RENDELETMÓDOSÍTÁSI JAVASLATOK
KÉPVISELŐI MÓDOSÍTÓ INDÍTVÁNY
ELŐTERJESZTÉS az önkormányzati rendeletek hatályosulásáról
Az előterjesztést a képviselők 2022. szeptember 14-én a mai napon 10.55 perckor kapták meg.
Határozati javaslat kiegészítés:
2. A Közgyűlés úgy határozott, hogy az önkormányzati rendeletek hatályosulását évente megtárgyalja az alábbi szempontrendszer szerint:
- Magasabb szintű jogszabály vagy felülvizsgálati eljárás eredménye alapján hatályon kívül helyezés.
- A jogosultsági határok felülvizsgálata az egyes döntéstípusok esetén, amennyiben a méltányossági jogkörben hozott döntések száma eléri évente a 15%-ot.
- A százalékos jogosultsági meghatározásnál arra alkalmas alapot határoz meg, így a 2008 óta 28.500 Ft nyugdíjminimum helyett a minimálbérhez igazítja a határokat vagy összegszerűen és azt szükség szerint a pénzromláshoz igazítva módosítja.
- A szankciókat tartalmazó jogszabályok felülvizsgálatakor az egyes tényállások alkalmazásának száma és a kiszabott összegek éves bemutatásával dönt azok módosításáról, esetleges megszüntetéséről.
- A szervezeti egységek szerepeltetését törli a rendeletekből, azt a Hivatalra vonatkozó szabályozásban vezeti át, elkerülve a felesleges rendeletmódosítást.
- A jogalkalmazó szervezeti egység az általa érvényre juttatott rendeletről szabályozási egységenként (szakasz, bekezdés, pont stb.) táblázatos formában mellékeli az alkalmazás gyakoriságát, és jelzi annak módosítási vagy hatályon kívül helyezésre vonatkozó javaslatát.
- Az önkormányzati rendeletek hatályosulásáról szóló előterjesztést a Jogi, Ügyrendi és Összeférhetetlenségi Bizottság tárgyalását megelőzően két héttel megkapja, ezzel biztosítva a szakmai munkát, konzultációt, érintett érdekképviseletekkel, lakóközösségekkel való egyeztetést.
Felelős: Jogi, Ügyrendi és Összeférhetetlenségi Bizottság elnöke
Közreműködik: dr. Csillag Gábor jegyző
Határidő: minden év május 1. (választási évben december 31)
3. A Közgyűlés biztosítja az 55.000 Ft-os köztisztviselői illetményalap bevezetéséhez és az illetménykiegészítések korábbi szintjére (felsőfokú 40%, középfokú 20%) való visszatéréshez 2022. október 1. napjától szükséges 35.131.314 Ft többletforrást. Ellensúlyozva a köztisztviselők illetményének értékvesztését a nagyfokú pénzromlás időszakában.
Felelős: dr. Csillag Gábor jegyző
Közreműködik: Balogh Beáta igazgató
Határidő: bértábla kidolgozása 2022.10.01. inflációs bérkiegészítés: soron kívül
4. A Közgyűlés felkéri a jegyzőt, hogy a Polgármesteri Hivatal azon dolgozói számára dolgozzon ki bértáblát, akiknek a jövedelme nem a köztisztviselői illetményalap alapján képződik és terjessze a Közgyűlés elé. A bértábla elfogadásáig a rendkívüli megélhetési válság miatt inflációs bérkiegészítést állapítson meg a legalacsonyabb bérekkel rendelkezők számára, egyeztetve a dolgozói érdekképviselettel annak összegéről és formájáról.
Felelős: dr. Csillag Gábor jegyző
Közreműködik: Balogh Beáta igazgató
Határidő: bértábla kidolgozása 2022.10.01. inflációs bérkiegészítés: soron kívül
5. A Közgyűlés felkéri a jegyzőt, hogy a kedvtelésből tartott állatok tartásáról szóló 54/2013. (XI.20.) önkormányzati rendelet módosítása miatt a rendeleti szabályozás hiányában intézkedjen az önkormányzati tulajdonnal rendelkező társasházak házirendjének azonos tartalmú kiegészítése iránt, hogy a kialakult társadalmi együttélési szabályokban a kedvtelésből tartott állatok tartásánál ne legyen törés, csökkentve ezzel a birtokvédelmi későbbi eljárások számát. A házirend közzétételével segítse az önkormányzati tulajdonnal nem rendelkező társasházak szabályalkotását.
Felelős: dr. Csillag Gábor jegyző
Közreműködik: Balogh Beáta igazgató
Határidő: 2022. december 31.
Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének
……/2022. (…..)
önkormányzati rendelete
Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata szociális és gyermekjóléti intézményeiben foglalkoztatott közalkalmazottak elismeréséről szóló 5/2022. (II. 28.) önkormányzati rendelet módosításáról
Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlése Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdésének a) pontjában, valamint (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva a következőket rendeli el:
1.§
Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata szociális és gyermekjóléti intézményeiben foglalkoztatott közalkalmazottak elismeréséről szóló 5/2022. (II. 28.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: R.) 5.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. §
a) legalább 10 éves jogviszony esetén egy havi
b) legalább 15 éves jogviszony esetén másfél havi,
c) legalább 20 éves jogviszony esetén két havi,
d) legalább 25 éves jogviszony esetén két és fél havi
e) legalább 30 éves jogviszony esetén három havi,
f) legalább 35 éves jogviszony esetén négy havi
g) legalább 40 éves jogviszony esetén öt havi.”
2. §
Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Kaposvár, 2022. szeptember 22.
Szita Károly dr. Csillag Gábor
polgármester jegyző
Általános indokolás
Módosító javaslatom lényege, hogy a dolgozók havi jövedelmének meghatározott hányadában határozzuk meg a juttatás mértékét a kiemelkedően magas infláció miatt, valamint az általános ágazati szabályozásoknak megfelelően. A polgármester legmagasabb jubileumi jutalmának összege 4.986.000, -Ft, (nettó 3.315.690 Ft) míg a szociális és gyermekjóléti ellátásban dolgozóé nettó 232.750 Ft. A polgármester és az ágazati dolgozó bére között jelentős, sokszoros különbség van, ami 2022. január 1. napjától a polgármester járandóságának 30%-os emelésével tovább nőt (összes havija: 1.495.000 Ft, ami 348.220 Ft havi pluszt jelent). A durva bérszakadék miatt indokolt azonos jogviszony időszakokra hónapban meghatározni a havi többletjuttatás mértékét.
Részletes indokolás
1.§-hoz
A hűségjutalom összege a jelenleg:
a) legalább 10 éves jogviszony esetén egyszeri bruttó: 100.000, - Ft, nettó 66.500 Ft
b) legalább 15 éves jogviszony esetén egyszeri bruttó: 150.000, - Ft, nettó 99.750 Ft
c) legalább 20 éves jogviszony esetén egyszeri bruttó: 200.000, - Ft, nettó 133.000 Ft
d) legalább 25 éves jogviszony esetén egyszeri bruttó: 250.000, - Ft, nettó 166.250 Ft
e) legalább 30 éves jogviszony esetén egyszeri bruttó: 300.000, - Ft, nettó 199.500 Ft
f) legalább 35 éves jogviszony esetén egyszeri bruttó: 350.000, - Ft, nettó 232.750 Ft
Ezek a nettó összegek elfogadhatatlanok a polgármester által felvett összeghez képest. A folyamatos pénzromlás miatt az értékmegőrzése nem biztosított évente módosítást igényelne. Ha hosszú távra tervezünk a havi megállapítás indokolt az általánosan elfogadott jogállási törvényeknek megfelelően.
Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének
……/2022. (…..)
önkormányzati rendelete
az Önkormányzat 2022. évi költségvetéséről szóló 1/2022. (II.4.) önkormányzati rendelet módosításról
Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlése az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (továbbiakban: Áht.) 23. § (1) bekezdésében és a Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről szóló 2021. évi XC. törvényben kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 111. § (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
- §
Az Önkormányzat 2022. évi költségvetéséről szóló 1/2022. (II.4.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: R.) 23.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„23. § A Közgyűlés a 2022. évi költségvetésről szóló 2021. évi XC. törvény 62. § (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a hivatalnál foglalkoztatott köztisztviselők vonatkozásában az illetményalap összegét 2022. október 1-től 52.000 55.000 Ft-ban állapítja meg.
2. §
Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Kaposvár, 2022. szeptember 22.
Szita Károly dr. Csillag Gábor
polgármester jegyző
Általános indokolás
Az általam a 2022. évi költségvetéshez benyújtott képviselői módosító indítvány a vezetői bérek emelésének mértékét közelítő 27,7%-os emelés helyett a polgármester 12%-os emelést fogadtatott el a közgyűlési többségével, úgy, hogy a 2021 őszén bevezetett kormányzati hatósági árak alapján tudta a pénzromlás jóval meghaladja, majd az általa késlekedve tett javaslatot.
Mivel a dolgozók is tisztába voltak azzal, hogy ez az emelés csak látszat. Ígéretet tett, hogy több lépcsős javaslatot készít elő, amelynek nyoma sincs, 9 hónapra sem született meg.
Előzmény: a polgármester váratlanul 2021.12.16. napjára Közgyűlést hívott össze, amelynek egyetlen napirendi pontja esetében sem igazolta a rendkívüli döntéshozatalt.
Pár nappal a rendkívüli ülés előtt a polgármester részére az országgyűlés által megszavazott 30%-os emelés az egymillió körüli bér esetén több százezer forintos emelést jelentett. Hasonló arányú köztisztviselői illetmény változás esetén a bérek alacsony volta miatt az emelkedés nettó értéke ettől lényegesen elmarad.
A taktikai húzás egyrészt törvénysértő volt, a rendkívüli döntéshozatal nem korlátlan. Másrészt a város polgárainak felháborodása leghangosabban a Városházán volt hallható, hiszen saját kollégái és a vezetői bér között az eddigi óriási különbség még tovább hízott.
A 12%-os emelési javaslat elfogadhatatlan a vezetők milliós havijának több százezres emelése mellett.
A taktikai húzás aljassága abban rejlett, hogy egy nap állt rendelkezésre a döntésre jogosult képviselők számára a 10 napirendi pont tárgyalásának felkészülésére és a döntést előkészítő számításokat és a Városháza által készített sávos elemzéseket szándékosan nem csatolták az előterjesztéshez, hogy ne legyenek a képviselők döntési helyzetben. Minden tájékozatlan képviselő abban a hitben volt, hogy jót akar a kollégáknak és a béremelés jó dolog, így támogatták.
A tapasztalat azt diktálta számomra, hogy óvatos legyek. „Óvakodj a görögöktől, még ha ajándékot hoznak is!” Költségvetési elemzés nélkül tettem módosító javaslatot, így csak a nagyságrendet néztem.
Ha a vezetőknek 30%-os bér jár, akkor arányos béremelést kapjanak a dolgozók is. Együtt sírunk, együtt nevetünk. Amikor tudatlanságuk okán kioktattak a polgármesterhez hű képviselők, hogy ők is mondhatnának nagyobb összeget, először a két év alatt felemeltem a hangom:
- Álljunk meg egy polgári szóra! - kezdtem. Majd, ha a bizottsági ülésen Városháza által hivatkozott, költségvetési elemző anyagot kegyeskedik a polgármester a döntéshozó Közgyűlési tagoknak elküldeni, akkor érhet ilyen kritika. De addig nem!
