jövedelemhatárok meghatározása az áremelkedés szerint KÉPVISELŐI MÓDOSÍTÓ INDÍTVÁNY
ELŐTERJESZTÉS a szociális vetítési alap bevezetése miatt egyes önkormányzati rendeletek módosításáról
KÉPVISELŐI MÓDOSÍTÓ INDÍTVÁNY 1.
Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének
…….. /2023.(……) önkormányzati rendelete
a pénzbeli és természetben nyújtott települési támogatásokról szóló 6/2015. (II. 27.)
önkormányzati rendelet módosításáról
Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlése a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. törvény 10.§ (1) bekezdésében, 25.§ (3) bekezdés b) pontjában, 32.§ (1) bekezdés b) pontjában, 32.§ (3) bekezdésében, 45.§ (1) bekezdésében, és a 132.§ (4) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8a.) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1.§
A pénzbeli és természetben nyújtott települési támogatásokról szóló 6/2015. (II.27.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: R.)
1. 9.§ (3) bekezdés a) pontjában a „nyugdíjminimum 400%-át” szövegrész helyébe a „szociális vetítési alap 400%-át 114.400 Ft 136.800 Ft” szöveg és a „nyugdíjminimum 450%-át” szövegrész helyébe a „szociális vetítési alap 450%-át 128.250 Ft 153.900 Ft” szöveg,
2. 9.§ (4) bekezdés a) pontjában a „nyugdíjminimum” szövegrész helyébe a „szociális vetítési alap” szöveg,
3. 9.§ (4) bekezdés b) pontjában a „nyugdíjminimum” szövegrész helyébe a „szociális vetítési alap” szöveg,
4. 9.§ (4) bekezdés c) pontjában a „nyugdíjminimum” szövegrész helyébe a „szociális vetítési alap” szöveg,
5. 9.§ (4) bekezdés d) pontjában a „nyugdíjminimum” szövegrész helyébe a „szociális vetítési alap” szöveg,”
6. 12.§ (4) bekezdés b) pontjában a „nyugdíjminimum” szövegrész helyébe a „szociális vetítési alap” szöveg,
7. 20.§ (1) bekezdésében a „nyugdíjminimum” szövegrész helyébe a „szociális vetítési alap” szöveg,
8. 20.§ (2) bekezdésében a „nyugdíjminimum” szövegrész helyébe a „szociális vetítési alap” szöveg,
9. 21.§ (1) bekezdésében a „nyugdíjminimum” szövegrész helyébe a „szociális vetítési alap” szöveg,
10. 21.§ (2) bekezdés a) pontjában a „nyugdíjminimum 200%-át” szövegrész helyébe a „szociális vetítési alap 200%-át 57.000 Ft 68.400 Ft” szöveg és a „nyugdíjminimum 220%-át” szövegrész helyébe a „szociális vetítési alap 220%-át 62.700 Ft 75.240 Ft” szöveg,
11. 21.§ (2) bekezdés b) pontjában a „nyugdíjminimum 150%-át” szövegrész helyébe a „szociális vetítési alap 150%-át 42.750 Ft 51.300 Ft” szöveg és a „nyugdíjminimum 200%-át” szövegrész helyébe a „szociális vetítési alap 200%-át 57.000 Ft 68.400 Ft” szöveg,
12. 21.§ (2) bekezdés c) pontjában a „nyugdíjminimum 100%-át” szövegrész helyébe a „szociális vetítési alap 100%-át 28.500 Ft 34.200 Ft” szöveg és a „nyugdíjminimum 150%-át” szövegrész helyébe a „szociális vetítési alap 150%-át 42.750 Ft 51.300 Ft” szöveg,
13. 21.§ (2) bekezdés d) pontjában a „nyugdíjminimum” szövegrész helyébe a „szociális vetítési alap” szöveg,
14. 22.§ (3) bekezdésében a „nyugdíjminimum” szövegrész helyébe a „szociális vetítési alap” szöveg,
15. 25.§ (1) bekezdésében a „nyugdíjminimum” szövegrész helyébe a „szociális vetítési alap” szöveg,
16. 25.§ (4) bekezdésében a „nyugdíjminimum” szövegrész helyébe a „szociális vetítési alap” szöveg,
17. 26.§ (1) bekezdésében a „nyugdíjminimum” szövegrész helyébe a „szociális vetítési alap” szöveg,
18. 27.§ (1) bekezdésében a „nyugdíjminimum” szövegrész helyébe a „szociális vetítési alap” szöveg,
19. 28.§ (2) bekezdésében a „nyugdíjminimum” szövegrész helyébe a „szociális vetítési alap” szöveg,
20. 29/A.§ (1) bekezdésében a „nyugdíjminimum” szövegrész helyébe a „szociális vetítési alap” szöveg,
21. 30.§ (2) bekezdésében a „nyugdíjminimum” szövegrész helyébe a „szociális vetítési alap” szöveg,
22. 31.§ (1) bekezdésében a „nyugdíjminimum” szövegrész helyébe a „szociális vetítési alap” szöveg,
