törtek.
Változatlanul javaslom, hogy az éves költségvetési rendelet elfogadásáról szóló előterjesztés tartalmazzon elemzést a hivatali bérek utóbbi 10 évben való alakulásáról, annak értékállóságáról.
…kiegészítő határozati javaslat
Több vállalat inflációs keresetkiegészítést ad a dolgozóknak a rendkívüli és folyamatos áremelkedések miatt pl. cukorgyár 2022. október 1-től 10%-os rendkívüli béremelést jelentett be a dolgozók bérének értékmegőrzése érdekében. Az önkormányzati szférában (intézmények, gazdasági társaságok) dolgozók részére, akik garantált bérminimumon vagy az alatt keresnek nettó 20.000 Ft inflációs bérkiegészítést javaslok megállapítani havonta, melyet minden hónap 15. napjáig kapnának meg a minimum jövedelemmel rendelkezők. Tény, hogy az élelmiszer és energiaárak miatt ezek a dolgozóink 20-a környékén már nem rendelkeznek elkölthető pénzzel, többségük nem tudott tartalékot képezni, így napról napra él.
….kiegészítő határozati javaslat
A Polgármesteri Hivatal azon dolgozói számára javaslom kidolgozni bértáblát, akiknek a jövedelme nem a köztisztviselői illetményalap alapján képződik. A bértábla elfogadásáig a rendkívüli megélhetési válság miatt inflációs bérkiegészítés szükséges számukra, mert napi megélhetési gondokkal küzdenek.
A minimálbér emelés és a garantált bérminimum érinti őket, amely sokat elárul a megbecsültségükről. A költségvetési szervek és a bevett egyházak és belső egyházi jogi személyek foglalkoztatottjainak 2021. évi kompenzációjáról szóló 625/2020. (XII. 22.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Korm.) 3. § (2) bekezdése alapján a tárgyhónap első napján érvényes illetménye figyelembevételével az 1. melléklet szerinti kompenzációra jogosult az a foglalkoztatott, aki a 9. § szerinti nyilatkozata alapján a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 29/A. és 29/B. §-a szerint családi kedvezményre nem jogosult, és jogviszonya a 2010. év decemberében vagy annak egy részében az e rendelet hatálya alá tartozó munkáltatóval fennállt, és azóta munkavégzésre irányuló jogviszonyt - a tartós megbízási szerződés és az e rendelet hatálya alá tartozó szervvel fennálló, 1. § szerinti jogviszonyok valamelyike kivételével - kizárólag e rendelet hatálya alá tartozó munkáltatóval létesített. A Korm. 1. számú melléklete tartalmazza a kompenzációk mértékét, amely az újabb garantált bérminimum emelése magába olvaszt. Az emelés mértébe számítódik, ami külön nem jelenik meg.
Az ügykezelők sokáig a köztisztviselői bérrendszerhez tartoztak, majd életpálya modellként az országgyűlés kivette őket a rendszerből. Különböző megoldásokat alkalmazott korábban a munkáltató, azonban az utóbbi években teljesen az állam által meghatározott minimális bérhez kötődtek. Ennek az lett a következménye, hogy a korábbi szabályozáshoz képest a szolgálati idő szerepe elenyészett. Ha a választási évben négyévenként nagyobb összegben határozzák meg a minimálbért, illetve a garantált bérminimumot, akkor utólag kompenzálják az addig elmaradt béremelést.
Ez a szemlélet odavezetett az utóbbi időben, hogy a frissen belépő és a 10, 20, 30, 40 év óta itt dolgozók bére között minimális a különbség. Hiányzik a kiszámítható életpálya a tervezhetőség. Ezekben a munkakörökben a megbízhatóság és az állandóság kiemelt jelentőséggel bír.
Jelenleg garantált bérminimummal számolva 2021-ben 2019.000 Ft, 2022-ben 260.000Ft. 2023-ban 296.400 Ft. A növekedés mértéke 14%.
|
Fizetési fokozat |
Garantált bérmin. szorzója |
||
|
min. |
max. |
||
|
1. |
Tisztségviselők, igazgatók mellett dolgozó titkárnők, ügykezelő osztályvezető |
1,1080 |
Kttv. 242.§ (1) bekezdés szerinti maximum |
|
2. |
Irodavezetők mellett dolgozó titkárnők, önálló munkavégzést igénylő munkakörben dolgozó ügykezelők |
1,0526 |
1,1075 |
|
3. |
Iktató, egyéb ügykezelők |
1,0200 |
1,0525 |
|
4. |
„Pályakezdő” ügykezelő |
1,00 |
|
….illetményalap-emeléshez
Indokolás
2022. szeptember 22-én elmondott interpellációm: „Polgármester úr a hivatalban egy ötéves bérfejlesztési programot jelentett be az év elején. Ezzel még nem találkoztak. A vezető felelősséggel tartozik a vele dolgozókért. Eltelt 9 hónap megszületett végre az ötéves bérfejlesztési program? Az alacsony jövedelmű dolgozóknak megélhetési problémái vannak. Terveznek-e inflációs bérkiegészítést? Sok dolgozó figyeli a válaszát.”
Erre az alábbi választ adta: „amennyiben megszületik a megállapodás a minimálbér összegéről, úgy valamennyiük bére felülvizsgálatra kerül. Erre várhatóan decemberben kerül sor.”