Csend lett. Közgyűlésen kértem a polgármestertől a költségvetési anyagot. Nem kaptam meg. Külön írtam neki a Közgyűlés után, amelyet átgondolt és 2022. január 7-én elküldött. Ebből kiderült, hogy az általam beterjesztett módosító indítványra volt költségvetési elemzés, így a képviselők ennek ismeretében dönthettek volna. Csőbe húzta a polgármester a hozzá hű képviselőket, akik adatok hiányában a dolgozók jogos igényével ellentétesen szavaztak. Magukra haragítva az egész Városházát
Nézzük mi történt a dolgozók bérével:
2020. január 30-i Közgyűlésen javasoltam az illetményalap összegét 2020. január 1-től 46.380 Ft helyett 47.500 Ft-ban állapítsa meg a testület a 2020. évi költségvetésben. A testület 3 igen 12 nem szavazattal nem támogatta a javaslatot. A 2,3%-os illetményalapemelés forrásának a tartalék mellett, a polgármesteri megbízottak alkalmazásának megszüntetését jelöltem meg, ami 12.918.000 Ft megtakarítást jelentett volna akkor. Beszédes, hogy a költségvetésben azóta a polgármesteri megbízottaknak biztosított keret a duplájára nőtt, míg a dolgozóké folyamatosan veszt értékéből. Ami komoly feszültséget jelent, mivel a dolgozók látják, hogy a nyugdíjas alpolgármesterek tevékenysége miben merül ki, amely összegért az ügykezelők és ügyintézők napi 8 órában dolgoznak. További feszültséget okoz, hogy a személyi kifizetések terhére a 30 éves önkormányzati gyakorlattal élesen szembe helyezkedve egy főállású alpolgármester helyett 3 főállású alpolgármester dolgozik a hivatalban, amelyek közül egy felel meg a hivatalban ellátandó munkakörökhöz szükséges végzettséggel, aki nem rendelkezik szakvizsgával és végzettségének megfelelő szakmai gyakorlattal. A polgármester illetményéhez és költségtérítéséhez igazodva, mind a három alpolgármester tapasztalat és korra való tekintet nélkül a fizetési plafont kapja, ami havonta több mint egymillió forint ehhez jön még hozzá a segítő munkatárs, gépkocsihasználat, ingyenes parkolás. Önmagában a havi jövedelmek is feszültségkeltőek, de ha egyes esetekben a köztisztviselőkkel szembeni tisztelet hiánya és az alkalmatlanság palástolására történő vezetői beosztáshoz nem illő stílus is párosul az megnehezíti a napi munkavégzést. Az alpolgármesteri bérek plafonként lettek meghatározva a polgármester illetményének 70-90%-a között. Elfogadhatatlan, hogy ezek a kiemelten magas bérek tovább növekedjenek a polgármesteri 30%-os növekedés miatt. Ahogy a korábbi illetményalap rendezéskor csökkentette az illetménykiegészítés mértékét a dolgozóknál, úgy az alpolgármesterek illetményének meghatározásakor a %-os mértéket csökkenteni kell, annak érdekében, hogy a tényleges illetmény és ezzel a költségtérítés ne növekedjen tovább. Így is havi több mint egymillió forint, amit a 2021. november 25-i Közgyűlésen először tagadott, majd, amikor ismertettem a határozatban foglalt számokat, elhallgatott.
A 2021.01.28-i Közgyűlés a pandémia alatti testületet korlátozó döntése alatt a polgármester által számomra megküldött járványköltségvetéshez az alábbi észrevételt és javaslatot tettem: „Az előterjesztés nem tér ki a változatlan - korábban lecsökkentett - illetménykiegészítés és az illetményalap alakulására és annak hatásaira. Korábban általam javasolt illetményalap emelés elmaradásakor jeleztem, hogy az állami és piaci bérekkel a hivatali bérek nem versenyképesek, amely szakember elvándorláshoz vezet. Sajnos több éves tapasztalt kollégák hagyták el az elmúlt évben a hivatalt. Az illetménykiegészítés módosítása nélkül ez a folyamat tovább fog folytatódni.
Változatlanul javaslom, hogy a rendeletek hatályosulásáról szóló előterjesztés tartalmazzon elemzést a hivatali bérek utóbbi 10 évben való alakulásáról, annak értékállóságáról. „
A 2021.12.16-i Közgyűlésre beterjesztett előterjesztés pár tényadattal 2021.12.15-én a döntés előtt egy nappal került a képviselőkhöz.
„Az illetményalap összege 38 650 Ft volt 2008. és 2018. között. Az önkormányzati választások közeledtével 2018-ban 40.000 Ft-ra, majd 2019-ben 46.380 Ft-ra emelte a Közgyűlés.” (Megjegyzendő, hogy az illetménykiegészítés mértékét lecsökkentette, így a győzelmi jelentésként hirdetett jelentős béremelés elmaradt. A bér egyik eleme nőtt, a másik eleme csökkent. Ezt az üzleti életben átverésnek hívják.)
„A garantált bérminimum 2008. óta 82.800 Ft-ról 2021-ben 219.000 Ft-ra emelkedett, 2022-ben 260.000 Ft lesz.”
A 2021.12.16-i Közgyűlésre beterjesztett előterjesztésnél indítványoztam, hogy a határozati javaslat 2. kiegészítő pontja jelenjen meg a költségvetésben 2022-ben, amikor konkrét számszaki elemzés alapján tudnak a képviselők dönteni.
A képviselők a köztisztviselők munkája nélkül nem lehetnek eredményesek, így tudniuk kell, hogy a szavazáskor figyelő szemek követik, melyik gombot nyomják meg. Tapasztalatból mondom, ne próbálják a polgármesterre kenni a döntésüket, mert a köztisztviselő megtartja magának a véleményét, de nem felejtik el, azt sem, ha segítő kezet nyújtanak feléjük, ami hivatásuk lényege. Azonban, ha beléjük marnak, azt sem felejtik el soha.
A számok a polgármester havija 30%-kal emelkedett:1.146.780 Ft/hó-ról
A határozati javaslat 2. és 3. pontja tartalmazza a város vezetőinek 30%-os illetmény emelését, amelyhez az emelt illetmény 15%-a költségtérítésként jelenik meg.
„2. A Közgyűlés megállapítja, hogy a megyei jogú város polgármesterének illetménye a
Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a
továbbiakban: Mötv.) 71.§. (2) bekezdése szerint 2022. január 1. napjától havonta
1.300.000,-Ft, költségtérítése a Mötv. 71.§. (6) bekezdése alapján havonta 195.000,-Ft.”
1.495.000 Ft/hó-ra
Havonta: plusz 348.220 Ft !
Mit jelent ez a Városházán?
A diplomás pályakezdő bérének nyolcszorosát,
a 40 évet ledolgozott diplomás bérének több mint négyszeresét vágja zsebre. Ami kihat a nyugdíjra, így az élet végéig a különbség megmarad. Amikor a boltban találkoznak pár év múlva látszik, mit engedhet meg magának a nyugdíjas polgármester és mennyit vásárolhat volt kollégája a nyugdíjas köztisztviselő, aki becsülettel dolgozott egy életen át a közszolgálatban.
Azt, hogy a vezető kétszer annyit visz haza, mint a dolgozó ugyanannyi munkaóráért még megszokott, de ezek az arányok arcpirítóak. Somogyiasan: kinyílik a bicska az ember zsebében, bicskanyitogató pökhendiség. A gazdasági válság hónapjait éljük emberség nélkül egy vezető, nem vezető többé.
Egy rendkívüli Közgyűlésen, amit élőben nem közvetít a helyi tv. a polgármesterhez hű képviselők megszavazták, hogy már összesen 3 főállású helyettese legyen a polgármesternek.
A polgármester bérének 90%-át a plafont kapják! A Közgyűlés dönthet a polgármester illetményének 70-90% között.
A polgármester az állam embere, mivel az állapítja meg a bérét és nem az önkormányzat. Az ördögi rendszer úgy lett kitalálva, hogy a kaposváriak fizetik ki! Mivel az állam embere hozzá nem nyúlhatunk, de az egyre szaporodó helyettesei béréhez igen. Persze lesz akció, egyes időszakokban az állam a saját döntéseihez ad hozzájárulást, de nem szabályozza törvényben, hogy ha az állam állapít meg a saját emberének fizetést, akkor azt Ő is fizeti. Pár hónapot kifizet, a többit a helyiek nyakába varrja. Még mindig polgármester megnevezést használja a jogszabály és nem az állami helytartót. A polgármestert a település választja, és állapítja meg a bérét, amelyet ki tud fizetni. A polgármester bére arányos az itt élők béréhez, egy helytartó bérét a megbízója állapítja meg.
Határozati javaslat:
„3. A Közgyűlés a foglalkoztatási jogviszonyban álló alpolgármesterek illetményét a Mötv.
80.§. (1) bekezdése szerint 2022. január 1. napjától a polgármester illetményének 90%-
ában, havonta 1.170.000, - Ft-ban állapítja meg, költségtérítésük a Mötv. 80.§. (3)
bekezdése alapján havonta 175.500, - Ft.”
Ezzel a három helyettes bére továbbra is több mint egymillió forint marad havonta. A főállású alpolgármesterek havonta 1.043.570 Ft-ot kapnak jelenleg.
Ha maradna a fizetési plafonjuk akkor a 3 alpolgármestert
fejenként 1.345.500 Ft/hó, azaz
havonta plusz 301.930 Ft illetné meg.
A köztisztviselői illetmény része az illetménykiegészítés, amely az alapilletmény után a második legnagyobb hányad.
Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének
…/2022. (……) önkormányzati rendelete
a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény végrehajtásáról szóló 26/2012. (IV. 27.) önkormányzati rendelet módosításáról
Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlése a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 234. § (3) - (4) bekezdésében és 237. §-ában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdése a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
- §
A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény végrehajtásáról szóló 26/2012. (IV. 27.) önkormányzati rendelet 2.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2.§ Az illetménykiegészítés mértéke 2022. évben a felsőfokú végzettségű köztisztviselők esetében az alapilletmény 40 %-a, középfokú végzettségű köztisztviselők esetében az alapilletmény 20 %-a.”
- §
Ez a rendelet 2022. október 1. napján lép hatályba.
Kaposvár, 2022. szeptember 22.
Szita Károly dr. Csillag Gábor
polgármester jegyző
Általános indokolás
Előzmény: 2019. november 28-i Közgyűlésen javasoltam, hogy az illetménykiegészítés mértéke 2020. évben a felsőfokú végzettségű köztisztviselők esetében az alapilletmény 40 %-a, középfokú végzettségű köztisztviselők esetében az alapilletmény 20 %-a legyen. A testület 5 igen 9 nem és 3 tartózkodással nem támogatta, hogy a Városháza köztisztviselői visszakapják a korábban általam kiharcolt illetménykiegészítés mértékét. A polgármesterhez hű képviselők sem voltak egységesek, mivel a 12-ből csak 8 volt a polgármesteri javaslat mellett. (17 képviselő vett részt, mivel egy mandátum kiadása még jogorvoslati szakaszban volt)
Városháza köztisztviselői korábban a felsőfokú végzettségűek 40%, míg a középfokúak 20% illetménykiegészítésre voltak jogosultak, ezt a mértéket fokozatosan vezette be az önkormányzat. Amely az átmeneti időben kevesebb bért jelentet, mint más szervezeteknél.
