BÉKEHARC

ELŐTERJESZTÉS az orosz-ukrán háború egyéves évfordulójáról szóló 5/2023.(III.31) OGY határozathoz való csatlakozásról

KÉPVISELŐI MÓDOSÍTÓ INDÍTVÁNY

Határozati javaslat:

1. Kaposvár Közgyűlése kiáll a magyar szövetségi rendszer mellett. A Taszári Reptéren állomásozott amerikai katonai jelenlét szavatolta Kaposvár és a környező települések biztonságát a délszláv háború idején, amely elkötelezetté tette az itt élőket az Észak-atlanti védelmi szövetség mellett, amely jelenleg Magyarország határainak és a kaposváriak védelmét biztosítja.
2. Kaposvár Közgyűlése elítéli az orosz csapatok támadását a szomszédos független ország ellen, amely állam a Szovjetunió felbomlása után nemzetközi egyezmény alapján leszerelte atomfegyvereit, lemondva ezzel leghatékonyabb védelméről és biztonságát a nemzetközi közösségre bízta a béke reményében.
3. Kaposvár Közgyűlése valódi békét akar, amely csak akkor valósul meg, ha Oroszország a nemzetközileg elismert határára visszavonja csapatait és elhagyja a háborús agresszorként megszállt területeket.
4. Kaposvár Közgyűlése mindent megtesz, hogy a város területén érvényre jusson a Nemzetközi Büntetőbíróság döntése és a kiadott elfogatóparancs alapján Vlagyimir Putyin orosz elnök, valamint Marija Lvova-Belova, az orosz elnöki hivatal gyermekjogi biztosa bíróság előtt tisztázza azt az alapos a gyanút, hogy büntetőjogi felelősség terheli a megtámadott országban élt  gyermekek jogellenes deportálásáért és átszállításáért Oroszországba.
5. Kaposvár Közgyűlése kiáll a Nemzetközi Büntetőbíróság töretlen és következetes gyakorlata mellett, amely alapján felelősségre kell vonni a háborút elrendelő és folytató vezetőket. A háborús bűnöket elkövetőket a Nemzetközi Büntetőbíróságnak ki kell adnia azon országoknak, akiknek a területén ilyen személyek tartózkodnak. Kaposvár minden a tőle elvárható segítséget megad a város területén tartózkodó nemzetközi elfogatóparancs hatálya alatt álló személyek elfogásának biztosításához és bíróság elé állításához.
6. Kaposvár Közgyűlésének határozott és szilárd álláspontja, hogy Oroszországnak háborús kártérítést kell fizetnie a megölt, elhurcolt emberekért, az elpusztított anyagi javakért.
7. Kaposvár Közgyűlésének határozott és szilárd álláspontja, hogy Kaposvár lakói a háború következményeként elszabadult energiaárak, infláció és pénzromlás miatt szintén igényt tartanak az agresszor Oroszország pénzügy jóvátételére, ezért arra kérik Magyarország Kormányát, hogy ennek érdekében minden jogi eljárást indítson el haladéktalanul.
8. Kaposvár Közgyűlése kifejezésre juttatja, hogy a Szovjetunió által vérbe fojtott 1956-os forradalom és szabadságharc után Oroszország nem szakított a szovjet kommunista megszálló politikájával, ezért veszélyt jelent az általa korábban megszállt országok gazdasági és politikai függetlenségére.
9. Kaposvár Közgyűlése üdvözli az orosz hátterű budapesti Nemzetközi Beruházási Bankkal szemben tett Egyesült Államok által elrendelt intézkedéseket, amelynek hatására már másnap az orosz pénzintézet utolsó európai szövetségese, Magyarország is kilépett a szervezetből.
10. Kaposvár Közgyűlése végrehajtja azt a törekvést, hogy Magyarország településeinek közterületei, intézményei ne viseljék az elnyomó rendszereket kiszolgálók nevét.
11. Kaposvár Közgyűlése úgy határoz, hogy a díszpolgárai és valamennyi kitüntetettje sorából törli az elnyomó, idegen hatalmi érdekeket szolgálók neveit. Erre vonatkozó rendeletmódosítás beterjesztésére utasítja a jegyzőt. A városháza emléktábláiról törli azok neveit, aki elnyomó rendszereket szolgáltak ki, akár városvezetőként, akár ügynökként. A városháza városvezetői képcsarnokában arccal a fal felé helyezi el azon városvezetők képeit, akik elnyomó rendszereket szolgáltak ki, akár városvezetőként, akár ügynökként. A kép hátsó felére a név és városvezetői időtartam megjelölés mellett az elnyomó rendszer megnevezését és az együttműködés tényét kell rögzíteni.
12. Kaposvár Közgyűlése elítéli Krakus Péter fedőnéven Kaposvárra szégyent hozó ügynököt, annak tevékenységétől elhatárolódik.
13. Kaposvár Közgyűlése az ÁLLAMBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOK TÖRTÉNETI LEVÉLTÁRA vezetőjéhez, DR. CSEH GERGŐ BENDEGÚZ főigazgató úrhoz fordul, hogy Kaposvár hírnevét bemocskoló a híradásokban rendre felkapott Krakus Péter fedőnéven működött ügynököt egyértelműen azonosítsa be, valamint a rá vonatkozó összes dokumentumot tegye nyilvánosan bárki számára hozzáférhetővé.
14. Kaposvár Közgyűlése kötelezettséget vállal arra, hogy minden tagjáról kikéri a ÁLLAMBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOK TÖRTÉNETI LEVÉLTÁRÁBAN található dokumentumokat, amelyeket nyomtatott formában eljuttat minden kaposvári háztartásba.
15. Kaposvár Közgyűlése kötelezettséget vállal arra, hogy felszólítja lemondásra a kommunista rendszerben ügynökként azonosított Közgyűlési tagokat. Amennyiben nem mondanak le a Közgyűlés feloszlatja magát, hogy a kaposvári választópolgárok mondják ki a végső ítéletet, ezzel lezárva a rendszerváltás erkölcsi adósságát.