23. 32.§ (1) bekezdésében a „nyugdíjminimum” szövegrész helyébe a „szociális vetítési alap” szöveg,
24. 32/A.§ (1) bekezdés c) pontjában a „nyugdíjminimum” szövegrész helyébe a „szociális vetítési alap” szöveg,
25. 33.§ (1) bekezdésében a „nyugdíjminimum” szövegrész helyébe a „szociális vetítési alap” szöveg,
26. 33/A.§ (1) bekezdésében a „nyugdíjminimum” szövegrész helyébe a „szociális vetítési alap” szöveg,
27. 36.§ (2) bekezdésében a „nyugdíjminimum 250%-át” szövegrész helyébe a „szociálisvetítési alap 250%-át 71.250 Ft 85.500 Ft” szöveg és a „nyugdíjminimum 300%-át” szövegrész helyébe a „szociális vetítési alap 300%-át 85.500 Ft 102.600 Ft” szöveg,
28. 36.§ (3) bekezdésében a „nyugdíjminimum 275%-át” szövegrész helyébe a „szociális vetítési alap 275%-át 78.375 Ft 94.050 Ft” szöveg és a „nyugdíjminimum 350%-át” szövegrész helyébe a „szociális vetítési alap 350%-át 99.750 Ft 119,700 Ft” szöveg,
29. 36/A.§ (1) bekezdésében a „nyugdíjminimum” szövegrész helyébe a „szociális vetítési alap” szöveg,
30. 36/A.§ (2) bekezdésében a „nyugdíjminimum” szövegrész helyébe a „szociális vetítési alap” szöveg,
31. 36/E.§ (1) bekezdésében a „nyugdíjminimum” szövegrész helyébe a „szociális vetítési alap” szöveg lép.
Indokolás
A törvényhozás nem tud mit kezdeni a szociális rászorultság meghatározásával. Több alkalommal javasoltam, hogy a féktelen áremelkedések időszakában a Közgyűlés összegszerűen határozza meg a jövedelemhatárokat és azt folyamatosan igazítsa a valós ár- és jövedelemviszonyokhoz. A Közgyűlési többség dacolva a józan ésszel csupán százalékos arányokat vizsgálta felül, és tett minimális emelési korrekciót. Most a központi jogalkotás miatt ismét a jövedelemhatárok meghatározását alakítja át.
2020 márciusától koronavírus járvány pusztít, amely még nem zárult le, gazdasági hatása minden országot másképp érintett, attól függően milyen egészségvédelmi és gazdaságvédelmi intézkedéseket léptettek életbe az adott államok, tartományok, települések. 2021 őszén Magyarország hatósági árakkal próbálta fékezni az inflációt, sikertelenül. A válság tovább mélyült, az infláció elszabadult, a kamatemelés folyamatos, a hazai valuta leértékelődött. Az itt élők ebben a súlyos gazdasági válságban szembesültek az európai szinthez képest rendkívül alacsony jövedelmek mellett az energiaárak emelkedésével. Az állam a forráselvonásokat az önkormányzatoktól először ideiglenes intézkedésként vezette be, amely állandósult. A meglévő források ésszerű és takarékos felhasználása mellett jelentős önkormányzati támogatás szükséges az itt élők megélhetésének biztosításához. Jelenleg ez az első. A luxusberuházásokat, felelőtlen pénzköltéseket a költségvetés nem bírja el. Az itt élők megélhetésének támogatása és az önkormányzati intézmények, cégek takarékos működtetése a Közgyűlés és szerveinek feladata. A rendkívüli helyzetekben használt felülről nyitott előirányzat szlogen, most valóra válik, hiszen a forrásainkat a túlélésre kell koncentrálni.
A Közgyűlés tavaszi ülésszakán feltett kérdéseimre az energiaellátás kapcsán: Megszorítások, hogy érintik a lakosságot? Van-e terv a lakosság terheinek csökkentésére? Van-e terv esetleges gázellátási probléma esetén?
Az alábbi válaszokat kaptam a város vezetőjétől: "Kaposváron nem lesznek megszorítások, ezért a védelem költségvetése az idei." "A kaposvári gázellátás érdekében annyit tesz, hogy támogatja a Kormányt, hogy tartsa meg a rezsicsökkentést." "A magyar polgárok fizetik a brüsszeli rezsipolitika ellenére is a legolcsóbb gáz- és villanyköltséget, az példátlan. Köszönet jár a Kormánynak, hogy továbbra is biztosítják az olcsóbb rezsit."
A magyar bérek, nyugdíjak és az európaiak nem összehasonlíthatók. A négy városvezető milliós havijának fejenként több mint háromszázezer forintos havi emelése, már összehasonlítható az európai bérekkel, de az itt élők pénzével már nem.