Az illetménykiegészítés csökkentésére az illetményalap változás miatt került sor. Kaptak is emelést, de még se akkorát. A 2019. évi indítványomban leírtam, hogy „az önkormányzatnak versenyképes bért kell kínálnia ahhoz, hogy megőrizze az eddigi magas színvonalú közszolgálati szolgáltatásokat. Az elmúlt időszakban Kaposváron dolgozó tisztviselők jelentős változáson estek át, hiszen a Kormányhivatalban közel száz emberrel kevesebben dolgoznak, a létszámleépítés, valamint a jogviszony változásból adódó nyilatkozatok alapján sokan elhagyták a közszolgálati pályát. Ennek következményeképpen a jó szakemberek már nem a közszolgálatban dolgoznak, illetve egy része nem Kaposváron dolgozik. Kaposváron a legmagasabb színvonalú közigazgatási kar a Városházán dolgozott mindig, ezért célszerű megőrizni ezeket a szakembereket. A szakember hiány következtében az állam béremelésre kényszerül, illetve számos jólét intézkedést vezet be, mint az ügyfélfogadási idő csökkentése, a home office intézményes bevezetése. Az illetménykiegészítés emelésével az önkormányzat hatékonyan tud versenyezni a legjobb szakemberekért a városban.”
Az átgondolatlan elutasító döntés miatt többen elhagyták a Városházát, mivel a Kormányhivatalban egy ügyintéző 100.000 Ft-al többet keres. A távozók miatt, az itt maradt dolgozókra többletteher járult, mivel az adott álláshelyek betöltése (amennyiben engedélyezett egyáltalán) időigényes és gyakorlat nélküli pályakezdőket lehet csak felvenni ennyiért, akik betanulás után szintén a magasabb jövedelmet biztosító kormánytisztviselői állások felé veszik az irányt. Ez a folyamat túlterheltséghez, hosszútávon a reménytelenséghez és kiégéshez vezet. Szükségszerűen bekövetkezik a munka színvonalának csökkenése. A képviselők az előterjesztések előkészítettségén, időbeliségén érzékelik a romlást.
Látványosan leszakadtak a köztisztviselői bérek. A köztisztviselőknek szigorú összeférhetetlenségi és etikai szabályoknak kell megfelelniük, a pártatlanság érdekében nem vehetnek részt politikai szerepvállalásban és a közösségi hálón, sajtóban sem nyilvánulhatnának meg szabadon, tartaniuk kellene magukat az etikai előírásokhoz. Nem vállalhatnak másodállást, csak korlátozott körben a munkáltató engedélyével. Megélhetési forrásuk az illetményük, amely jelenlegi szinten a súlyos gazdasági válság miatt a pénz értékvesztése okán veszélyezteti családjuk megélhetését. Az elszabaduló árak, a forint árfolyamának esése és kamatemelési döntés miatt a hiteltörlesztőrészletek is vállalhatatlan mértékben megugrottak.
A polgármester bérének 30%-os emelése és az ehhez kötődő 3 főállású alpolgármester több mint egymilliós havijának további több százezres emelkedése végtelen elkeseredést és dühöt váltott ki. Ma már megszűnt az együtt sírunk együtt nevetünk rendszer, amikor a polgármester bére is a helyi illetményalaphoz kötődött, s mivel övé volt a legnagyobb szorzó, minden emelésnél ő kapta a legtöbbet, így érdekelt volt annak emelésében. Ilyen bérkülönbség azonban még soha nem volta a szervezet vezetői és a köztisztviselők között. Ez mellett az önkormányzati gazdálkodás megszorító és egyben pazarló jellege felerősödött, amit közvetlenül tapasztalnak. Rossz munkaköri légkörben pedig nem lehet sokáig dolgozni. A koronavírus járvány alatt a kései tesztelés, az otthoni munkavégzés szűkkörű alkalmazása, az információ áramlás elégtelensége tovább rontott a dolgozók hangulatán. A táppénzen lévő betegek helyettesítése helyettesítési díj azonnali megállapítása rendezi csak a kiszámítható munkavégzést, ennek elmaradása esetén a kihasználtság érzése erősödik.
Illetményalappal és illetménykiegészítéssel számolva a juttatás mértéke:
középfokú végzettségű
pályakezdő
jelenleg 95.473 Ft
polgármester javaslat 107.042 Ft
NADRAI JAVASLAT 118.140 Ft
10-12 éve dolgozó
jelenleg 122.675 Ft
polgármester javaslat 137.540 Ft
NADRAI JAVASLAT 151.800 Ft
40 éve dolgozó, nyugdíj előtt álló
jelenleg 234.683 Ft
polgármester javaslat 263.120 Ft
NADRAI JAVASLAT 290.400 Ft
felsőfokú végzettségű
pályakezdő
jelenleg 186.911 Ft
polgármester javaslat 209.560 Ft
NADRAI JAVASLAT 238.700 Ft
8-10 éve dolgozó
jelenleg 253.234 Ft
polgármester javaslat 283.920 Ft
NADRAI JAVASLAT 323.400 Ft
40 éve dolgozó, nyugdíj előtt álló
jelenleg 361.764 Ft
polgármester javaslat 405.600 Ft
NADRAI JAVASLAT 462.000 Ft
Tehát egy felsőfokú végzettségű nyugdíj előtt álló 40 év után, bruttó 462.000 Ft esetén havi 307.230 Ft-ot visz haza.
Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének
………/2022. (…..)
önkormányzati rendelete
a Közgyűlés és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 85/2012. (XII. 17.)
önkormányzati rendelet módosításáról
Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlése a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. §
A Közgyűlés és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 85/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: SZMSZ.) 8/A. §-al egészül ki:
„8/A.§ A Közgyűlés a választói akaratot szolgálva az alábbi alapelvek mentén határozza meg működési rendjét:
- a bizottsági tagsági és bizottsági elnöki feladatokat az egyéni választókerületben leadott érvényes szavazatok arányában osztja fel a többségi és a kisebbségben lévő képviselők között;
- az egyes képviselői, alpolgármesteri tiszteletdíjak, illetmények értékmegőrző meghatározása azonos arányban változhat a képviselői jogegyenlőség biztosításával;
- a Közgyűlés által egyes szervezetekbe delegált képviselők feladatait az egyéni választókerületben leadott érvényes szavazatok arányában osztja fel a többségi és a kisebbségben lévő képviselők között.”
2. §
A SZMSZ. 9.§ első mondata helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„9.§ A Közgyűlés tagjai közül egy foglalkoztatási jogviszonyban álló alpolgármestert választ, további legfeljebb két társadalmi megbízatású alpolgármestert az önkormányzat feladatainak változatlan színvonalú ellátása esetén választhat.”
3. §
16. § (1) A Közgyűlés éves munkatervének megfelelően évente legalább hat alkalommal ülésezik, ezen kívül szükség halaszthatatlan, indoklást tartalmazó összehívás szerint esetén rendkívüli ülést tart.
Az SZMSZ. 18. § (2) helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(2) A kaposváriak, a Közgyűlés tagjai és a meghívottak részére az ülés munkatervben szereplő előterjesztéseit és a meghívót a Közgyűlés ülése előtt nyolc munkanappal - a bizottság elé nem kerülő előterjesztéseket négy munkanappal - elektronikusan hozzáférhetővé kell tenni. A munkatervben nem szereplő munkaterv szerinti bizottsági ülések után készített rendkívüli előterjesztéseket – a halaszthatatlan tárgyalás indoklásával - úgy kell hozzáférhetővé tenni, hogy az legalább az ülés előtt egy nappal 24 órával a tárgyaló testületek tagjai rendelkezésére álljon. Késedelem esetén a napirendi pont tárgyalásáról a Közgyűlés dönt. A Közgyűlés közmeghallgatásának meghívóját tizenöt munkanappal az ülés előtt hirdetményben és a helyi sajtóban is közzé kell tenni.
5.§
A SZMSZ. a következő 41- 44.§-kal egészül ki:
„41. § (1) A településrészi önkormányzat nem önkormányzati képviselő tagjait a Közgyűlés a településrész választópolgárainak jelölése ismeretében választja meg.
(2) A településrészi jelölőgyűlést a településrész egyéni választókerületben megválasztott önkormányzati képviselője hívja össze és vezeti.
(3) A jegyző a jelölőgyűlést megelőzően a jelölőgyűlés helyét és idejét a településrészen közzéteszi. A jelölőgyűlés törvényességi felügyeletét a jegyző látja el.
42. § (1) A jelölőgyűlésen minden a településrészen lakó - vagy tartózkodási hellyel rendelkező - választópolgár ajánlhat jelöltet, illetve jelöltként állítható. A helyben lakás tényének igazolására az önkormányzati képviselőválasztásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(2) A jelölőgyűlésen az (1) bekezdés szerinti résztvevők a jelöltek személyére ajánlásokat tesznek, amelyet a jelölt személy elfogadó nyilatkozatát követően a jelölőgyűlés vezetője egyenként megszavaztat. Jelölt az lesz, akit a jelenlévők több mint egyharmada támogat.
(3) A (2) bekezdés alapján összeállított betűrendes névsorban szereplő személyekre a jelölőgyűlésen az (1) bekezdésben résztvevők nyílt vagy titkos szavazással szavaznak, titkos szavazás tartásához a jelenlévők több mint felének támogatása szükséges.
(4) Nyílt szavazás lefolytatásakor a jelölőgyűlés vezetője egyenként felteszi szavazásra az ajánlott személyek nevét. A szavazás kézfelemeléssel történik.
(5) Titkos szavazás lefolytatására az (1) bekezdés szerinti résztvevők háromtagú szavazatszámláló bizottságot hoznak létre, akik maguk közül elnököt választanak. Az elnök a szavazás eredményéről készített jegyzőkönyv alapján hirdeti ki a jelöltekre leadott érvényes és érvénytelen szavazatok számát.
(6) Az (5) bekezdésben rögzített szavazás szavazólapon, szavazófülke és urna igénybevételével történik, az önkormányzati képviselőválasztásra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával.
43. § (1) A jelöltekről a jelölőgyűlés vezetője jegyzéket készít, amely tartalmazza:
a) a jelölt nevét, lakcímét, születési idejét;
b) a kapott szavazatok számát.
(2) A jegyzéket a kapott szavazatok számának csökkenő sorrendjében kell összeállítani.
(3) A jegyzéket és a jelölőgyűlés jegyzőkönyvét a jelölőgyűlés vezetője tizenöt napon belül megküldi a polgármesternek.
(3) A jegyző törvényességi véleményével a polgármester előterjesztést nyújt be a Közgyűlés ülésére a részönkormányzat testülete tagjainak megválasztása érdekében.