I N D O K O L Á S

A Magyar Országgyűlés határozatainak meghozatalára Kaposvár Közgyűlése nem gyakorolhat hatást. Kaposvár országgyűlési képviselőjén keresztül vesz részt az országgyűlés döntéshozatalában. Kaposvár Közgyűlés megvizsgálhatja, hogy milyen érdemi döntésekkel és konkrét erkölcsi tartalommal bíró állásfoglalást ad ki. Kaposvár Közgyűlése nem válhat a politikai pártok harcának terepévé, nem arra bír döntési autonómiával.

A hírek, nem mindig a tényeket, a valóságot tükrözik, sokszor az emberek véleményének befolyásolására, aktuális politikai célok kiszolgálására vannak kárhoztatva a szerkesztők, újságírók. A hatalom dönt, ki az ellenség: kulák, osztályidegen, klerikális reakciós stb.

Az erkölcsi kérdésekben való eligazodáshoz a történelem ismerete, az irodalmi művekben található példázatok a képzőművészet és a zene nyújt számunkra segítséget.  

„…- És mit mondott, mikor visszatért?
- Azt, hogy a török mindenkit bántatlanul elbocsát, senkit se vág le. A kassaiaknak ezenkívül tíz-tíz aranyat ad, és hogy a két basa pecsétes levelet küld, hogy szavának áll.
- Hányan hallották ezt a legények közül?
- Valami tízen.
- Hát miért nem jelentettétek nekem? Nem megesküdtetek-e, hogy a vármegadásról nem
beszéltek?!
A legény hallgatott.
Dobó folytatta:
- Nem az lett volna-e a kötelességtek, hogy azonnal jelentsétek a hadnagy úr beszédét?!
- Nem mertük.
- Szóval: elszántátok, hogy a várat török kézre játsszátok. Kik egyeztek bele ebbe?
A legény még hét nevet mondott. Aztán mentegetődzött:
- Mink, nagyságos kapitány uram, nem egyezkedtünk, mink csak engedelmeskedtünk. Csak a hadnagy úr beszélt, meg ő parancsolt….”

„…Hegedüs térdre borult:
- Irgalmazzanak, könyörüljenek rajtam! - kiáltotta. - Megtévedtem, elvesztettem az eszemet.
- Megvallod-e magad is, hogy a várat az ellenség kezére akartad juttatni?
- Megvallom.
A tárgyalás nem tartott tovább egy óránál.
A következő órában már ott függött Hegedüs hadnagy a vár piacán egy gerendából
hevenyészett akasztófán. S Fügedy kikiáltotta a vár népének:
- Így hal meg minden esküszegő, akár közember, akár tiszt, aki a várat a török kezére akarja
juttatni!
A három közlegénynek a fülét csapták el az akasztófa alatt. A többi hetet megláncolt lábbal belső munkára rendelték.
A törököt úgy kidobták a várból a magas nyugati falon, hogy nyakaszegetten hullt a társai
közé.
A vár népe láthatta, hogy Dobó nem tréfál.” /Gárdonyi Géza: Egri csillagok részlet/

Lehet-e harc közben egyezkedni az országot megtámadókkal? Mit jelent a hazaárulás?

