KÉPVISELŐI MÓDOSÍTÓ INDÍTVÁNY helyi népszavazás
KÉPVISELŐI MÓDOSÍTÓ INDÍTVÁNY
Előterjesztés Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata 2024. évi költségvetési rendelete megalkotásáról és a közszolgálati tisztségviselőkről szóló törvény végrehajtásáról szóló 26/2012.(IV.27.) önkormányzati rendelet módosításáról
Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének
../2024. (….)
önkormányzati rendelete
a helyi népszavazásról szóló 25/2014. (VI. 16.) önkormányzati rendelet módosításáról
Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlése a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 92. §-ában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 3. § (4) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. §
A helyi népszavazásról szóló 25/2014. (VI. 16.) önkormányzati rendelet 1.§-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1.§ (1) Helyi népszavazást a kaposvári választópolgárok 10 %-a kezdeményezhet.
(2) A Közgyűlés a következő döntéseknél kötelezően kikéri a választópolgárok véleményét:
a) a lakosság egészét terhelő pénzügyi kötelezettség-vállalása, amely a kötelező és az önként ellátott feladatok finanszírozását veszélyezteti,
b) a helyi közszolgáltatások tulajdonosváltása,
c) a környezetet terhelő beruházások indítása, továbbá
d) a képviselők önmagukra hozott kedvezménye.”
2. §
Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
Kaposvár, 2024. február 15.
Szita Károly dr. Csillag Gábor
polgármester jegyző
indokolás
Az elmúlt költségvetési évben hiába fogalmazott úgy a polgármester expozéjában, hogy:
„AZ IDEI ÉV ARRÓL IS SZÓL, HOGY BIZTONSÁGBA TUDJUK A JÖVŐNKET. MEGVÉDJÜK, AMI A MIÉNK. AMIÉRT MEGKÜZDÖTTÜNK, AMIÉRT MEGDOLGOZTUNK.”
2023-ban az ívóvíz feletti rendelkezést, a védőnői hálózat egy részét, az ügyeleti rendszer helyi működtetését a Közgyűlés többsége kivette az itt élők kezéből és az államosítás mellé állt. Polgármester úr a tavalyi év végén azt válaszolta kérdésemre, hogy 25 megyei jogú városból mindössze nyolc hozott döntést a vízi-közmű és szolgáltatás ingyenes államosításáról.
2024-ben sem fog az állam leállni az önkormányzatok vagyonának, szolgáltatásinak elvonásával. Hatékonyságra hivatkoznak mindig, de az itt élők csak azt látják, hogy saját sorsuk irányítása kicsúszik a kezükből. Sok település védtelen az akkugyárak telepítésével szemben, ha egy település sikeresen ellenáll mennek tovább, ezért fontos, hogy a jogállami kereteken belül teremtsük meg legalább alapszinten az itt élők jogának gyakorlását.
Erre akkor van esélyünk, ha ezt rendeletben fogalmazzuk meg. Rögzítve, hogy a Közgyűlés a következő döntéseknél kötelezően kikéri a választópolgárok véleményét: a lakosság egészét terhelő pénzügyi kötelezettség-vállalása, amely a kötelező és az önként ellátott feladatok finanszírozását veszélyezteti, a helyi közszolgáltatások tulajdonosváltása, a környezetet terhelő beruházások indítása, továbbá a képviselők önmagukra hozott kedvezménye.”
A polgármesternek stabil többsége van a Közgyűlésben, így nem mondhat nemet a bérét megállapító állammal szemben. Azonban az itt élők népszavazással még ellenállhatnak. Az önkormányzati cég gazdálkodásába durván beavatkozó állam lehetetlenné tette először a helyi vállalkozást, most pedig befejezi a szisztematikus államosítást. A több mint 10 évvel ezelőtt államosított iskolákat már tönkre tették. A diák megmozdulások, a tanári engedetlenségek az önkormányzati fenntartás alatt nem fordultak elő.