44. § (1) A részönkormányzat testületének tagjait a Közgyűlés választja meg a jelölőgyűlés által javasolt jelöltek közül. Az eskü szövegét a legfiatalabb önkormányzati képviselő olvassa elő.
(2) Ha a részönkormányzat testület nem önkormányzati képviselő tagjának megbízatása megszűnik, a polgármester előterjesztést nyújt be a Közgyűlés elé a jelölőgyűlésen készült jegyzéken szereplő jelölt megválasztása érdekében. A jegyzéken szereplő jelölt hiányában a Közgyűlés tagot nem választ.”
6. §
Az SZMSZ. 1. melléklet 2. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„2. Bizottsági tagsággal rendelkező önkormányzati képviselő tiszteletdíja az 1. pontban meghatározottakon felül bizottságonként: 60. 000,- forint.
7. §
(2) E rendelet 1. és 2.§-a, valamint 5.§-a a 2024. évi önkormányzati választás napján lép hatályba.
(3) E rendelet 6.§-a rendelkezését a 2019. évi önkormányzati választás napjától kell alkalmazni.
Kaposvár, 2022. szeptember 22.
Szita Károly dr. Csillag Gábor
polgármester jegyző
Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése
....../2022. (….) önkormányzati rendeletének indokolása
a Közgyűlés és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 85/2012. (XII. 17.)
önkormányzati rendelet módosításáról
Általános indokolás
Az önkormányzati működés választói akaratnak való megfelelést szolgálják, rögzítve az alapelveket, így a: bizottsági és egyéb szervezetekbe delegáltak feladatmegosztásait az egyéni választókerületben leadott érvényes szavazatok arányában osztja fel a többségi és kisebbségben lévő képviselők között; az egyes képviselői tiszteletdíjak értékmegőrző meghatározása azonos arányban változhat a képviselői jogegyenlőség biztosítása érdekében; továbbá a településrészi önkormányzatok megválasztásának 20 évig hatályban volt rendszerét emeli vissza.
Részletes indokolás
- §-hoz
A Közgyűlés a választói akaratot szolgálva az alábbi alapelveket határozza meg működési rendjében: a bizottsági tagsági és bizottsági elnöki feladatokat az egyéni választókerületben leadott érvényes szavazatok arányában osztja fel a többségi és a kisebbségben lévő képviselők között; a Közgyűlés által egyes szervezetekbe delegált képviselők feladatait az egyéni választókerületben leadott érvényes szavazatok arányában osztja fel a többségi és a kisebbségben lévő képviselők között.
Ezen alapelv rögzítésével a tényleges érvényes szavazatokat kell követnie a Közgyűlésnek, amely jelenleg még a mandátumarányos elvet sem követi. Mivel a törvényi szabályozás hiányzik, az önkormányzati joghagyomány pedig 2019-ben megtört, a „Jaj a legyőzötteknek!” (Vae victis[1]) elv érvényesül. Két testületet egy képviselő vezet, mert a sok főállású alpolgármester és a többség által megbízható ellenzéki képviselő elfogyott.
Az egyes képviselői tiszteletdíjak értékmegőrző meghatározása azonos arányban változhat a képviselői jogegyenlőség biztosításával. 2019-ben csak a polgármester által kijelölt képviselők tiszteletdíja emelkedett, a több képviselő tiszteletdíját a 2014. évi szinten befagyasztotta a Közgyűlés. Egyedül nem szavaztam meg a képviselői jogegyenlőséget sértő javaslatot.
Fontosnak tartom a korábbi önkormányzati gyakorlathoz való visszatérést, szemben a „Jaj a legyőzötteknek!” lelkülettel. Az önkormányzati mandátum félidejében alkalmas az idő egy ilyen alapelvi szintű szabályozásra, amikor még nem ismert a 2024. évi választás eredménye.
- §-hoz
Az önkormányzattól elvont hatáskörök és intézmények alapján a Közgyűlés tagjai közül egy foglalkoztatási jogviszonyban álló alpolgármester, további legfeljebb két társadalmi megbízatású alpolgármester alkalmazására van mód és lehetőség az önkormányzat feladatainak változatlan színvonalú ellátása esetén. Ha az otthoni szakápolás önkormányzati fenntartását nem finanszírozza, akkor 3 főállású alpolgármestert sem. A soha nem látott arcátlan több mint 300.000 forintos fejenként havi emelésekkel, a milliós fizetések az önkormányzat feladatellátását befolyásolhatják, hiszen 30 beteg ember otthoni szakápolását ellátó négy szakápoló elbocsájtásáról döntött szégyenteljes módon a többség, az elégtelen állami finanszírozásra hivatkozva civilekre testálva a feladatellátást. Majd következő döntésként 260.000 Ft-os cafetéria juttatást szavazott meg a városvezetőnek, aki ugyanúgy megkapja ezt közel másfél milliós havija mellé, mint aki 40 éve jelenleg garantált bérminimumot, bruttó 260.000 Ft fizetést kap (nettó 173.000 Ft). A jelenlegi szégyenteljes és pazarló vezetői létszámot még politikai alkuk kényszerítő körülménye sem indokolja, mivel mind a három főállású alpolgármester egy pártfrakció tagja.
3.§-hoz
A módosító indítvány átlátható, nyilvános testületi döntéshozatali rendet tartalmaz.
4.§-hoz
A Közgyűlési előterjesztések késedelmes kiküldése olyan méreteket öltött, hogy a Közgyűlés megalapozott döntéshozatalát veszélyezteti. Nagyságrendileg több a munkatervben nem szereplő előterjesztések száma, ami a jelenlegi szabályozásban az előterjesztőknek túl tág teret nyújt. Ezért a munkatervben nem szereplő megkülönböztetés törlése indokolt.
A munkaterv szerinti bizottsági ülések után készített rendkívüli előterjesztések esetén elengedhetetlen a halaszthatatlan tárgyalás indoklása, továbbá a legalább az ülés előtt egy nappal való közzététel helyett a 24 óra szerepeltetése, ami objektíven számonkérhető. Jelenleg a Közgyűlés közmeghallgatásának meghívójáról nincs külön szabály, így mivel nem előzi meg a testület ülést bizottsági tárgyalás 4 nappal korábban is elég lenne a lakosságot értesíteni, ami tarthatatlan. A közmeghallgatás a Közgyűlés munkatervében szerepel, de ez nem jelent megfelelő nyilvánosságot. 2019. évet megelőzően a költségvetés előtt tartott közmeghallgatást a Közgyűlés, amely jógyakorlattal szakítani súlyos hiba. A korábbi szabályozásban a költségvetés tervezetét 10 nappal korábban közzé kellett tenni. Javaslom, hogy tizenöt munkanappal az ülés előtt hirdetményben és a helyi sajtóban is legyen kihirdetve a közmeghallgatás helye, ideje és napirendje.
5.§-hoz
„Döntsön a nép!” húsz évig meglévő elvvel szemben a „Dönt a polgármester javaslatára a Közgyűlési többség!” elv érvényesül a telepélésrészi önkormányzatok felállításakor. Kaposfüred, Toponár, Töröcske, Kaposszentjakab lakói nagy számban vettek részt a korábbi jelölőgyűléseken és a közterületek jelenlegi állapota miatt bizonyára továbbra is részt vennének a saját részönkormányzatuk létrehozásában. A javaslat a korábbi húsz évet megélt szabályozást javasolja visszaemelni a SZMSZ-be.
6.§-hoz
A mellékelt megyei jogú városi szabályozások, ahogy korábban a kaposvári is különbséget tett a bizottságok számai alapján meghatározott összegek között. Ezt rögzíti a módosítás, amely lényegesen elmarad a most már 3 főállású alpolgármester fejenként több mint havi 300.000 Ft-os és a polgármester havi közel 350.000 Ft-os emelésétől.
7.§-hoz
A rendelet hatályát állapítja meg. A Közgyűlés mandátumának félidejéhez érkeztünk. A 2019. évi alakuló ülés tapasztalatai alapján az alpolgármesteri, bizottsági, bizottsági elnöki és az önkormányzati cégek felügyelőbizottsági feladatok felosztását, a településrészi önkormányzatok megalakítását rögzítő javaslatok a 2024. évi választások napján lép hatályba.
A jelenlegi torz rendszert a polgármesterhez hű képviselők hozták létre, így nincs realitása, hogy belássák a hibás döntéseik következményeit, azonban lehetőségük van arra, hogy a következő ciklusban a választói akarat döntsön. 2024-re a polgármester 30 éves, a jelenlegi Közgyűlési többség 26 éves uralma zárul le és vagy folytatódik vagy nem. De ne szolgáljon a következő testületnek példaként a választói akarat semmibevétele és a „Jaj a legyőzötteknek!” kicsinyes bosszúálló hozzáállása. A választás közszolgálatra, nem pedig a közhatalom birtokában aljas ösztönök kiélésére való felhatalmazás. Aki ezt nem látja be annak szakember segítségére van szüksége.
A képviselői tiszteletdíjak és az alpolgármesteri javadalmazások elveinek meghatározása a szervezeti és működési szabályzatban szükséges rögzíteni, mivel a törvényi keretek lehetővé teszik, hogy a többség visszaéljen a jogával, ahogy az először fordult elő a 2019. évi választást követően. A választási eredmények ismerete nélkül objektív szabályozásra nyílik lehetőség, kizárva a sehova nem vezető bosszúvágyat.
Tiszteletdíjak meghatározása az eddigi a 2014-től számított infláció figyelembevételével kerül sor egységesen és arányosan minden tiszteletdíj esetében, figyelembe véve az Alkotmánybíróság által lefektetett és a Kúria által tovább folytatott töretlen és következetes joggyakorlatot.
A képviselői jogegyenlőség tiszteletben tartásával alkalmazott, különböző viszonyítási alapokra néhány példa. Az országgyűlési képviselő fizetésének alapösszegét az előző évi bruttó átlagkereset háromszorosában állapítja meg a jogszabály, így egyes tisztségeknél meghaladja a havi 2.000.000 Ft-ot, amihez albérlet és irodabérlet, alkalmazott foglalkoztatás és számos kedvezmény kapcsolódik. Az önkormányzatok ettől jóval szerényebbek a képviselői tiszteletdíjak esetén, de jóval bőkezűbbek a polgármester és helyettesei havi bérezésénél, ezek milliós havi összegek fejenként, közelítve a parlamenti képviselők fizetését.
Mivel az állam állapítja meg és az önkormányzat fizeti ki a polgármester havi járandóságát, az államnak felel meg és nem az önkormányzatnak. A szavak helyett a tettek számítanak.
Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának 85/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete
ALAPJA:
POLGÁRMESTER ÁLTAL KIJELÖLT KÉPVISELŐK ELNÖKI POSZTOT KAPTAK AZ ALAKULÓ ÜLÉSEN ÉS 30%-KAL EMELTÉK FEL A TISZTELETDÍJUKAT, A TÖBBI KÉPVISELŐ TISZTELETDÍJA 2014. ÉVI SZINTEN BEFAGYASZTATTA
a Közgyűlés és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról
1. Az önkormányzati képviselő tiszteletdíja: 100.000,- forint.
2. Bizottsági tagsággal rendelkező önkormányzati képviselő tiszteletdíja az 1. pontban meghatározottakon felül: 60.000,- forint. 2014-2021.IX.23. 50.000 Ft 2021.IX.24.-től 60.000 ombudsman előtt kezdeményezett vizsgálat eredményeként összesen 160.000Ft
3. A tanácsnok tiszteletdíja az 1. pontban meghatározottakon felül: 160.000,- forint. 2019.X.31.-tól 260.000 Ft
4. A bizottság és részönkormányzat nem önkormányzati képviselő tagjának tiszteletdíja: 2019.X.31.-tól 60.000,- forint.
Példák az egyes megyei jogú városok képviselői jogegyenlőséget tiszteletben tartó szabályozására.