A Közgyűlés 2022. június 16-i ülésén a pénzbeli és természetben nyújtott települési támogatásokról szóló 6/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelet módosítását tartalmazó előterjesztés tárgyalásakor javasoltam:
A ROHAMOS PÉNZROMLÁS MIATT, MÉG ÉVEN BELÜL FELÜLVIZSGÁLNI A JÖVEDELEMHATÁROKAT. Ez bő két hónap alatt most megtörténik.
TOVÁBBÁ JAVASOLTAM AUTOMATIZMUST BEÉPÍTENI VALAMENNYI JÖVEDELEMHATÁRT TARTALMAZÓ RENDELETNÉL. ENNEK MEGFELELŐEN, HA A JÖVEDELEMHATÁR MIATT A MÉLTÁNYOSSÁGBÓL HOZOTT DÖNTÉSEK MEGHALADJÁK A 15%-OT AKKOR AZT AZ ELŐTERJESZTŐ FELÜLVIZSGÁLJA ÉS DÖNTÉSRE A KÖZGYŰLÉS ELÉ TERJESZTI.
Több ilyen rendelete is van az önkormányzatnak, ilyen a lakásrendelet például. A nyugdíjminimum összege 2008. január 1. óta 28.500 Ft, azaz 14 éve nem változott, ezért nem indokolt a jogosultsági szinteket ehhez az összeghez százalékosan meghatározni. A világos és közérthető jogi szabályozás törvényi követelmény, így az összegszerűen megállapított jövedelemhatárok jobban segítik az itt élők, és a jogalkalmazók munkáját. Korábban a százalékosan megállapított összegek azt a célt szolgálták, hogy ne kelljen folyamatosan módosítani a jogszabályokat. Azonban a 14 éve változatlan alapösszeg miatt ez már nem alkalmas a világos és közérthető szabályozásra és a könnyebb jogalkalmazáshoz. A felgyorsult forint értékvesztése miatt kényszerűen a helyi jogalkotónak folyamatosan követni kell a pénz értékét és annak megfelelően módosítani a jogosultsági határokat, amelyet a polgárok is könnyen követni tudnak. A nyugdíjminimumhoz csak a legszűkebb körben szabad - ilyen mértékű forint leértékelődése miatt - jogosultsági feltételeket megszabni. Erre alkalmasabb a minimálbér vagy az előző évi bruttó átlagkereset megfelelő százalékát meghatározni. Az országgyűlési képviselők alapfizetése 2018-ban 750.000 Ft volt, 2022 márciustól már 1.316.000 Ft. A képviselői alapilletményt az előző évi bruttó átlagkereset háromszorosában állapítja meg a jogszabály, ez 2021-ben 438.800 Ft volt. A város négy vezetőjének milliós havija is több mint 300.000 Ft-tal emelkedett, amely a dolgozóknál nem történt meg. Az alacsonyan tartott bérek, a vezetői és dolgozói bérek közötti különbség aránytalan növekedése bizonytalanságot és félelmet kelt a megélhetési válságban. Az egészséges bér és ár aránnyal rendelkező országokban a többszörös energiaárak kifizethetőek a lakosság többsége részéről életszínvonal csökkenése mellett, hazánkban ez a torz ár és bér arány megélhetési válságot okoz széles körben. Ezért folyamatosan követnünk kell összegszerűen a jogosultsági határokat a válság alatt.
A polgármester által összehívott rendkívüli Közgyűlés 2022. szeptember 1. napján fogadta volna el a jövedelemhatárok emelését, - a minél több emberen való érdemi segítés érdekében – azonban két tanácsnoka távolmaradása miatt ez egy hónapot csúszott. Az eltelt félév alatt az áremelkedések miatt a jövedelmek értékvesztése indokolja a jogosultsági jövedelemhatárok további emelését, erre vonatkozóan azonban az előterjesztés nem tartalmaz számításokat, figyelembe véve az elutasított kérelmeket, valamint a jövedelemhatárok miatt nyújtott méltányossági támogatásokat. A normatív szabályozás fenntartása, a jogbiztonság követelménye, amely a jogállamiság alapja. Az infláció mértéke 2022. szeptemberében 20,1%, 2022. októberében 21,1%, 2022. novemberében 22,5%, 2022. decemberében 24,5%, 2023. januárban 25,7%. Ezért a szociális vetítési alap korábbi nyugdíjminimum 2008 óta változatlan összegének emelése a megoldás, amennyiben a közgyűlés értékkövetést tűz ki célul, megőrizve a jogosultsági jövedelemhatárok és a támogatások értékkövetését a 2008-tól eltelt 15 év minimum 20%-os emelést indokol, amely a későbbi számítások alapján tovább növelhető az értékkövetések érdekében. Így 34.200 Ft a szociális vetítési alap mértékkel számolva az alábbi összeghatárok jelenthetik az első lépést a vásárlóérték megőrzése felé.