Magyarországon 1848-49-es forradalom és szabadságharc, majd az 1956-os forradalom és szabadságharc vérbe fojtása az orosz/szovjet birodalmi érdekeknek megfelelően hadseregük által történt. Most, hogy ismét nyugatra indultak az orosz csapatok porrá bombázva városokat, emlékeznünk kell a történelmünkre. A XXI. században ugyanolyan barbár módon zajlik a háború, mint a korábbi korokban. Oroszország - a híradások szerint - körülbelül 180 - 200 ezer, a megtámadott ország 100 - 120 ezer katonát veszített egy év alatt, és körülbelül 30.000 polgári személyt mészároltak le. A megtámadott országból a megszálló országba deportált gyerekek a janicsárok rendszerét idézik fel. Amikor a török megszállás idején magyar gyerekeket szakítottak el, szüleik lemészárlása után és képezték őket török katonának. A janicsárokat használták a csatában ágyútölteléknek.

A szomszédunkban 1995 júliusában történt a srebrenicai mészárlás, ahol több ezer elsősorban fiúgyermekeket és férfiakat előretervezetten nemzetközi védelem alatt állva mészároltak le. 10 évvel ezelőtt zárult le az azonosítása az áldozatoknak, számos tömegsírt fedeztek fel még ezen kívül is. Magyarország mindent megtett, hogy ne sodródjon bele a délszláv háborúba, területi védelme érdekében a függetlenségüket kikiáltó országok számára Horvátországnak és Szlovéniának fegyvert szállított a háború kezdetén, majd védelmét a NATO-ba való belépés, ezzel az amerikai légierő csapatainak Taszáron való állomásozása biztosította.

Van előttünk a régi korokból és az elmúlt évtizedekből is tapasztalat. Antall József az első szabadon választott kormányfő többször felhívta a magyar közéletet alakítók figyelmét az orosz birodalmi gondolkodásra és törekvésre. A rendszerváltás után a kőolajvezeték lezárásával próbálták az akkor még megszállt Magyarországot eltéríteni az európai integrációtól. 1991. júniusi orosz kivonulás a magyar kormány bátor és következetes politikája mellett, a nyugati szövetségeseink támogatásának, valamint a pár hónap után nyilvánossá vált Szovjetunió összeomlásának volt köszönhető. Mindhárom feltétel együttes megléte eredményezte Magyarország függetlenségét. A taxis blokád alatt sok embert sikerült megtévesztenie az orosz birodalmi érdeket szolgáló kőolajvezeték lezárásával, és voltak, akik nyíltan a magyar érdekekkel szemben léptek fel, eltagadva a valódi szándékot. Hiba, sőt bűn és hazaárulás idegen hatalmi érdekek kiszolgálójaként politizálni. Ez a tanulság a történelmi példákból.

Magyarország a rendszerváltáskor döntött és az észak-atlanti oldalt választotta ismét, immár szabadon a keleti befolyással szemben. Magyarország az Európai Unió és a NATO tagja ennek megfelelően kell állást foglalnia minden gazdasági és politikai, valamint biztonsági kérdésben, védve nemzeti érdekeit.

Magyarország területi védelmét csak a szövetségesi rendszer garantálja, az ország honvédelmének feladata, hogy egy váratlan támadás esetén a szövetséges csapatok megérkezéséig a támadó hadsereget megállásra kényszerítse.

Kaposvár Közgyűlése képes arra, hogy saját véleményt formáljon az itt élők képviseletében. Az áremelkedések, az infláció mértéke nem egyforma az Európai Unió országaiban, a háború mellett, ezért nem lehetünk vakok Magyarországon változásra van szükség az egészségügy, a közoktatás, a közszolgáltatások és számos területen. Magyarország eladósodása a rendszerváltáskor már megnyomorította az országot. Az államosítások hatékonyság címszó alatt pénzkivonást jelentenek valójában. Az itt élő egyre nehezebben jutnak megfelelő és megfizethető egészségügyi ellátáshoz, az oktatás színvonala a tanítók és tanárok mellett már a diákok és szüleik szerint is romlik. A víziközművek és szolgáltatás államosítása a vízdíj emelését és a felújítások, fejlesztések további halasztását eredményezheti.

Kaposvár az elmúlt 33 évben megtapasztalta milyen az önkormányzati tulajdonú egészségügy, oktatás, a helyben végzett közszolgáltatások. Már látszanak az államosítások következményei is egyes területeken.

Kaposvár Közgyűlésének feladata az itt élők érdekeinek képviselete. Erkölcsi kérdésekben való állásfoglalásra önállóan képes a város és vannak területek, amelyben konkrét vállalásokkal tud érvényt szerezni.