ALAPJA: A POLGÁRMESTER ILLETMÉNYE
Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 4/2022. (I.28.) önkormányzati rendelete (70.000 fő lakosságszáma, Polgármester: Szalay Ferenc Fidesz-KDNP)
az önkormányzati képviselőknek, a bizottsági elnököknek és tagoknak járó tiszteletdíjról
Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlése Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés f) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) Az önkormányzati képviselő havi tiszteletdíja a mindenkori polgármesteri[2] illetmény 15,4%-ának megfelelő összeg, ha bizottsági megbízatást nem lát el. 200.200 Ft
(2) Az önkormányzati képviselő havi tiszteletdíja a mindenkori polgármesteri illetmény 22,6%-ának megfelelő összeg, ha egy bizottságnak tagja. 293.800 Ft
(3) Az önkormányzati képviselő havi tiszteletdíja a mindenkori polgármesteri illetmény 30%-ának megfelelő összeg, ha 390.000 Ft
a) kettő bizottságnak tagja,
b) kettőnél több bizottságnak tagja, vagy
c) bizottság elnöke.
(4) Nem önkormányzati képviselő bizottsági tag havi tiszteletdíja a mindenkori polgármesteri illetmény 7,5%-ának megfelelő összeg. 97.500Ft
ALAPJA: GARANTÁLT BÉRMINIMUM - MINIMÁLBÉR
Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 37/2019. (XI. 15.) önkormányzati rendelete Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének Szervezeti és Működési Szabályzatáról (140.000 fő lakosságszám Polgármester: Péterffy Attila független)
89. § (1) A Közgyűlés a képviselők, a bizottsági tagok és elnökök, a településrészi testületek vezetői, a tanácsnokok és a bizottságok nem képviselő tagjainak részére az 5. mellékletben meghatározott tiszteletdíjat állapítja meg. A tiszteletdíj összege a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló mindenkor hatályos Korm. rendeletben a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összegéhez[3] (a továbbiakban: mindenkori minimálbér) igazodik.
2. képviselői tiszteletdíj: alapdíj a mindenkori minimálbér összege 260.000 Ft
3. képviselői tiszteletdíj, ha a képviselő egy bizottságnak tagja, vagy albizottság elnöke: alapdíj + az alapdíj 20%-a a mindenkori minimálbér összege + annak 20%-a 312.000 Ft
4. képviselői tiszteletdíj, ha a képviselő két vagy több bizottság tagja: alapdíj + az alapdíj 50%-a a mindenkori minimálbér összege + annak 50%-a 390.000 Ft
5. képviselői tiszteletdíj, ha a képviselő bizottsági elnök, vagy településrészi testület vezetője:(több tisztség, bizottsági tagság esetén is) az alapdíj + az alapdíj 90%-a a mindenkori minimálbér összege + annak 90%-a 494.000Ft
6. tanácsnoki tiszteletdíj:(több tisztség, bizottsági tagság esetén is)az alapdíj + az alapdíj 90%-a a mindenkori minimálbér összege + annak 90%-a 494.000 Ft
7. a bizottság nem képviselő tagja: a mindenkori minimálbér összege + annak 20%-a 52.000 Ft
ALAPJA:
EGYEDILEG MEGHATÁROZOTT TISZTELETDÍJ ÉS AZT FELADATONKÉNT NŐVELŐ MEGHATÁROZOTT ÖSSZEGEK
Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 57/2003. (XII. 19.) önkormányzati rendelete az önkormányzati képviselők és a nem képviselő bizottsági tagok tiszteletdíjáról, egyéb juttatásairól (60.000 fő lakosságszám Polgármester: Dr. Farkas Ciprián Fidesz–KDNP)
2. § (1) A képviselő havi tiszteletdíjának mértéke bruttó 130 000,- Ft.
(2) A képviselő állandó bizottsági tag havi tiszteletdíjának mértéke további bruttó 65 000,- Ft, több állandó bizottsági tagság esetén minden további állandó bizottsági tagságért bruttó 25 000,- Ft tiszteletdíjra jogosult. BIZOTTSÁGI TAGSÁGOK
1-195.000 FT
2-220.000FT
3-245.000Ft
(3) Az állandó bizottság elnöke havi tiszteletdíjának mértéke további bruttó 50 000,- Ft.
BIZOTTSÁGI TAGSÁGOK
1-245.000 FT
2-270.000FT
3-295.000Ft
(4) A nem képviselő állandó bizottsági tag havi tiszteletdíjának mértéke bruttó 65 000,- Ft.
(5) A tanácsnok havi tiszteletdíjának mértéke bruttó 350 000,- Ft.
ALAPJA: ALAPDÍJ ÉS FELEADATTÓL FÜGGŐ SZÁZALÉKOS NÖVEKMÉNY
Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 1/2013. (I. 24.) önkormányzati rendelete Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról (200.000 fő lakosságszáma Polgármester: Papp László Fidesz–KDNP)
49/A. § (1) A képviselőt megválasztása időpontjától megbízatása megszűnéséig - e minőségben végzett munkájáért - tiszteletdíj illeti meg.
(2) A képviselői tiszteletdíj mértéke 195.000 Ft/hó (továbbiakban: alapdíj).
(3) Ha a képviselő bizottságnak tagja - megválasztásától kezdődően - tiszteletdíja az alapdíjon felül:
a) egy állandó bizottsági tagság esetén az alapdíj 60%-a, 312.000 Ft
b) kettő vagy több állandó bizottsági tagság esetén az a) pontban meghatározott összegen felül további 15.000 Ft, 327.000 Ft
c) állandó bizottság elnöke esetén az alapdíj 100 %-a, függetlenül a betöltött megbízatások számától. 390.000 Ft
ALAPJA: ALAPDÍJ MEGHATÁROZOTT ÖSSZEGGEL NÖVELVE
Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 30/2014. (XI. 4.) számú rendelete a települési képviselők, a tanácsnokok, a közgyűlési bizottságok tagjai tiszteletdíjáról, juttatásáról és költségtérítéséről (150.000 fő lakosságszáma Polgármester: Veres Pál független)
2. § (1) A települési képviselők havi tiszteletdíja 150.000 Ft (alapdíj).
(2) A bizottsági tagságot is betöltő képviselő az alapdíjon felül havi 75.000 Ft összegű, a nem képviselő bizottsági tag összesen havi 75.000 Ft összegű tiszteletdíjra jogosult. 225.000Ft
(3) Amennyiben a képviselő egyidejűleg két különböző bizottságnak tagja, akkor az alapdíjon felül összesen havi 112.500 Ft összegű tiszteletdíjra jogosult. 262.500Ft
(4) A bizottsági elnök az alapdíjon felül havi 150.000 Ft összegű tiszteletdíjra jogosult. Amennyiben a bizottsági elnök egyidejűleg más bizottságnak tagja, akkor az alapdíjon és az elnöki díjon felül havi 30.000 Ft összegű tiszteletdíjra jogosult. 330.000Ft
(6) A tanácsnok havi tiszteletdíja - az alapdíjon és a bizottsági tagsági díjon felül - havi 150.000 Ft.
ALAPJA:
EGYEDILEG MEGHATÁROZOTT TISZTELETDÍJ ÉS AZT FELADATONKÉNT DIFFERENCIÁLTAN NŐVELŐ MEGHATÁROZOTT ÖSSZEGEK
Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 19/2019. (X. 31.) önkormányzati rendelete a városi képviselők, bizottsági elnökök, tagok, valamint a tanácsnokok tiszteletdíjának, természetbeni juttatásainak megállapításáról (78.000 fő lakosságszáma Polgármester: Dr. Nemény András (Éljen Szombathely!Egyesület-Momentum-DK-MSZP-Párbeszéd-LMP-MKKP-Szolidaritás-MMM)
2. § (1) Az önkormányzati képviselő tiszteletdíja - az (1a) bekezdésben foglalt kivétellel - havonta bruttó 250.000, - Ft.
(1a) Az önkormányzati képviselő tiszteletdíja 2021. január 1. napjától 2021. december 31. napjáig havonta bruttó 225.000, - Ft.
(2) Az önkormányzati képviselő tiszteletdíja valamennyi bizottsági tagsága után havonta bruttó 50.000, - Ft összeggel növekszik.
BIZOTTSÁGI TAGSÁGOK
1-300.000 FT
2-350.000FT
3-400.000Ft
(3) Az önkormányzati képviselő tiszteletdíja havonta bruttó 50.000, - Ft összeggel növekszik bizottságonként, amennyiben az önkormányzati képviselő bizottság elnöke.
BIZOTTSÁGI TAGSÁGOK
1-350.000 FT
2-400.000FT
3-450.000Ft
(4) Az önkormányzati képviselő tiszteletdíja, amennyiben az önkormányzati képviselő tanácsnok, havonta bruttó 350.000, - Ft összeggel növekszik. 600.000FT
(5) Az önkormányzati képviselő tiszteletdíja, amennyiben frakcióvezetői feladatokat is ellát, havonta bruttó 250.000, - Ft összeggel növekszik. 500.000FT
(6) A bizottság nem képviselő tagjának tiszteletdíja valamennyi bizottsági tagsága után havonta bruttó 60.000, - Ft.
(7) Az önkormányzati képviselő, valamint a bizottság nem képviselő tagja e minőségéből eredő feladatainak ellátásával - így különös tekintettel a közgyűlésen, bizottsági ülésen való részvétellel - összefüggő munkabér-kiesésének megtérítésére a polgármesterhez címzett nyilatkozatával nyújthat be igényt. Az igénybejelentéshez csatolni kell a bérkiesésre vonatkozó munkáltatói igazolást.
Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének
....../2022. (….) önkormányzati rendelet
Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlése a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 34. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdése 2. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1.§
A közterület rendeltetésétől eltérő célú használatának szabályairól szóló 5/2019. (III. 5.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: R.) 8.§-a és 8. számú melléklete hatályát veszti.
2.§
Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Kaposvár, 2022. szeptember 22.
Szita Károly dr. Csillag Gábor
polgármester jegyző
Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlése
....../2022. ( …) önkormányzati rendeletének indokolása
a közterület rendeltetésétől eltérő célú használatának szabályairól szóló 5/2019. (III. 5.) önkormányzati rendelet módosításáról
Általános indokolás
A rendelet módosítása hatályon kívül helyezést tartalmaz. 2019-ig az önkormányzat által választási kampányidőszakban kihelyezésre kerülő választási kampányt szolgáló önálló hirdetőberendezések helyszínei a helyi választási iroda vezetőjének kompetenciájába tartozott.