Az előterjesztés tárgyalása során nem tapasztaltam jelentős változást az arrogáns csak a vezetői bérek kiugróan magas – az alpolgármesterek 30%-os, a milliós havijuk fejenként több mint havi 300.000 Ft-os emelése mellett, ami 2022. január 1. napjára visszamenőleges volt - 2022. évi emelése és a dolgozók jövedelmének – illetményalap 12%-os 2022. évi és 2023. január 1-től 7,5%, július 1-től 7,5% korrekciója -elértéktelenedése terén, ezért az alábbi javaslatokat teszem az itt élők képviseletében. A KSH 2022.évre 14,5%-os inflációt mondott, amelytől magasabb az alapvető termékek emelése, egyes termékeknél 50% feletti kenyér, zsír, wc papír. Az EU-ban itt a legmagasabb az infláció.
„Az illetményalap összege 38 650 Ft 2008. és 2018. között. Az önkormányzati választások közeledtével 2018-ban 40.000 Ft-ra, majd 2019-ben 46.380 Ft-ra emelte a Közgyűlés. Legutóbb 2022. évben 52.000 Ft-ban állapította meg, amely 12%-os emelést jelentett. A jelenlegi inflációval a pénzromlás miatt a köztisztviselői reálbérek csökkenéséről lehet beszélni. A garantált bérminimum 2008. óta 82.800 Ft-ról 2021-ben 219.000 Ft-ra emelkedett, 2022-ben 260.000 Ft, 2023-ban 296.400 Ft.”
Látványosan leszakadtak a köztisztviselői bérek. A köztisztviselőknek szigorú összeférhetetlenségi és etikai szabályoknak kell megfelelniük, a pártatlanság érdekében nem vehetnek részt politikai szerepvállalásban és a közösségi hálón, sajtóban sem nyilvánulhatnának meg szabadon, tartaniuk kellene magukat az etikai előírásokhoz. Nem vállalhatnak másodállást, csak korlátozott körben a munkáltató engedélyével. Megélhetési forrásuk az illetményük, amely jelenlegi szinten a súlyos gazdasági válság miatt a pénz értékvesztése okán veszélyezteti családjuk megélhetését. Az elszabaduló árak, a forint árfolyamának esése és kamatemelési döntés miatt a hiteltörlesztő-részletek is vállalhatatlan mértékben megugrottak.
A polgármester bérének 30%-os emelése és az ehhez kötődő 3 főállású alpolgármester több mint egymilliós havijának további több mint háromszázezres emelkedése végtelen elkeseredést és dühöt váltott ki. Ma már megszűnt az együtt sírunk együtt nevetünk rendszer, amikor a polgármester bére is a helyi illetményalaphoz kötődött, s mivel övé volt a legnagyobb szorzó, minden emelésnél ő kapta a legtöbbet, így érdekelt volt annak emelésében. Ilyen bérkülönbség azonban még soha nem volta a szervezet vezetői és a dolgozók között. Ez mellett az önkormányzati gazdálkodás megszorító és egyben pazarló jellege felerősödött, amit közvetlenül tapasztalnak. Rossz munkaköri légkörben pedig nem lehet sokáig dolgozni. A koronavírus járvány alatt a kései tesztelés, az otthoni munkavégzés szűkkörű alkalmazása, az információ áramlás elégtelensége tovább rontott a dolgozók hangulatán. A táppénzen lévő betegek helyettesítése helyettesítési díj azonnali megállapítása rendezi csak a kiszámítható munkavégzést, ennek elmaradása esetén a kihasználtság érzése erősödik.
A képviselők a köztisztviselők munkája nélkül nem lehetnek eredményesek, így tudniuk kell, hogy a szavazáskor figyelő szemek követik, melyik gombot nyomják meg. Tapasztalatból mondom, ne próbálják a polgármesterre kenni a döntésüket, mert a köztisztviselő megtartja magának a véleményét, de nem felejtik el, azt sem, ha segítő kezet nyújtanak feléjük, ami hivatásuk lényege. Azonban, ha beléjük marnak, azt sem felejtik el soha. Az eddig elutasított indítványaim támogatása már nem elkerülhető.
……Az illetménykiegészítés korábbi szintjének visszaállítására tett rendeletmódosító javaslat
Előzmény: 2019. november 28-i Közgyűlésen javasoltam, hogy az illetménykiegészítés mértéke 2020. évben a felsőfokú végzettségű köztisztviselők esetében az alapilletmény 40 %-a, középfokú végzettségű köztisztviselők esetében az alapilletmény 20 %-a legyen. A testület 5 igen 9 nem és 3 tartózkodással nem támogatta, hogy a Városháza köztisztviselői visszakapják a korábban általam kiharcolt illetménykiegészítés mértékét. A polgármesterhez hű képviselők sem voltak egységesek, mivel a 12-ből csak 8 volt a polgármesteri javaslat mellett. (17 képviselő vett részt, mivel egy mandátum kiadása még jogorvoslati szakaszban volt)
A Városháza köztisztviselői korábban a felsőfokú végzettségűek 40%, míg a középfokúak 20% illetménykiegészítésre voltak jogosultak, ezt a mértéket fokozatosan vezette be az önkormányzat. Amely az átmeneti időben kevesebb bért jelentet, mint más szervezeteknél.