A vízi közmű és a szennyvízcsatorna hálózat műszaki állapotának fenntartásához szükséges 60 milliárd Ft összegű felújítás, amely az állam beavatkozása miatt tornyosult fel, jelzi az állam nem jó gazda. Nincs garancia arra, hogy nem romlik tovább az állapota és az állam valóban elvégzi a szükséges felújításokat, sőt még a szükséges karbantartást sem. A helyieknek semmilyen ráhatásuk nem lesz.
A népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 34. § (1) bekezdés c) pontja alapján helyi népszavazást kezdeményezhet az önkormányzati rendeletben meghatározott számú választópolgár, ami nem lehet kevesebb a választópolgárok tíz százalékánál, és nem lehet több a választópolgárok huszonöt százalékánál. Fenti jogszabály ad felhatalmazást az önkormányzatnak jogalkotásra.
Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 3. § (1) bekezdése alapján a helyi önkormányzás joga a települések (települési önkormányzatok) és a megyék (területi önkormányzatok) választópolgárainak közösségét illeti meg. Ugyanezen szakasz (4) bekezdése alapján a választópolgárok választott képviselőik útján és a helyi népszavazáson történő részvételükkel gyakorolják az önkormányzáshoz való közösségi jogaikat. A Mötv.41. § (3) bekezdése alapján az önkormányzati döntést a képviselő-testület, a helyi népszavazás, a képviselő-testület felhatalmazása alapján a képviselő-testület bizottsága, a részönkormányzat testülete, a társulása, a polgármester, továbbá a jegyző hozhat.
A népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 32. § (1) bekezdése alapján a helyi önkormányzat képviselő-testülete helyi népszavazást rendelhet el a képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyben. Ugyanezen szakasz (2) bekezdése a) - d) pontjai alapján nem lehet helyi népszavazást tartani: a költségvetésről és a zárszámadásról, a helyi adókról, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdésről, a képviselő-testület feloszlásának a kimondásáról. Az Nsztv. 33. § bekezdése alapján a képviselő-testület helyi népszavazást köteles elrendelni abban a kérdésben, amelyben törvény vagy önkormányzati rendelet helyi népszavazás megtartását írja elő.
Az Nsztv. 34. § (1) bekezdése a) - c) pontjai alapján helyi népszavazást kezdeményezhet: a képviselő-testület tagjainak legalább egynegyede, a képviselő-testület bizottsága, az önkormányzati rendeletben meghatározott számú választópolgár, ami nem lehet kevesebb a választópolgárok tíz százalékánál, és nem lehet több a választópolgárok huszonöt százalékánál. Ugyanezen szakasz (2) bekezdése alapján a képviselő-testület köteles elrendelni a helyi népszavazást, ha azt az önkormányzati rendeletében meghatározott számú választópolgár kezdeményezte.
Legutóbb a rendelettervezetet 2:4 arányban a Jogi Bizottság nem támogatta, a javaslattal kapcsolatos kérdés, ellenérv nem hangzott el.
Indítványom, mely szerint helyi népszavazást a kaposvári választópolgárok 10 %-a kezdeményezhessen, a korábbi 25%-os törvényi maximum helyett az alapján terjesztettem be, hogy a maximum kikötése aránytalan a helyi önkormányzati választásokon általában résztvevők számához képest, különösen az országos népszavazás kiírásához szükséges aláírások száma és az országgyűlési választásokon résztvevők számának arányához kb. 3,5%.
A népszavazási eljárás alatt minden oldal pro és kontra kifejtheti érveit, a választópolgár a döntéséhez információkhoz juthat. A döntést követően pedig békességben folyhat a beruházás vagy a lakossági igénynek megfelelő másik fejlesztés kezdődhet. Számos alkalommal próbáltam elérni, hogy a képviselők maguk számára rendeletben ne határozzanak meg ingyenes parkolást. Saját érdekükkel képtelenek szembe menni a képviselők, ezért, ha a városlakók pénzéből akarnak parkolni kérjék azok döntését, hogy kifizetik-e. Amennyiben a választóikat meg tudják győzni, hogy azok kifizessék a város egész területén a parkolásukat, akkor erkölcsi kérdés nem merülhet fel velük szemben, addig azonban igen.