A helyi választási iroda vezetője az adott városrész leginkább látogatott helyeire javasolta a plakáthelyek telepítését. A választási kampány kezdetekor egyeztetést hívott össze a jelölő szervezetek képviselőivel és aktualizálta az igényeknek megfelelően a helyszíneket és a plakáthelyek méreteit.
Részletes indokolás
1. §-hoz
Az önkormányzat által választási kampányidőszakban kihelyezésre kerülő választási kampányt szolgáló önálló hirdetőberendezések helyszíneinek hatályon kívül helyezéséről szóló rendelkezés.
A Közgyűlés 2019. február 28-i ülésén az önkormányzat által választási kampányidőszakban kihelyezésre kerülő választási kampányt szolgáló önálló hirdetőberendezések helyszíneit beemelte a R. szabályozásába, ezzel a választási iroda vezetője helyett a mindenkori Közgyűlési többség minősített többséggel módosíthat a helyszíneken, amely életszerűtlen. A jelenlegi helyszínek között nem szerepelnek a bevásárló központok, mint legforgalmasabb helyszínek és egyes esetekben eldugott helyeken találhatóak.
A javaslat a közel 30 éves korábbi rugalmas és életszerű helyzetet javasolja visszaállítani.
A R. hatályos rendelkezése szerint közterületen a meghatározottakon kívül választási kampányt szolgáló önálló hirdetőberendezés nem helyezhető el. Ez olyan általános korlátozás, amely szembe megy a törvényi szabályozással. Egyes területekre hozott eltérő szabály indokoltsága nem tartalmazhat olyan megkülönböztetést a törvényi szabályozáson túl, hogy az csak választási kampányt szolgáló önálló hirdetőberendezésekre vonatkozik.
2. §-hoz
A rendelet hatályát állapítja meg.
Önkormányzat által választási kampányidőszakban kihelyezésre kerülő választási kampányt szolgáló önálló hirdetőberendezések helyszínei
s.sz. Tábla helye db
1 Bartók Béla u. 23. előtt 2
2 Táncsics u.-Kandó K. csomópont (ABC előtt) 3
3 Béla király u. buszforduló 3
4 Donneri gyalogos felüljáró (D-i oldal) 1
5 Martyn park 3
6 Lonkahegyi út 15-ös busz végállomása 3
7 Rét u. 2. orvosi rendelő 3
8 Töröcske, Fenyves u-Gyöngyvirág u. csomópont 3
9 Gilice u. 47.előtt 1
10 Erdősor u. -Madár u-i ABC előtt 3
11 Cseri út 16. Előtt (Közl.Központ) 3
12 Kőrösi Cs.S.u.- Tókaj u. csomópont 3
13 Madár u.-Fekete I. u. csomópont 3
14 Hajnóczy u. -Kanizsai utca csomópont 2
15 Vásártéri u.-dr. Kaposváry G. u. 3
16 Béke u. 93 előtt 2
17 Füredi u. -48-as Ifjúság útja csomópont (Déli oldal) 3
18 Szondi u 2. parkoló bejárat (Béke u. felől) 2
19 Béke u. (Szondi u-Toldi u csomópont között.) 3
20 Füredi u-48-as Ifjúság útja csomópont (Északi oldal) 2
21 Béke u.-i Orvosi Rendelő előtt 2
22 DOMUS előtti tér 3
23 Zárda u.,Zárda köz bejárata 3
24 Somssich P. u-Ezredév u. csomópont 3
25 Berzsenyi u.-Konrtássy u.csomópont 3
26 Bajcsy-Zs.u.-Tallián Gy. u. csomópont 1
27 Petőfi tér Keleti-i része 3
28 Petőfi téri gyalogos felüljáró mellett 3
29 Dózsa Gy.u. (Színház előtt) 3
30 Anna u.- Rákóczi tér csomópont 2
31 Pécsi u.Rákóczi pálya,Autószalon előtt 2
32 Kossuth tér (Északi rész) 2
33 Széchenyi tér burkolaton 2
34 48-as Ifj. u.- Szent Imre u.csomópont 2
35 Fodor József tér 3
36 Munkácsy M. Gimnázium előtt 3
37 48-as Ifj u. (Aldi áruház előtt) 3
38 Honvéd utcai aluljáró Déli oldala 3
39 Honvéd u. 18-24 között 3
40 48-as Ifj.u.- Honvéd u. csomópont (páros oldal) 2
41 Sávház u.- Honvéd u. csomópont 2
42 Petőfi u. 21 számmal szemben 3
43 Árpád u. -Tallián u. csomópont 3
44 Németh I. fasor - Tallián u. csomópont 3
45 Virág u.-Damj.csomópont + Virág u. -Bajcsy csomópont 3
46 Pécsi u. (Cukorgyár köz bejárat) 3
47 Árpád u. -Ond vezér u. csomópont 3
48 Pécsi u.- Gyár u. csomópont 3
49 Pécsi u. ABC (Nádasdi u.) 3
50 Pécsi u. 100. (Gazdabolt előtt) 3
51 Pécsi u. 217. előtt (Bekötő út mellett) 3
52 Búzavirág u. 7. előtti csomópont 3
53 Búzavirág u. -Pipacs u. csomópont 2
54 Füredi u. ABC pavilonsor előtt 3
55 Kinizsi ltp. bejárata (a 109. sz. Óvoda és volt Leányotthon között) 3
56 Kinizsi ltp. 1. sz. mellti zöldterület 1
57 Arany tér Ny, É, K-i része (3 helyszín) 3
58 Kisfaludy u.- Bem u. csomópont 3
59 Losonc köz körforgalom 3
60 Honvéd u-i ABC (öböl É-i fele) 3
61 Kisfaludy u.-Nagyszeben utcai csomópont 3
62 Mentőállomás előtt bevezető út 3
63 Hegyi u.- Pázmány P. u. csomópont 2
64 Zaranyi lakótelepi ABC előtt 3
65 Sopron utca 12-es busz fordulója 3
66 Toponári u.- Kócsa u. csomópont 3
67 Toponári u.-Kemping u. csomópont 3
68 Toponári u. 62-vel szemben 3
69 Répás-puszta (bolt) 3
70 Fészerlak puszta (harangláb) 3
71 Kaposfüredi út- Forrás köz csomópont 3
72 Állomás u.-Alkotmány u. csomópont 3
73 Kaposfüred Orvosi rendelő (pavilonsor) 3
74 Szőlőhegyi u.-Tőzike u. csomópont 3
75 Szőlőhegyi u. -Kisközi u. csomópont 3
Változatlanul fenntartom immár hatodik alkalommal benyújtott költségvetési bevételt is nővelő jogegyenlőséget szolgáló rendeletmódosító javaslatomat:
Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének
…/2022.(.......) önkormányzati rendelete
a fizetőparkolók üzemeltetéséről szóló 58/2010.(XI.17.)
önkormányzati rendelet módosításáról
Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kt.) 15/A. § (1) bekezdésében és 48. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (4) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. §
A fizetőparkolók üzemeltetéséről szóló 58/2010.(XI.17.) önkormányzati rendelet (továbbiakban R.) 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„11. § (1) A Polgármester írásbeli kérelemre
a) Somogy megye 01. számú országgyűlési egyéni választókerületében mandátumhoz jutott országgyűlési képviselő részére mandátuma lejártáig;
b) Országos listáról mandátumhoz jutott országgyűlési képviselők részére mandátumuk lejártáig, amennyiben Kaposváron állandó bejelentett lakóhellyel rendelkeznek;
c) Kaposvár Megyei Jogú Város önkormányzati képviselői, polgármestere, alpolgármestere részére a megbízatás lejártáig;
d c) Kaposvár Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának jegyzője, aljegyzője, főmérnöke, igazgatói, irodavezetői, főépítésze részére a közszolgálati jogviszonyuk fennállásáig;
e d)12 Kaposvári Parkolási Kft. ügyvezetője és az általa kijelölt munkatársa részére foglalkoztatási jogviszonyuk fennállásáig;
f e) Kaposvár Megyei Jogú Város egészségügyi ellátásában területi ellátási kötelezettséggel foglalkoztatott felnőtt és gyermek háziorvosok és fogorvosok részére a területi ellátási kötelezettség fennállásáig, továbbá a város egészségügyi ellátásában kiemelkedő szerepet betöltő orvosok részére;
g f) Kaposvár Megyei Jogú Város védőnői szolgálatában működő védőnők részére a szolgálat fennállásáig, a munkáltató által igazolt munkavégzési célú saját személygépkocsi használat esetén;
h g) Kaposvár Megyei Jogú Város háziorvosi ellátásához kötődő otthonápolási feladatokat ellátó egészségügyi dolgozók részére az ellátási kötelezettség fennállásáig, a munkáltató által igazolt munkavégzési célú saját személygépkocsi használat esetén;
i h) Somogy Megye Közgyűlésének Elnöke részére;
j i) Kaposvár városban kiemelkedő jelentőségű gazdasági, közigazgatási, kulturális, valamint szolgáltató tevékenységet végző személy, vagy szervezet részére a Polgármester egyedi hozzájárulása alapján összesen 30 db egy gépkocsira vonatkozó, a 14. §-ban foglaltak szerint megújítandó, a Kontrássy közi parkolóház és III. övezeti mélyparkoló kivételével a város minden fizetőparkolójába érvényes díjmentes parkolási jogosultságot adhat.”
2.§
Ez a rendelet 2023. január 1. napján lép hatályba.
Kaposvár, 2022. szeptember 22.
Szita Károly dr. Csillag Gábor
polgármester jegyző”
Előzmény: 2020. évi költségvetési rendelethez benyújtott módosító indítványt a közgyűlési többség 2020. január 30. napján leszavazta, amelyben a közgyűlés tagjainak ingyenes parkolását javasoltam megszüntetni. Majd ezt követően még három alkalommal nyújtottam be a módosító javaslatomat, amely a Közgyűlés tagjainak saját maguknak biztosított privilégiumának megszüntetésére irányul.
A Közgyűlés tagjai illetményben, illetve tiszteletdíjban részesülnek, így nem indokolt ezen kiváltság fenntartása. Gyalog és tömegközlekedéssel közlekedve találkoznak könnyebben választóikkal. Az eredeti javaslat benyújtásakor az éves általános parkoló bérletek ára (I. övezet) 83.000 Ft + (II. övezet) 66.200 = 149.200x18=2.685.600 Ft. Kaposvár Kártyával a havi nettó buszbérletár 5.259 Ft. Az éves bérletjegy díja a havi bérletjegy tizenegyszerese. A menetrendszerű helyi autóbusz-közlekedés igénybevétele a 65. életévüket betöltöttek számára ingyenes, így a képviselők közül már négyen ingyen utaznak, de a ciklus végéig még emelkedik az ingyenességben részesülők száma.
A kormány az egész ország területére ingyenes parkolást írt elő több alkalommal a járvány alatt. Ezen időszak alatt nem volt privilégiuma senkinek, mindenki egyformán vehette igénybe a parkolókat.
Kaposváron általánosan érvényesüljön a jogegyenlőség, ne csupán a különleges jogrend alatt.
Közérdekű adatigénylésre (Huszka Imre) a Városháza közölte, hogy a polgármester jogcímenként, 2021. augusztusában hány ingyenes parkoló engedélyt adott ki a kiváltságosoknak is, akik jövedelmük alapján ki tudják fizetni a parkolási díjat.