Az illetménykiegészítés csökkentésére az illetményalap változás miatt került sor. Kaptak is emelést, de még se akkorát. A 2019. évi indítványomban leírtam, hogy „az önkormányzatnak versenyképes bért kell kínálnia ahhoz, hogy megőrizze az eddigi magas színvonalú közszolgálati szolgáltatásokat. Az elmúlt időszakban Kaposváron dolgozó tisztviselők jelentős változáson estek át, hiszen a Kormányhivatalban közel száz emberrel kevesebben dolgoznak, a létszámleépítés, valamint a jogviszony változásból adódó nyilatkozatok alapján sokan elhagyták a közszolgálati pályát. Ennek következményeképpen a jó szakemberek már nem a közszolgálatban dolgoznak, illetve egy része nem Kaposváron dolgozik. Kaposváron a legmagasabb színvonalú közigazgatási kar a Városházán dolgozott mindig, ezért célszerű megőrizni ezeket a szakembereket. A szakember hiány következtében az állam béremelésre kényszerül, illetve számos jólét intézkedést vezet be, mint az ügyfélfogadási idő csökkentése, a home office intézményes bevezetése. Az illetménykiegészítés emelésével az önkormányzat hatékonyan tud versenyezni a legjobb szakemberekért a városban.”
Az átgondolatlan elutasító döntés miatt többen elhagyták a Városházát, mivel a Kormányhivatalban egy ügyintéző 100.000 Ft-al többet keres. A távozók miatt, az itt maradt dolgozókra többletteher járult, mivel az adott álláshelyek betöltése (amennyiben engedélyezett egyáltalán) időigényes és gyakorlat nélküli pályakezdőket lehet csak felvenni ennyiért, akik betanulás után szintén a magasabb jövedelmet biztosító kormánytisztviselői állások felé veszik az irányt. Ez a folyamat túlterheltséghez, hosszútávon a reménytelenséghez és kiégéshez vezet. Szükségszerűen bekövetkezik a munka színvonalának csökkenése. A képviselők az előterjesztések előkészítettségén, időbeliségén érzékelik a romlást.
Visszaidézve az illetményalappal és illetménykiegészítéssel számolva a juttatás mértéke:
középfokú végzettségű
pályakezdő
jelenleg 95.473 Ft
polgármester javaslat 107.042 Ft
NADRAI JAVASLAT 118.140 Ft
10-12 éve dolgozó
jelenleg 122.675 Ft
polgármester javaslat 137.540 Ft
NADRAI JAVASLAT 151.800 Ft
40 éve dolgozó, nyugdíj előtt álló
jelenleg 234.683 Ft
polgármester javaslat 263.120 Ft
NADRAI JAVASLAT 290.400 Ft
felsőfokú végzettségű
pályakezdő
jelenleg 186.911 Ft
polgármester javaslat 209.560 Ft
NADRAI JAVASLAT 238.700 Ft
8-10 éve dolgozó
jelenleg 253.234 Ft
polgármester javaslat 283.920 Ft
NADRAI JAVASLAT 323.400 Ft
40 éve dolgozó, nyugdíj előtt álló
jelenleg 361.764 Ft
polgármester javaslat 405.600 Ft
NADRAI JAVASLAT 462.000 Ft
Tehát egy felsőfokú végzettségű nyugdíj előtt álló 40 év után, bruttó 462.000 Ft esetén havi 307.230 Ft-ot visz haza.
Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének
…/2023.(.......) önkormányzati rendelete
a fizetőparkolók üzemeltetéséről szóló 58/2010.(XI.17.)
önkormányzati rendelet módosításáról
Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kt.) 15/A. § (1) bekezdésében és 48. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (4) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. §
A fizetőparkolók üzemeltetéséről szóló 58/2010.(XI.17.) önkormányzati rendelet (továbbiakban R.) 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„11. § (1) A Polgármester írásbeli kérelemre
a) Somogy megye 01. számú országgyűlési egyéni választókerületében mandátumhoz jutott országgyűlési képviselő részére mandátuma lejártáig;
b) Országos listáról mandátumhoz jutott országgyűlési képviselők részére mandátumuk lejártáig, amennyiben Kaposváron állandó bejelentett lakóhellyel rendelkeznek;
c) Kaposvár Megyei Jogú Város önkormányzati képviselői, polgármestere, alpolgármestere részére a megbízatás lejártáig;
d c) Kaposvár Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának jegyzője, aljegyzője, főmérnöke, igazgatói, irodavezetői, főépítésze részére a közszolgálati jogviszonyuk fennállásáig;
e d)12 Kaposvári Parkolási Kft. ügyvezetője és az általa kijelölt munkatársa részére foglalkoztatási jogviszonyuk fennállásáig;
f e) Kaposvár Megyei Jogú Város egészségügyi ellátásában területi ellátási kötelezettséggel foglalkoztatott felnőtt és gyermek háziorvosok és fogorvosok részére a területi ellátási kötelezettség fennállásáig, továbbá a város egészségügyi ellátásában kiemelkedő szerepet betöltő orvosok részére;
g f) Kaposvár Megyei Jogú Város védőnői szolgálatában működő védőnők részére a szolgálat fennállásáig, a munkáltató által igazolt munkavégzési célú saját személygépkocsi használat esetén;
h g) Kaposvár Megyei Jogú Város háziorvosi ellátásához kötődő otthonápolási feladatokat ellátó egészségügyi dolgozók részére az ellátási kötelezettség fennállásáig, a munkáltató által igazolt munkavégzési célú saját személygépkocsi használat esetén;
i h) Somogy Megye Közgyűlésének Elnöke részére;
j i) Kaposvár városban kiemelkedő jelentőségű gazdasági, közigazgatási, kulturális, valamint szolgáltató tevékenységet végző személy, vagy szervezet részére a Polgármester egyedi hozzájárulása alapján összesen 30 db egy gépkocsira vonatkozó, a 14. §-ban foglaltak szerint megújítandó, a Kontrássy közi parkolóház és III. övezeti mélyparkoló kivételével a város minden fizetőparkolójába érvényes díjmentes parkolási jogosultságot adhat.”
2.§
Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.
Kaposvár, 2023. január 26.
Szita Károly dr. Csillag Gábor
polgármester jegyző”
Indokolás
Az államnak benyújtott menedzsment terv része a kiadások lefaragása és a bevételek nővelése, így a Közgyűlés tagjainak ingyenes, itt élők pénzén való parkolásának megszűntetése már tovább nem halogatható. Erre nyolcadik alkalommal nyújtom be rendelet-módosításomat.
Előzmény: 2020. évi költségvetési rendelethez benyújtott módosító indítványt a közgyűlési többség 2020. január 30. napján leszavazta, amelyben a közgyűlés tagjainak ingyenes parkolását javasoltam megszüntetni. Majd ezt követően még több alkalommal nyújtottam be a módosító javaslatomat, amely a Közgyűlés tagjainak saját maguknak biztosított privilégiumának megszüntetésére irányul.
A Közgyűlés tagjai illetményben, illetve tiszteletdíjban részesülnek, így nem indokolt ezen kiváltság fenntartása. Gyalog és tömegközlekedéssel közlekedve találkoznak könnyebben választóikkal. A menetrendszerű helyi autóbusz-közlekedés igénybevétele a 65. életévüket betöltöttek számára ingyenes, így a képviselők közül már négyen, és a polgármester is ingyen utaznak, de a ciklus végéig még emelkedik az ingyenességben részesülők száma.
A kormány az egész ország területére ingyenes parkolást írt elő több alkalommal a járvány alatt. Ezen időszak alatt nem volt privilégiuma senkinek, mindenki egyformán vehette igénybe a parkolókat.
Kaposváron általánosan érvényesüljön a jogegyenlőség, ne csupán a különleges jogrend alatt.
Közérdekű adatigénylésre (Huszka Imre) a Városháza közölte, hogy a polgármester jogcímenként, 2021. augusztusában hány ingyenes parkoló engedélyt adott ki a kiváltságosoknak is, akik jövedelmük alapján ki tudják fizetni a parkolási díjat.
A fizetőparkolók üzemeltetéséről szóló 58/2010. (XI. 17.) önkormányzati rendelete alapján: 11. § (1) A Polgármester írásbeli kérelemre
a) Somogy megye 01. számú országgyűlési egyéni választókerületében mandátumhoz jutott országgyűlési képviselő részére mandátuma lejártáig;
b) Országos listáról mandátumhoz jutott országgyűlési képviselők részére mandátumuk lejártáig, amennyiben Kaposváron állandó bejelentett lakóhellyel rendelkeznek; 2 db
c) Kaposvár Megyei Jogú Város önkormányzati képviselői, polgármestere, alpolgármestere részére a megbízatás lejártáig; 11 db
d) Kaposvár Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának jegyzője, aljegyzője, főmérnöke, igazgatói, irodavezetői, főépítésze részére a közszolgálati jogviszonyuk fennállásáig; 11 db
e) Kaposvári Parkolási Kft. ügyvezetője és az általa kijelölt munkatársa részére foglalkoztatási jogviszonyuk fennállásáig;
f) Kaposvár Megyei Jogú Város egészségügyi ellátásában területi ellátási kötelezettséggel foglalkoztatott felnőtt és gyermek háziorvosok és fogorvosok részére a területi ellátási kötelezettség fennállásáig, továbbá a város egészségügyi ellátásában kiemelkedő szerepet betöltő orvosok részére; 54 db
g) Kaposvár Megyei Jogú Város védőnői szolgálatában működő védőnők részére a szolgálat fennállásáig, a munkáltató által igazolt munkavégzési célú saját személygépkocsi használat esetén; 28 db
h) Kaposvár Megyei Jogú Város háziorvosi ellátásához kötődő otthonápolási feladatokat ellátó egészségügyi dolgozók részére az ellátási kötelezettség fennállásáig, a munkáltató által igazolt munkavégzési célú saját személygépkocsi használat esetén; 34 db
i) Somogy Megye Közgyűlésének Elnöke részére; 1 db
j) Kaposvár városban kiemelkedő jelentőségű gazdasági, közigazgatási, kulturális, valamint szolgáltató tevékenységet végző személy, vagy szervezet részére a Polgármester egyedi hozzájárulása alapján összesen 30 db egy gépkocsira vonatkozó, a 14. §-ban foglaltak szerint megújítandó, a Kontrássy közi parkolóház és III. övezeti mélyparkoló kivételével a város minden fizetőparkolójába érvényes díjmentes parkolási jogosultságot adhat. 2 db
(2) A Polgármester írásbeli kérelemre az állandó bejelentett lakása mellett lévő fizetőparkolóra szóló 14. §-ban foglaltak szerint megújítandó díjmentes parkolási jogosultságot adhat annak a kaposvári állandó bejelentett lakóhellyel rendelkező állampolgárnak a részére aki: a) a személygépkocsi tulajdonosa, vagy üzemben tartója és b) személygépkocsiját lakása mellett csak fizetőparkolóban tudja tartani és c) állandó bejelentett lakóhelyétől számított 500 méteren túl rendelkezik garázstulajdonnal. 954 db
(3) A Polgármester írásbeli kérelemre az önkormányzat lakásrendeletében maghatározott, a Csiky Gergely Színház szolgálati lakásaiban tartózkodási hellyel rendelkező színészek részére az általános szabályok szerint díjmentes parkolási jogosultságot adhat a (2) bekezdésben foglaltak szerint. 3 db
A 2021. szeptember 23-i Közgyűlésen felhívtam a figyelmet (jegyzőkönyv):
„dr. Nadrai Norbert József képviselő véleménye szerint szakítani kell a privilégiumokkal, a képviselők ne állapítsanak meg maguknak rendeletben ingyenességet, hogy ingyen parkolhassanak a városban. Egyetért azzal a kormánydöntéssel, hogy a pandémia ideje alatt mindenki ingyen parkolhatott.”
„Szita Károly polgármester elmondta, hogy a képviselők ingyenes parkolását rendelet szabályozza, ő nem ad senkinek ingyen parkolási lehetőséget.” „…Meggyőződése, hogy az egyéni képviselők munkájához hozzátartozik ez, a listásoktól elvenné, de nincs rá lehetősége.” „…Szerinte rendjén van, ahogy van.”
A rendelet szövege alapján egyértelmű, hogy a polgármester kérelemre ad ingyenes parkolási kiváltságokat a meghatározott kiváltságok közül, így állítása minden valóságalapot nélkülöz. Többszöri alkalommal bizonyított, hogy nem ismeri az önkormányzatunk döntéshozatali rendszerét (pl. bérlakás kijelölés esetén 19 fős nem létező lakás bizottságot vizionál, és online Népjólét Bizottsági döntéshozatalt, amikor veszélyhelyzetben Ő volt a döntési jogosult)
2021.11.25-i Közgyűlésre benyújtott interpellációmra adott polgármesteri válasz:
„Szita Károly polgármester Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének fizetőparkolók üzemeltetéséről szóló 58/2010. (XI. 17.) önkormányzati rendelet alapján az adatközlés időpontjában, Nagy Attila, Torma János, Kárpáti Tímea, Perlaki József, dr. Giber Vilmos, Szép Tamás Czimmermanné Németh Andrea, dr. Pintér Rómeó, Borhi Zsombor és Dér Tamás Felder Frigyes és Pintér Attila rendelkezik díjmentes parkolási jogosultsággal. Elvárja, hogy két képviselő visszaadja. A két országgyűlési képviselő: Gelencsér Attila és Mátrai Márta. A Somogy Megyei Közgyűlés elnöke a rendelet 11.§ (1) i. pontja alapján jogosult díjmentes parkolásra. A Csiky Gergely Színház szolgálati lakásaiban tartózkodási hellyel rendelkező színészek nem közszereplők, ezért nevük nyilvánosságra hozatala személyiségi jogot sért. A színházunkban évtizedek óta szereplő színészekről és egy jelmeztervezőről van szó, összesen három fő. Kiemelkedő kulturális és szolgáltató tevékenységük miatt a Kaposvári Püspökség és a KÖTÉL egyesület rendelkezik díjmentes parkolási jogosultsággal. 2021. november 16-a óta pedig a Somogy Megyei Mentőszervezet 4 db COVID tesztelő autója kapott ilyen jogosultságot.” (Közgyűlési jegyzőkönyv 2021.11.25.)
A Közgyűlés tagjainak kaposvári adófizetők pénzén ingyenesen parkolók kérelmezési jogosultságát azonnali hatállyal szüntesse meg, mivel erkölcstelen saját maguknak privilégiumot biztosítani, arra csak a választópolgárok jogosultak helyi népszavazáson. Ha kiváltságokat szeretnének a szolgálat helyett forduljanak a néphez, akit képviselnek és kérjenek.
Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének
../2023. (….)
önkormányzati rendelete
a helyi népszavazásról szóló 25/2014. (VI. 16.) önkormányzati rendelet módosításáról
Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlése a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 92. §-ában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 3. § (4) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. §
A helyi népszavazásról szóló 25/2014. (VI. 16.) önkormányzati rendelet 1.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1.§ (1) Helyi népszavazást a kaposvári választópolgárok 10 %-a kezdeményezhet.
(2) A Közgyűlés a következő döntéseknél kötelezően kikéri a választópolgárok véleményét:
a) a lakosság egészét terhelő pénzügyi kötelezettség-vállalása, amely a kötelező és az önként ellátott feladatok finanszírozását veszélyezteti,
b) a helyi közszolgáltatások tulajdonosváltása,
c) a környezetet terhelő beruházások indítása, továbbá
d) a képviselők önmagukra hozott kedvezménye.”
2. §
Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Kaposvár, 2023. január 26.
Szita Károly dr. Csillag Gábor
polgármester jegyző
Általános indokolás
A költségvetési előterjesztés az alábbi alapelvet rögzíti:
„AZ IDEI ÉV ARRÓL IS SZÓL, HOGY BIZTONSÁGBA TUDJUK A JÖVŐNKET. MEGVÉDJÜK, AMI A MIÉNK. AMIÉRT MEGKÜZDÖTTÜNK, AMIÉRT MEGDOLGOZTUNK.” Erre akkor van esélyünk, ha ezt rendeletben fogalmazzuk meg. Rögzítve, hogy a Közgyűlés a következő döntéseknél kötelezően kikéri a választópolgárok véleményét: a lakosság egészét terhelő pénzügyi kötelezettség-vállalása, amely a kötelező és az önként ellátott feladatok finanszírozását veszélyezteti, a helyi közszolgáltatások tulajdonosváltása, a környezetet terhelő beruházások indítása, továbbá a képviselők önmagukra hozott kedvezménye.”
„A gazdasági társaságok közül a legnagyobb mértékben a KAVÍZ Kft érintett az energia díjak emelkedése miatt, a várható vesztesége 1,8 Mrd Ft, amelyet Önkormányzatunk már nem tud finanszírozni. Így javasoljuk több nagyvároshoz hasonlóan a víziközmű- vagyon térítésmentes átadását az Állam részére és ezzel egyidejűleg a víziközmű szolgáltatás ellátási kötelezettségének átadását is. A költségvetésben már nem számolunk a víziközmű bérleti üzemeltetési díjbevételével és ezen forrásból megvalósuló közmű beruházásokkal és felújításokkal.” „A vízi-közmű felújítások és beruházásokra nem tervezünk kiadást a várható állami ingyenes tulajdonba adás miatt, abban bízunk, hogy a vízi közmű és a szennyvízcsatorna hálózat műszaki állapotának fenntartásához szükséges 60 milliárd Ft összegű felújítás az átadást követően a lehető leghamarabb megkezdődik.”
A polgármesternek stabil többsége van a Közgyűlésben, így nem mondhat nemet a bérét megállapító állammal szemben. Azonban az itt élők népszavazással még ellenállhatnak. Az önkormányzati cég gazdálkodásába durván beavatkozó állam lehetetlenné tette először a helyi vállalkozást, most pedig befejezi a szisztematikus államosítást. A 10 évvel ezelőtt államosított iskolákat már tönkre tette egy éve tartanak a diák megmozdulások, a tanári engedetlenség, ilyen az önkormányzati fenntartás alatt nem fordult elő.
A vízi közmű és a szennyvízcsatorna hálózat műszaki állapotának fenntartásához szükséges 60 milliárd Ft összegű felújítás, amely az állam beavatkozása miatt tornyosult fel, nincs garancia arra, hogy nem romlik tovább az állapota és az állam valóban elvégzi. A helyieknek semmilyen ráhatásuk nem lesz.
A népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 34. § (1) bekezdés c) pontja alapján helyi népszavazást kezdeményezhet az önkormányzati rendeletben meghatározott számú választópolgár, ami nem lehet kevesebb a választópolgárok tíz százalékánál, és nem lehet több a választópolgárok huszonöt százalékánál. Fenti jogszabály ad felhatalmazást az önkormányzatnak jogalkotásra.
Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 3. § (1) bekezdése alapján a helyi önkormányzás joga a települések (települési önkormányzatok) és a megyék (területi önkormányzatok) választópolgárainak közösségét illeti meg. Ugyanezen szakasz (4) bekezdése alapján a választópolgárok választott képviselőik útján és a helyi népszavazáson történő részvételükkel gyakorolják az önkormányzáshoz való közösségi jogaikat. A Mötv.41. § (3) bekezdése alapján az önkormányzati döntést a képviselő-testület, a helyi népszavazás, a képviselő-testület felhatalmazása alapján a képviselő-testület bizottsága, a részönkormányzat testülete, a társulása, a polgármester, továbbá a jegyző hozhat.
A népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 32. § (1) bekezdése alapján a helyi önkormányzat képviselő-testülete helyi népszavazást rendelhet el a képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyben. Ugyanezen szakasz (2) bekezdése a) - d) pontjai alapján nem lehet helyi népszavazást tartani: a költségvetésről és a zárszámadásról, a helyi adókról, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdésről, a képviselő-testület feloszlásának a kimondásáról. Az Nsztv. 33. § bekezdése alapján a képviselő-testület helyi népszavazást köteles elrendelni abban a kérdésben, amelyben törvény vagy önkormányzati rendelet helyi népszavazás megtartását írja elő.
Az Nsztv. 34. § (1) bekezdése a) - c) pontjai alapján helyi népszavazást kezdeményezhet: a képviselő-testület tagjainak legalább egynegyede, a képviselő-testület bizottsága, az önkormányzati rendeletben meghatározott számú választópolgár, ami nem lehet kevesebb a választópolgárok tíz százalékánál, és nem lehet több a választópolgárok huszonöt százalékánál. Ugyanezen szakasz (2) bekezdése alapján a képviselő-testület köteles elrendelni a helyi népszavazást, ha azt az önkormányzati rendeletében meghatározott számú választópolgár kezdeményezte.
Részletes indokolás
Több alkalommal terjesztettem be rendelettervezetet a Közgyűlés elé, hogy csökkentse a maximumról a minimumra (25%-ról 10%-ra) a helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges aláírások számát. Első alkalommal 2021. szeptember 23. ülésén a Közgyűlés kérdés és hozzászólás nélkül szégyenteljes hallgatás mellett 5 igen – közülük egy többségi frakcióhoz tartozó képviselő - szavazattal 10 nem szavazattal elutasította indítványomat, mely szerint a helyi népszavazást a kaposvári választópolgárok 10 %-a kezdeményezhessen, a korábbi 25%-os törvényi maximum helyett. Következő alkalommal a Közgyűlési többség a bizottság által tárgyalt önálló előterjesztésemet meg sem tárgyalta, nem vette napirendre, ami példátlan arrogancia a rendszerváltás óta. Ékes bizonyítéka a félelemnek, a választók véleményétől.
2021. szeptember 23. ülésén előterjesztőként az alábbi kiegészítést tettem az írásos beadványhoz:
„dr. Nadrai Norbert József képviselő részletes indoklást ad, mivel a jogi bizottságon nem volt semmilyen kérdés vagy hozzászólás. Magyarországon aláírásgyűjtési dömping van. A jogon kívüli véleménynyilvánítások korát értjük: nemzeti konzultációk, előválasztások. Míg az előző a kormánypárt-szövetség, addig az utóbbi az ellenzéki oldal felaprózódott pártjainak eszköze. Nemzeti konzultációk jellemzője a feleletet magában foglaló kérdések, amelyek egy kormányzati döntés társadalmi támogatottságát kívánja csupán indokolni, de valós választást nem kínál. Ez látszik az egyes kérdésekre adott válaszadók támogatottsági arányain, amelyek 90% felettiek, jellemzően 97-99% között, mint egy korábbi korszakban. Pl. Brüsszel új adókat akar ránk kényszeríteni, hogy ki fizessen a multinacionális vállalatok vagy a családok. 99% úgy döntött, hogy a multinacionális cégek fizessenek. A konzultációs kérdések nem közvélemény-kutatási módszertan alapján kerülnek összeállításra, és a kiértékelésének módjában sem szerepelnek a közvélemény-kutatással kapcsolatos szakmai szempontok. 2015-ben a Miniszterelnökség megtagadta a feldolgozási adatok és a feldolgozás körülményeinek nyilvánosságra hozatalát, a Fővárosi Törvényszék első fokon kötelezte a jogutód Kabinetirodát, fellebbezés nyújtottak be a Fővárosi Ítélőtáblához. Közvetlen hatalom gyakorlására ez az eszköz alkalmatlan, valódi választási alternatívák nem jelennek meg. A másik jogon kívüli eszköz, ami kezd terjedni az előválasztás, ahol az ellenzéki pártok országos elnökeinek megegyezését hivatott minél szélesebb társadalmi támogatottsággal megerősíteni. Az előválasztási eljárás alatti elnöki alkuk szerinti visszaléptetések, valamint a független jelöltek indulásának megakadályozása a pártfrakciók valamelyikéhez kötelező csatlakozás követelménye okán. Nem a jelöltek képességéről, törvényalkotáshoz szüksége tudásáról, támogatottságáról, hanem az egyes pártok választókerületenkénti támogatottságának felméréséről szól. A politikai ellenfél híveit megszervezve kiválaszthatja a saját konkurensét. Pár száz ellenkező oldali szavazó eldöntheti az ellenzéki jelölt győzelmét. A választási eljárás alapelvei nem érvényesülnek, pártok megegyezése a mérvadó. A jelenlegi kiválasztási feltételek nem a körzetben élő választók, hanem az adott párt országos vezetőjének képviseletét ellátó személy kiválasztásról szól. Ezt plakáton is látni lehet. Közvetlen hatalom gyakorlására ez az eszköz is alkalmatlan, valódi választási alternatívák nem jelennek meg, pártelnöki alkuk jóváhagyását célozza és korlátozza a jelöltek részvételét. A közvetlen hatalomgyakorlás eszköze Magyarországon a népszavazás. A rendszerváltás utáni hatalom gyakorlását befolyásoló tényező, hogy a Közgyűlési többséget 1998 óta egy politikai erő alkotja. A polgármesteri posztot 1994-től ugyanaz a személy tölti be, amely a jelenlegi mandátum végére 30 év lesz, 7 egymást követő ciklussal. A képviseleti, közvetett hatalomgyakorlásra jelentős hatással volt a választójogi rendszer módosítása is, 1994. évi átalakítása, amely egyfordulós választást vezetett be, majd a 2014 óta az egyéni választókerületi mandátumok és a listás mandátumok aránya jelentősen megváltozott (jelenleg 12:5). Jól mutatja a kompenzáció 50 formális jellegét, hogy 2019-ben a többségi oldalt támogatók és változást akaró polgárok szavazatkülönbsége a tizenkettő egyéni választókerületben mindössze 81 szavazat volt, de ez nem változtatott a képviseleti arányon. A helyi választásokon a kaposvári választópolgárok harmada és fele között szokott általában részt venni, tehát nem a teljes népesség harmada és fele között. Ennek a részvételi aránynak valamivel több mint a fele juttat egyéni mandátumhoz képviselőt és polgármestert. Jól érzékelhető, hogy koránt sincs olyan nagyarányú felhatalmazása a többségi oldalnak, mint az látszik elsőre. A népszavazás primátusa a képviseleti döntéshozatallal szemben széles körben elfogadott, de kivételessége is. A kormány másodszor kéri a választók véleményét népszavazáson az elmúlt tíz évben, 200.000 választópolgár aláírása alapján nem valósult meg országos népszavazás, amely sokat elárul a magyar hatalomgyakorlásról. Volt olyan év, ahol a Nemzeti Választási Bizottság az összes benyújtott kérdést elutasította. A Nemzeti Választási Iroda elleni fizikai támadás pedig azonnali kormányfői beavatkozást igényelt euró-atlanti szövetségeseink nyomására. Az ekkor kiírt népszavazás érvénytelen volt. Kaposváron az utolsó népszavazási kezdeményezés nem jutott el a népszavazásig, de az aláírásgyűjtés önmagában hatást gyakorolt a széleskörű társadalmi vitát kiváltó környezetvédelmi, és egészségvédelmi érvek ütközése miatt. A felsorolt érvek miatt indítványozza a Közgyűlésnek, hogy helyi népszavazást a kaposvári választópolgárok 10 %-a kezdeményezhessen, a korábbi 25%-os törvényi maximum helyett. A maximum kikötése aránytalan a helyi önkormányzati választásokon általában résztvevők számához képest, különösen az országos népszavazás kiírásához szükséges aláírások száma és az országgyűlési választásokon résztvevők számának arányához kb. 3,5%. Nem szolgálja a békés, demokratikus működést, ha adminisztratív eszközökkel elfolytja a Közgyűlés a népakaratot. Tájékoztatta a Közgyűlést, hogy a rendelettervezetet 2:4 arányban a Jogi Bizottság nem támogatta, a javaslattal kapcsolatos kérdés, ellenérv nem hangzott el. Kérte a testületet, hogy tárgyalják meg a kérdést és fogadják is el azt.”
Indítványom, mely szerint helyi népszavazást a kaposvári választópolgárok 10 %-a kezdeményezhessen, a korábbi 25%-os törvényi maximum helyett az alapján terjesztettem be, hogy a maximum kikötése aránytalan a helyi önkormányzati választásokon általában résztvevők számához képest, különösen az országos népszavazás kiírásához szükséges aláírások száma és az országgyűlési választásokon résztvevők számának arányához kb. 3,5%.
Az egyes választási tárgyú törvények módosításáról szóló T/17265 törvényjavaslatot 2021. október 12-én elfogadta az Országgyűlés, amelynek értelmében szabadon tartható népszavazás és országos választás egymástól kevesebb mint 41 nap különbséggel, így egy napon is. Sem a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény, sem a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény, sem pedig más jogszabály nem tartalmaz korlátozó rendelkezést a helyi népszavazás napjára vonatkozóan, ezért a helyi népszavazást az országgyűlési képviselők választásával egy napon, illetőleg azt megelőzően vagy azt követően bármikor meg lehet tartani. Az Országgyűlés döntéshozatala megerősíti azt a gazdaságossági célt, hogy a választásokkal együtt, amely a közvetett hatalomgyakorlás képviselőinek kiválasztását szolgálja egyúttal lehetőséget biztosítson a közvetlen hatalomgyakorlásra is. A veszélyhelyzet alatt viszont indokolatlan különbség alapján helyi nem, országos népszavazás tartható.
„Kaposváron az épül, az történik, amit a kaposváriak akarnak.” Sokat halljuk ezt a frázist. 2022. áprilisában az országgyűlési képviselők választásával egyidejűleg, többletköltséget nem jelentve a kormány kikérheti a választók véleményét. Kaposvár Közgyűlése ingyen az állam által finanszírozott választásokon megtehetné ugyanezt. Indokolt önkormányzati ciklusokon átívelő beruházások megvalósítása, a kaposváriak által működési költségekhez való hozzájárulásra kötelezés esetén valóban megkérdezni az itt élőket. A jelenlegi jogszabályi környezetben országos népszavazás, ami korábban nem volt tartható országgyűlési képviselők választásának napján történt. A korábban ezen a napon tartható helyi népszavazás, nem tartható.
Kaposváron a közvetlen hatalomgyakorlás adminisztrációs korlátjának lebontását indokolja, hogy a Közgyűlési többséget 1998 óta egy politikai erő alkotja, a polgármesteri posztot 1994-től ugyanaz az ember tölti be, amely a jelenlegi mandátum végére 30 év lesz, 7 egymást követő ciklussal. A választójogi rendszer 1994. évi átalakítása egyfordulós választást vezetett be, majd a 2014 óta az egyéni választókerületi mandátumok és a listás mandátumok aránya jelentősen megváltozott (jelenleg 12:5). 2019-ben a többségi oldalt támogatók és változást akaró polgárok szavazatkülönbsége a tizenkettő egyéni választókerületben mindössze 81 szavazat. A helyi választásokon a kaposvári választópolgárok harmada és fele között szokott általában részt venni, tehát nem a teljes népesség harmada és fele között. Ennek a részvételi aránynak valamivel több mint a fele juttat egyéni mandátumhoz képviselőt és polgármestert. Jól érzékelhető, hogy koránt sincs olyan nagyarányú felhatalmazása a többségi oldalnak, mint az látszik elsőre. A népszavazás primátusa a képviseleti döntéshozatallal szemben széleskörben elfogadott, de kivételessége is. A kormány másodszor kéri a választók véleményét népszavazáson az elmúlt tíz évben. Kaposváron az utolsó népszavazási kezdeményezés nem jutott el a népszavazásig, de az aláírásgyűjtés önmagában hatást gyakorolt a széleskörű társadalmi vitát kiváltó környezetvédelmi, és egészségvédelmi érvek ütközése miatt.
A népszavazási eljárás alatt minden oldal pro és kontra kifejtheti érveit, a választópolgár a döntéséhez információkhoz juthat. A döntést követően pedig békességben folyhat a beruházás vagy a lakossági igénynek megfelelő másik fejlesztés kezdődhet. Hat alkalommal próbáltam elérni, hogy a képviselők maguk számára rendeletben ne határozzanak meg ingyenes parkolást. Saját érdekükkel képtelenek szembe menni a képviselők, ezért, ha a városlakók pénzéből akarnak parkolni kérjék azok döntését, hogy kifizetik-e. Amennyiben a választóikat meg tudják győzni, hogy azok kifizessék a város egész területén a parkolásukat, akkor erkölcsi kérdés nem merülhet fel velük szemben, addig azonban igen.