A fizetőparkolók üzemeltetéséről szóló 58/2010. (XI. 17.) önkormányzati rendelete alapján: 11. § (1) A Polgármester írásbeli kérelemre
a) Somogy megye 01. számú országgyűlési egyéni választókerületében mandátumhoz jutott országgyűlési képviselő részére mandátuma lejártáig;
b) Országos listáról mandátumhoz jutott országgyűlési képviselők részére mandátumuk lejártáig, amennyiben Kaposváron állandó bejelentett lakóhellyel rendelkeznek; 2 db
c) Kaposvár Megyei Jogú Város önkormányzati képviselői, polgármestere, alpolgármestere részére a megbízatás lejártáig; 11 db
d) Kaposvár Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának jegyzője, aljegyzője, főmérnöke, igazgatói, irodavezetői, főépítésze részére a közszolgálati jogviszonyuk fennállásáig; 11 db
e) Kaposvári Parkolási Kft. ügyvezetője és az általa kijelölt munkatársa részére foglalkoztatási jogviszonyuk fennállásáig;
f) Kaposvár Megyei Jogú Város egészségügyi ellátásában területi ellátási kötelezettséggel foglalkoztatott felnőtt és gyermek háziorvosok és fogorvosok részére a területi ellátási kötelezettség fennállásáig, továbbá a város egészségügyi ellátásában kiemelkedő szerepet betöltő orvosok részére; 54 db
g) Kaposvár Megyei Jogú Város védőnői szolgálatában működő védőnők részére a szolgálat fennállásáig, a munkáltató által igazolt munkavégzési célú saját személygépkocsi használat esetén; 28 db
h) Kaposvár Megyei Jogú Város háziorvosi ellátásához kötődő otthonápolási feladatokat ellátó egészségügyi dolgozók részére az ellátási kötelezettség fennállásáig, a munkáltató által igazolt munkavégzési célú saját személygépkocsi használat esetén; 34 db
i) Somogy Megye Közgyűlésének Elnöke részére; 1 db
j) Kaposvár városban kiemelkedő jelentőségű gazdasági, közigazgatási, kulturális, valamint szolgáltató tevékenységet végző személy, vagy szervezet részére a Polgármester egyedi hozzájárulása alapján összesen 30 db egy gépkocsira vonatkozó, a 14. §-ban foglaltak szerint megújítandó, a Kontrássy közi parkolóház és III. övezeti mélyparkoló kivételével a város minden fizetőparkolójába érvényes díjmentes parkolási jogosultságot adhat. 2 db
(2) A Polgármester írásbeli kérelemre az állandó bejelentett lakása mellett lévő fizetőparkolóra szóló 14. §-ban foglaltak szerint megújítandó díjmentes parkolási jogosultságot adhat annak a kaposvári állandó bejelentett lakóhellyel rendelkező állampolgárnak a részére aki: a) a személygépkocsi tulajdonosa, vagy üzemben tartója és b) személygépkocsiját lakása mellett csak fizetőparkolóban tudja tartani és c) állandó bejelentett lakóhelyétől számított 500 méteren túl rendelkezik garázstulajdonnal. 954 db
(3) A Polgármester írásbeli kérelemre az önkormányzat lakásrendeletében maghatározott, a Csiky Gergely Színház szolgálati lakásaiban tartózkodási hellyel rendelkező színészek részére az általános szabályok szerint díjmentes parkolási jogosultságot adhat a (2) bekezdésben foglaltak szerint. 3 db
A 2021. szeptember 23-i Közgyűlésen felhívtam a figyelmet (jegyzőkönyv):
„dr. Nadrai Norbert József képviselő véleménye szerint szakítani kell a privilégiumokkal, a képviselők ne állapítsanak meg maguknak rendeletben ingyenességet, hogy ingyen parkolhassanak a városban. Egyetért azzal a kormánydöntéssel, hogy a pandémia ideje alatt mindenki ingyen parkolhatott.”
„Szita Károly polgármester elmondta, hogy a képviselők ingyenes parkolását rendelet szabályozza, ő nem ad senkinek ingyen parkolási lehetőséget.” „…Meggyőződése, hogy az egyéni képviselők munkájához hozzátartozik ez, a listásoktól elvenné, de nincs rá lehetősége.” „…Szerinte rendjén van, ahogy van.”
A rendelet szövege alapján egyértelmű, hogy a polgármester kérelemre ad ingyenes parkolási kiváltságokat a meghatározott kiváltságok közül, így állítása minden valóságalapot nélkülöz. Többszöri alkalommal bizonyított, hogy nem ismeri az önkormányzatunk döntéshozatali rendszerét (pl. bérlakás kijelölés esetén 19 fős nem létező lakás bizottságot vizionál, és online Népjólét Bizottsági döntéshozatalt, amikor veszélyhelyzetben Ő volt a döntési jogosult)
A Közgyűlés tagjainak kaposvári adófizetők pénzén ingyenesen parkolók kérelmezési jogosultságát azonnali hatállyal szüntesse meg, mivel erkölcstelen saját maguknak privilégiumot biztosítani, arra csak a választópolgárok jogosultak helyi népszavazáson. Ha kiváltságokat szeretnének a szolgálat helyett forduljanak a néphez, akit képviselnek és kérjenek.
Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének
../2022. (….)
önkormányzati rendelete
a helyi népszavazásról szóló 25/2014. (VI. 16.) önkormányzati rendelet módosításáról
Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlése a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 92. §-ában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 3. § (4) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. §
A helyi népszavazásról szóló 25/2014. (VI. 16.) önkormányzati rendelet 1.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1.§ (1) Helyi népszavazást a kaposvári választópolgárok 10 %-a kezdeményezhet.
(2) A Közgyűlés a következő döntéseknél kötelezően kikéri a választópolgárok véleményét:
a) a lakosság egészét terhelő pénzügyi kötelezettség-vállalása, amely a kötelező és az önként ellátott feladatok finanszírozását veszélyezteti,
b) a helyi közszolgáltatások tulajdonosváltása,
c) a környezetet terhelő beruházások indítása, továbbá
d) a képviselők önmagukra hozott kedvezménye.”
2. §
Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Kaposvár, 2022. szeptember 22.
Szita Károly dr. Csillag Gábor
polgármester jegyző
Általános indokolás
A népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 34. § (1) bekezdés c) pontja alapján helyi népszavazást kezdeményezhet az önkormányzati rendeletben meghatározott számú választópolgár, ami nem lehet kevesebb a választópolgárok tíz százalékánál, és nem lehet több a választópolgárok huszonöt százalékánál. Fenti jogszabály ad felhatalmazást az önkormányzatnak jogalkotásra.
Az SZMSZ. 24. § (4) bekezdés alapján az előterjesztés akkor kerülhet napirendre, ha benyújtását megelőzően a jegyzőnek reális lehetősége volt a döntést megalapozó eljárás és a döntési javaslat jogszerűségének ellenőrzésére, aki jogszabálysértés esetén jelezni köteles. Erre hivatkozással a 2022.01.27-i Közgyűlés nem vette napirendjére az ülés előtt egy nappal hajnalban benyújtott 5 soros javaslatot. Amelyet ismételten benyújtok.
Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 3. § (1) bekezdése alapján a helyi önkormányzás joga a települések (települési önkormányzatok) és a megyék (területi önkormányzatok) választópolgárainak közösségét illeti meg. Ugyanezen szakasz (4) bekezdése alapján a választópolgárok választott képviselőik útján és a helyi népszavazáson történő részvételükkel gyakorolják az önkormányzáshoz való közösségi jogaikat. A Mötv.41. § (3) bekezdése alapján az önkormányzati döntést a képviselő-testület, a helyi népszavazás, a képviselő-testület felhatalmazása alapján a képviselő-testület bizottsága, a részönkormányzat testülete, a társulása, a polgármester, továbbá a jegyző hozhat.
A népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 32. § (1) bekezdése alapján a helyi önkormányzat képviselő-testülete helyi népszavazást rendelhet el a képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyben. Ugyanezen szakasz (2) bekezdése a) - d) pontjai alapján nem lehet helyi népszavazást tartani: a költségvetésről és a zárszámadásról, a helyi adókról, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdésről, a képviselő-testület feloszlásának a kimondásáról. Az Nsztv. 33. § bekezdése alapján a képviselő-testület helyi népszavazást köteles elrendelni abban a kérdésben, amelyben törvény vagy önkormányzati rendelet helyi népszavazás megtartását írja elő.
Az Nsztv. 34. § (1) bekezdése a) - c) pontjai alapján helyi népszavazást kezdeményezhet: a képviselő-testület tagjainak legalább egynegyede, a képviselő-testület bizottsága, az önkormányzati rendeletben meghatározott számú választópolgár, ami nem lehet kevesebb a választópolgárok tíz százalékánál, és nem lehet több a választópolgárok huszonöt százalékánál. Ugyanezen szakasz (2) bekezdése alapján a képviselő-testület köteles elrendelni a helyi népszavazást, ha azt az önkormányzati rendeletében meghatározott számú választópolgár kezdeményezte.
Részletes indokolás
Két alkalommal terjesztettem be rendelettervezetet a Közgyűlés elé, hogy csökkentse a maximumról a minimumra (25%-ról 10%-ra) a helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges aláírások számát. Első alkalommal 2021. szeptember 23. ülésén a Közgyűlés kérdés és hozzászólás nélkül szégyenteljes hallgatás mellett 5 igen – közülük egy többségi frakcióhoz tartozó képviselő - szavazattal 10 nem szavazattal elutasította indítványomat, mely szerint a helyi népszavazást a kaposvári választópolgárok 10 %-a kezdeményezhessen, a korábbi 25%-os törvényi maximum helyett. Második alkalommal a Közgyűlési többség a bizottság által tárgyalt önálló előterjesztésemet meg sem tárgyalta, nem vette napirendre, ami példátlan arrogancia a rendszerváltás óta. Ékes bizonyítéka a félelemnek, a választók véleményétől.
2021. szeptember 23. ülésén előterjesztőként az alábbi kiegészítést tettem az írásos beadványhoz:
„dr. Nadrai Norbert József képviselő részletes indoklást ad, mivel a jogi bizottságon nem volt semmilyen kérdés vagy hozzászólás. Magyarországon aláírásgyűjtési dömping van. A jogon kívüli véleménynyilvánítások korát értjük: nemzeti konzultációk, előválasztások. Míg az előző a kormánypártszövetség, addig az utóbbi az ellenzéki oldal felaprózódott pártjainak eszköze. Nemzeti konzultációk jellemzője a feleletet magában foglaló kérdések, amelyek egy kormányzati döntés társadalmi támogatottságát kívánja csupán indokolni, de valós választást nem kínál. Ez látszik az egyes kérdésekre adott válaszadók támogatottsági arányain, amelyek 90% felettiek, jellemzően 97-99% között, mint egy korábbi korszakban. Pl. Brüsszel új adókat akar ránk kényszeríteni, hogy ki fizessen a multinacionális vállalatok vagy a családok. 99% úgy döntött, hogy a multinacionális cégek fizessenek. A konzultációs kérdések nem közvélemény-kutatási módszertan alapján kerülnek összeállításra, és a kiértékelésének módjában sem szerepelnek a közvélemény-kutatással kapcsolatos szakmai szempontok. 2015-ben a Miniszterelnökség megtagadta a feldolgozási adatok és a feldolgozás körülményeinek nyilvánosságra hozatalát, a Fővárosi Törvényszék első fokon kötelezte a jogutód Kabinetirodát, fellebbezés nyújtottak be a Fővárosi Ítélőtáblához. Közvetlen hatalom gyakorlására ez az eszköz alkalmatlan, valódi választási alternatívák nem jelennek meg. A másik jogon kívüli eszköz, ami kezd terjedni az előválasztás, ahol az ellenzéki pártok országos elnökeinek megegyezését hivatott minél szélesebb társadalmi támogatottsággal megerősíteni. Az előválasztási eljárás alatti elnöki alkuk szerinti visszaléptetések, valamint a független jelöltek indulásának megakadályozása a pártfrakciók valamelyikéhez kötelező csatlakozás követelménye okán. Nem a jelöltek képességéről, törvényalkotáshoz szüksége tudásáról, támogatottságáról, hanem az egyes pártok választókerületenkénti támogatottságának felméréséről szól. A politikai ellenfél híveit megszervezve kiválaszthatja a saját konkurensét. Pár száz ellenkező oldali szavazó eldöntheti az ellenzéki jelölt győzelmét. A választási eljárás alapelvei nem érvényesülnek, pártok megegyezése a mérvadó. A jelenlegi kiválasztási feltételek nem a körzetben élő választók, hanem az adott párt országos vezetőjének képviseletét ellátó személy kiválasztásról szól. Ezt plakáton is látni lehet. Közvetlen hatalom gyakorlására ez az eszköz is alkalmatlan, valódi választási alternatívák nem jelennek meg, pártelnöki alkuk jóváhagyását célozza és korlátozza a jelöltek részvételét. A közvetlen hatalomgyakorlás eszköze Magyarországon a népszavazás. A rendszerváltás utáni hatalom gyakorlását befolyásoló tényező, hogy a Közgyűlési többséget 1998 óta egy politikai erő alkotja. A polgármesteri posztot 1994-től ugyanaz a személy tölti be, amely a jelenlegi mandátum végére 30 év lesz, 7 egymást követő ciklussal. A képviseleti, közvetett hatalomgyakorlásra jelentős hatással volt a választójogi rendszer módosítása is, 1994. évi átalakítása, amely egyfordulós választást vezetett be, majd a 2014 óta az egyéni választókerületi mandátumok és a listás mandátumok aránya jelentősen megváltozott (jelenleg 12:5). Jól mutatja a kompenzáció 50 formális jellegét, hogy 2019-ben a többségi oldalt támogatók és változást akaró polgárok szavazatkülönbsége a tizenkettő egyéni választókerületben mindössze 81 szavazat volt, de ez nem változtatott a képviseleti arányon. A helyi választásokon a kaposvári választópolgárok harmada és fele között szokott általában részt venni, tehát nem a teljes népesség harmada és fele között. Ennek a részvételi aránynak valamivel több mint a fele juttat egyéni mandátumhoz képviselőt és polgármestert. Jól érzékelhető, hogy koránt sincs olyan nagyarányú felhatalmazása a többségi oldalnak, mint az látszik elsőre. A népszavazás primátusa a képviseleti döntéshozatallal szemben széles körben elfogadott, de kivételessége is. A kormány másodszor kéri a választók véleményét népszavazáson az elmúlt tíz évben, 200.000 választópolgár aláírása alapján nem valósult meg országos népszavazás, amely sokat elárul a magyar hatalomgyakorlásról. Volt olyan év, ahol a Nemzeti Választási Bizottság az összes benyújtott kérdést elutasította. A Nemzeti Választási Iroda elleni fizikai támadás pedig azonnali kormányfői beavatkozást igényelt euró-atlanti szövetségeseink nyomására. Az ekkor kiírt népszavazás érvénytelen volt. Kaposváron az utolsó népszavazási kezdeményezés nem jutott el a népszavazásig, de az aláírásgyűjtés önmagában hatást gyakorolt a széleskörű társadalmi vitát kiváltó környezetvédelmi, és egészségvédelmi érvek ütközése miatt. A felsorolt érvek miatt indítványozza a Közgyűlésnek, hogy helyi népszavazást a kaposvári választópolgárok 10 %-a kezdeményezhessen, a korábbi 25%-os törvényi maximum helyett. A maximum kikötése aránytalan a helyi önkormányzati választásokon általában résztvevők számához képest, különösen az országos népszavazás kiírásához szükséges aláírások száma és az országgyűlési választásokon résztvevők számának arányához kb. 3,5%. Nem szolgálja a békés, demokratikus működést, ha adminisztratív eszközökkel elfolytja a Közgyűlés a népakaratot. Tájékoztatta a Közgyűlést, hogy a rendelettervezetet 2:4 arányban a Jogi Bizottság nem támogatta, a javaslattal kapcsolatos kérdés, ellenérv nem hangzott el. Kérte a testületet, hogy tárgyalják meg a kérdést és fogadják is el azt.”
Indítványom, mely szerint helyi népszavazást a kaposvári választópolgárok 10 %-a kezdeményezhessen, a korábbi 25%-os törvényi maximum helyett az alapján terjesztettem be, hogy a maximum kikötése aránytalan a helyi önkormányzati választásokon általában résztvevők számához képest, különösen az országos népszavazás kiírásához szükséges aláírások száma és az országgyűlési választásokon résztvevők számának arányához kb. 3,5%.
Az egyes választási tárgyú törvények módosításáról szóló T/17265 törvényjavaslatot 2021. október 12-én elfogadta az Országgyűlés, amelynek értelmében szabadon tartható népszavazás és országos választás egymástól kevesebb mint 41 nap különbséggel, így egy napon is. Sem a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény, sem a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény, sem pedig más jogszabály nem tartalmaz korlátozó rendelkezést a helyi népszavazás napjára vonatkozóan, ezért a helyi népszavazást az országgyűlési képviselők választásával egy napon, illetőleg azt megelőzően vagy azt követően bármikor meg lehet tartani. Az Országgyűlés döntéshozatala megerősíti azt a gazdaságossági célt, hogy a választásokkal együtt, amely a közvetett hatalomgyakorlás képviselőinek kiválasztását szolgálja egyúttal lehetőséget biztosítson a közvetlen hatalomgyakorlásra is. A veszélyhelyzet alatt viszont indokolatlan különbség alapján helyi nem, országos népszavazás tartható.
„Kaposváron az épül, az történik, amit a kaposváriak akarnak.” Sokat halljuk ezt a frázist. 2022. áprilisában az országgyűlési képviselők választásával egyidejűleg, többletköltséget nem jelentve a kormány kikérheti a választók véleményét. Kaposvár Közgyűlése ingyen az állam által finanszírozott választásokon megtehetné ugyanezt. Indokolt önkormányzati ciklusokon átívelő beruházások megvalósítása, a kaposváriak által működési költségekhez való hozzájárulásra kötelezés esetén valóban megkérdezni az itt élőket. A jelenlegi jogszabályi környezetben országos népszavazás, ami korábban nem volt tartható országgyűlési képviselők választásának napján történt. A korábban ezen a napon tartható helyi népszavazás, nem tartható.
Kaposváron a közvetlen hatalomgyakorlás adminisztrációs korlátjának lebontását indokolja, hogy a Közgyűlési többséget 1998 óta egy politikai erő alkotja, a polgármesteri posztot 1994-től ugyanaz az ember tölti be, amely a jelenlegi mandátum végére 30 év lesz, 7 egymást követő ciklussal. A választójogi rendszer 1994. évi átalakítása egyfordulós választást vezetett be, majd a 2014 óta az egyéni választókerületi mandátumok és a listás mandátumok aránya jelentősen megváltozott (jelenleg 12:5). 2019-ben a többségi oldalt támogatók és változást akaró polgárok szavazatkülönbsége a tizenkettő egyéni választókerületben mindössze 81 szavazat. A helyi választásokon a kaposvári választópolgárok harmada és fele között szokott általában részt venni, tehát nem a teljes népesség harmada és fele között. Ennek a részvételi aránynak valamivel több mint a fele juttat egyéni mandátumhoz képviselőt és polgármestert. Jól érzékelhető, hogy koránt sincs olyan nagyarányú felhatalmazása a többségi oldalnak, mint az látszik elsőre. A népszavazás primátusa a képviseleti döntéshozatallal szemben széleskörben elfogadott, de kivételessége is. A kormány másodszor kéri a választók véleményét népszavazáson az elmúlt tíz évben. Kaposváron az utolsó népszavazási kezdeményezés nem jutott el a népszavazásig, de az aláírásgyűjtés önmagában hatást gyakorolt a széleskörű társadalmi vitát kiváltó környezetvédelmi, és egészségvédelmi érvek ütközése miatt.
A népszavazási eljárás alatt minden oldal pro és kontra kifejtheti érveit, a választópolgár a döntéséhez információkhoz juthat. A döntést követően pedig békességben folyhat a beruházás vagy a lakossági igénynek megfelelő másik fejlesztés kezdődhet. Hat alkalommal próbáltam elérni, hogy a képviselők maguk számára rendeletben ne határozzanak meg ingyenes parkolást. Saját érdekükkel képtelenek szembe menni a képviselők, ezért, ha a városlakók pénzéből akarnak parkolni kérjék azok döntését, hogy kifizetik-e. Amennyiben a választóikat meg tudják győzni, hogy azok kifizessék a város egész területén a parkolásukat, akkor erkölcsi kérdés nem merülhet fel velük szemben, addig azonban igen.
[1] Kr. e. 390-ben Brennus gall hadserege megverte Rómát az Allia-i csatában, majd kifosztotta a várost. Ezer font aranyban (327 kg) határozták meg a rómaiak váltságdíját. A gallok hamis súlyokat használtak és a gall még a kardját is a serpenyőbe dobta, kimondva:” Jaj a legyőzötteknek!” (Vae victis) A váltságdíj kifizetése előtt megérkezett a felmentő sereg. Dictator Camillus az egyezséget semmisnek mondta ki, mivel alacsonyabb rangú hivatalnok kötötte. „Vassal, nem pedig arannyal kell megmenteni a hazát! A következő csatában szétverték a gallokat.
[2] a megyei jogú város polgármesterének illetménye a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 71.§. (2) bekezdése szerint 2022. január 1. napjától havonta 1.300.000,-Ft, költségtérítése a Mötv. 71.§. (6) bekezdése alapján havonta 195.000,-Ft.”
[3] a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 703/2021. (XII. 15.) Korm. rendelet 2. § (1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2022. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 200 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 45 980 forint, napibér alkalmazása esetén 9200 forint, órabér alkalmazása esetén 1150 forint. (2) Az (1) bekezdésben meghatározottaktól eltérően a legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére alapbérként megállapított garantált bérminimum a teljes munkaidő teljesítése esetén 2022. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 260 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 59 780 forint, napibér alkalmazása esetén 11 960 forint, órabér alkalmazása esetén 1495 forint.
Csatolmányok:
