25,7%-os infláció 2023. januárban módosításért kiált!
KÉPVISELŐI MÓDOSÍTÓ INDÍTVÁNY
ELŐTERJESZTÉS a szociális vetítési alap bevezetése miatt egyes önkormányzati rendeletek módosításáról
Indokolás
a pénzbeli és természetben nyújtott települési támogatásokról szóló 6/2015. (II. 27.)
önkormányzati rendelet módosításáról
1.§
A törvényhozás nem tud mit kezdeni a szociális rászorultság meghatározásával. Több alkalommal javasoltam, hogy a féktelen áremelkedések időszakában a Közgyűlés összegszerűen határozza meg a jövedelemhatárokat és azt folyamatosan igazítsa a valós ár- és jövedelemviszonyokhoz. A Közgyűlési többség dacolva a józan ésszel csupán százalékos arányokat vizsgálta felül, és tett minimális emelési korrekciót. Most a központi jogalkotás miatt ismét a jövedelemhatárok meghatározását alakítja át.
2020 márciusától koronavírus járvány pusztít, amely még nem zárult le, gazdasági hatása minden országot másképp érintett, attól függően milyen egészségvédelmi és gazdaságvédelmi intézkedéseket léptettek életbe az adott államok, tartományok, települések. 2021 őszén Magyarország hatósági árakkal próbálta fékezni az inflációt, sikertelenül. A válság tovább mélyült, az infláció elszabadult, a kamatemelés folyamatos, a hazai valuta leértékelődött. Az itt élők ebben a súlyos gazdasági válságban szembesültek az európai szinthez képest rendkívül alacsony jövedelmek mellett az energiaárak emelkedésével. Az állam a forráselvonásokat az önkormányzatoktól először ideiglenes intézkedésként vezette be, amely állandósult. A meglévő források ésszerű és takarékos felhasználása mellett jelentős önkormányzati támogatás szükséges az itt élők megélhetésének biztosításához. Jelenleg ez az első. A luxusberuházásokat, felelőtlen pénzköltéseket a költségvetés nem bírja el. Az itt élők megélhetésének támogatása és az önkormányzati intézmények, cégek takarékos működtetése a Közgyűlés és szerveinek feladata. A rendkívüli helyzetekben használt felülről nyitott előirányzat szlogen, most valóra válik, hiszen a forrásainkat a túlélésre kell koncentrálni.
A Közgyűlés tavaszi ülésszakán feltett kérdéseimre az energiaellátás kapcsán: Megszorítások, hogy érintik a lakosságot? Van-e terv a lakosság terheinek csökkentésére? Van-e terv esetleges gázellátási probléma esetén?
Az alábbi válaszokat kaptam a város vezetőjétől: "Kaposváron nem lesznek megszorítások, ezért a védelem költségvetése az idei." "A kaposvári gázellátás érdekében annyit tesz, hogy támogatja a Kormányt, hogy tartsa meg a rezsicsökkentést." "A magyar polgárok fizetik a brüsszeli rezsipolitika ellenére is a legolcsóbb gáz- és villanyköltséget, az példátlan. Köszönet jár a Kormánynak, hogy továbbra is biztosítják az olcsóbb rezsit."
A magyar bérek, nyugdíjak és az európaiak nem összehasonlíthatók. A négy városvezető milliós havijának fejenként több mint háromszázezer forintos havi emelése, már összehasonlítható az európai bérekkel, de az itt élők pénzével már nem.
A Közgyűlés 2022. június 16-i ülésén a pénzbeli és természetben nyújtott települési támogatásokról szóló 6/2015. (II. 27.) önkormányzati rendelet módosítását tartalmazó előterjesztés tárgyalásakor javasoltam:
A ROHAMOS PÉNZROMLÁS MIATT, MÉG ÉVEN BELÜL FELÜLVIZSGÁLNI A JÖVEDELEMHATÁROKAT. Ez bő két hónap alatt most megtörténik.
TOVÁBBÁ JAVASOLTAM AUTOMATIZMUST BEÉPÍTENI VALAMENNYI JÖVEDELEMHATÁRT TARTALMAZÓ RENDELETNÉL. ENNEK MEGFELELŐEN, HA A JÖVEDELEMHATÁR MIATT A MÉLTÁNYOSSÁGBÓL HOZOTT DÖNTÉSEK MEGHALADJÁK A 15%-OT AKKOR AZT AZ ELŐTERJESZTŐ FELÜLVIZSGÁLJA ÉS DÖNTÉSRE A KÖZGYŰLÉS ELÉ TERJESZTI.
Több ilyen rendelete is van az önkormányzatnak, ilyen a lakásrendelet például. A nyugdíjminimum összege 2008. január 1. óta 28.500 Ft, azaz 14 éve nem változott, ezért nem indokolt a jogosultsági szinteket ehhez az összeghez százalékosan meghatározni. A világos és közérthető jogi szabályozás törvényi követelmény, így az összegszerűen megállapított jövedelemhatárok jobban segítik az itt élők, és a jogalkalmazók munkáját. Korábban a százalékosan megállapított összegek azt a célt szolgálták, hogy ne kelljen folyamatosan módosítani a jogszabályokat. Azonban a 14 éve változatlan alapösszeg miatt ez már nem alkalmas a világos és közérthető szabályozásra és a könnyebb jogalkalmazáshoz. A felgyorsult forint értékvesztése miatt kényszerűen a helyi jogalkotónak folyamatosan követni kell a pénz értékét és annak megfelelően módosítani a jogosultsági határokat, amelyet a polgárok is könnyen követni tudnak. A nyugdíjminimumhoz csak a legszűkebb körben szabad - ilyen mértékű forint leértékelődése miatt - jogosultsági feltételeket megszabni. Erre alkalmasabb a minimálbér vagy az előző évi bruttó átlagkereset megfelelő százalékát meghatározni. Az országgyűlési képviselők alapfizetése 2018-ban 750.000 Ft volt, 2022 márciustól már 1.316.000 Ft. A képviselői alapilletményt az előző évi bruttó átlagkereset háromszorosában állapítja meg a jogszabály, ez 2021-ben 438.800 Ft volt. A város négy vezetőjének milliós havija is több mint 300.000 Ft-tal emelkedett, amely a dolgozóknál nem történt meg. Az alacsonyan tartott bérek, a vezetői és dolgozói bérek közötti különbség aránytalan növekedése bizonytalanságot és félelmet kelt a megélhetési válságban. Az egészséges bér és ár aránnyal rendelkező országokban a többszörös energiaárak kifizethetőek a lakosság többsége részéről életszínvonal csökkenése mellett, hazánkban ez a torz ár és bér arány megélhetési válságot okoz széles körben. Ezért folyamatosan követnünk kell összegszerűen a jogosultsági határokat a válság alatt.
A polgármester által összehívott rendkívüli Közgyűlés 2022. szeptember 1. napján fogadta volna el a jövedelemhatárok emelését, - a minél több emberen való érdemi segítés érdekében – azonban két tanácsnoka távolmaradása miatt ez egy hónapot csúszott. Az eltelt félév alatt az áremelkedések miatt a jövedelmek értékvesztése indokolja a jogosultsági jövedelemhatárok további emelését, erre vonatkozóan azonban az előterjesztés nem tartalmaz számításokat, figyelembe véve az elutasított kérelmeket, valamint a jövedelemhatárok miatt nyújtott méltányossági támogatásokat. A normatív szabályozás fenntartása, a jogbiztonság követelménye, amely a jogállamiság alapja. Az infláció mértéke 2022. szeptemberében 20,1%, 2022. októberében 21,1%, 2022. novemberében 22,5%, 2022. decemberében 24,5%, 2023. januárban 25,7%. Ezért a szociális vetítési alap korábbi nyugdíjminimum 2008 óta változatlan összegének emelése a megoldás, amennyiben a közgyűlés értékkövetést tűz ki célul, megőrizve a jogosultsági jövedelemhatárok és a támogatások értékkövetését a 2008-tól eltelt 15 év minimum 20%-os emelést indokol, amely a későbbi számítások alapján tovább növelhető az értékkövetések érdekében. Így 34.200 Ft a szociális vetítési alap mértékkel számolva az alábbi összeghatárok jelenthetik az első lépést a vásárlóérték megőrzése felé.
2.§
Felsőfokú oktatási intézményben tanulók lakhatási támogatása
Az önkormányzati települési támogatás keretében a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán az első diploma megszerzése érdekében tanulmányokat folytató diákok részére, pályázatuk alapján, legfeljebb az oktatási év időtartamára, legfeljebb havi 10.000,-Ft összegű albérleti díj támogatás állapítható meg akkor, ha a családban az egy főre jutó havi nettó jövedelem a nyugdíjminimum 250%-át 71.250 Ft nem haladja meg és kollégiumi férőhely iránti kérelmét és fellebbezését az oktatási intézmény elutasította. A támogatás összegének felső határát állapítja meg a rendelet, amely egyedi élethelyzet alapján a jelenlegi folyamatos áremelkedések mellett indokolja e határ emelését 20.000 Ft-ig.
3.§
Beiskolázási segély
A tanévkezdés megkönnyítése érdekében a rendkívüli települési támogatás beiskolázási segély formájában is nyújtható az általános iskolában, gimnáziumban, szakközépiskolában, szakiskolában nappali tagozaton tanulmányokat folytató gyermek és fiatal felnőtt részére a 23. életévének betöltéséig, feltéve, hogy családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem a nyugdíjminimum 300%-át 85.500 Ft nem haladja meg és vagyona a család tagjainak nincs. A beiskolázási segély évente egy alkalommal nyújtható. A segély összege gyermekenként vagy fiatal felnőttenként legfeljebb 10.000 Ft-ig terjedhet. A támogatás összegének felső határát állapítja meg a rendelet, amely egyedi élethelyzet alapján a jelenlegi folyamatos áremelkedések mellett indokolja e határ emelését 20.000 Ft-ig.
4.§
Buszbérlet támogatás
2022-ben kétszer emelt árat az önkormányzat 2022. július 1. napjától 12,8%-kal és 2023. január 1. napjától 12,5%-kal, ezért javaslom a három vagy több gyermeket nevelő anya, illetve a három vagy több gyermeket igazoltan egyedül nevelő apa számára, amennyiben munkaviszonnyal rendelkezik és a bérlet a munkába járásához szükséges, feltéve, hogy a kérelmező családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem a nyugdíjminimum 400%-át jelenleg 114.000 Ft nem haladja meg 5.000 Ft helyett 6.000 Ft támogatást kapjanak. Az egyvonalas havi bérlet 2022. január 1-től 5.620 Ft-ba, 2022. július 1-től 6.400 Ft-ba 2023. január 1-től 7.200 Ft-ba kerül. Az áremelkedésekkel együtt a támogatás növelése is szükségszerű.
5.§
Speciális diétára szoruló személyek időszaki támogatása
Települési támogatásként speciális diétára szoruló személyek időszaki támogatása annak a táplálékallergiája vagy más alapbetegsége miatt speciális diétára szoruló kérelmezőnek nyújtható - egészségi állapotához igazodó étkeztetése elősegítése érdekében - a (2) bekezdésben meghatározott időszakonként (a továbbiakban: időszaki támogatás), akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem, családban élő esetén a nyugdíjminimum 350%-át, egyedül élő esetén a 450%-át nem haladja meg, és részére külön jogszabály alapján személyi jövedelemadó kedvezmény nem érvényesíthető.” (2) Az időszaki támogatást tárgyévben három alkalommal a) április, b) augusztus, c) december hónapokban biztosítja az önkormányzat. (3) Az időszaki támogatás összege személyenként és jogosultsági időszakonként 10.000-Ft. Javaslatomra, 2022. január 1-től a Közgyűlés kiterjesztette a támogatási formát az szja adókedvezményből kieső nyugdíjba vonulókra, munkahelyüket elvesztőkre. Az eddigi tapasztalatok alapján az igazolt betegek kb. 10%-a vette igénybe a támogatást, amely azt jelenti, hogy nagyrészt az adókedvezménnyel tudnak élni a betegek, akik évi 120.000 Ft adókedvezményt kapnak. A speciális diéta alapvető élelmiszereire nem terjed ki a hatósági ársapka, azok ára korábban is brutális összeget jelentett, az elszabadult infláció idején ezeket a betegeket rendkívüli mértékben érinti a speciális élelmiszerek áremelkedése, ezért javaslom, hogy a támogatás mértéke 10.000 Ft-ról 20.000 Ft-ra emeljék a képviselők.
6.§
Támogatás idősek világnapjára
Az idősek világnapja alkalmából települési támogatásban részesíthető az a szociálisan rászoruló személy, aki a 85. életévét betöltötte, vagy tárgyévben betölti feltéve, hogy a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem a nyugdíjminimum 400%-át 114.000 Ft, egyedül élő esetén a 500%-át 142.500 Ft nem haladja meg. A támogatás összege személyenként 10.000- Ft, amelyet az önkormányzat tárgyévben egy alkalommal, október hónapban folyósít. Az elszabadult infláció idején ezeket legidősebb polgárainkat az élelmiszer-áremelés, a gyógyszer-áremelés, az energiaáremelés rendkívüli mértékben érinti a, ezért javaslom, hogy a támogatás mértéke 10.000 Ft-ról 20.000 Ft-ra emeljék a képviselők. Kérem a Közgyűlést, hogy a megélhetési válsággal küzdő időseknek, akiknél 114.000 Ft, egyedülállóknál 142.500 Ft vagy ezen összegek alatt kapnak ellátást állapítsa meg az évi egyszeri juttatást, továbbá az életkorhatárt törölje el, mert a rendelet a szociális rászorultságot veszi alapul, amelyhez az életkornak semmi köze. A nyugdíjkorhatár önmagában jelzi, hogy már nehezebben tud valaki munkát vállalni, hogy kiegészíthesse az alacsony jövedelmét. Ezen felül javaslom, hogy emelt szociális vetítési alapot vegyen a jogosultsághoz figyelembe a rendelet, így a 15 éve változatlan nyugdíjminimum 28.500 Ft helyett a 15 éves időszakra összesen 20%-kal emelt 34.200 Ft alapulvételével összegszerűen határozza meg azt, 136.800 Ft, egyedülállók esetén 171.000 Ft. A nyugdíjasnapra évi egy alkalommal adott 20.000 Ft-ot a város ki tudja fizetni, ha 2022. évre a polgármester és már három alpolgármester milliós haviját 30%-kal megemelte, ami havonta fejenként több mint 300.000 Ft emelést jelent. Együtt a polgármesteri meghízottak számára a költségvetésben biztosított 30 millióval, 2022-ben az udvartartás közel 20 fős kabinet nélkül több mint 106.000.000 Ft-ba került az itt élőknek, így a nyugdíjas kaposváriaknak is. A 85. életévüket az itt élők közül kevesen érik meg, ezért irreális ilyen magas életkorhoz kötni az évi egyszeri juttatást. Ha a városvezetés önmagán nem spórol megélhetési válság idején, akkor azt ne az idősek évi egyszeri juttatásánál tegye.
7.§
Karácsonyi támogatás
A Kaposvári Szociális Központ Gyöngyfa Napközi Otthon nappali ellátását igénybe vevő fogyatékos személyek tárgyév decemberében, külön kérelem nélkül karácsonyi támogatásra jogosultak. Ezen intézményi ellátás igénybevételét az intézmény vezetője az arra rendszeresített formanyomtatványon személyenként igazolja.
A karácsonyi támogatás összege személyenként képviselői rendeletmódosító-javaslatomra 20 000 Ft-ra emelt a Közgyűlés 2019. évben, az azóta bekövetkezett vásárlóérték-csökkenés miatt az újabb képviselői rendeletmódosító-javaslatomban ezen évi egyszeri karácsonyi juttatás 30.000 Ft-ra történő emelésére kérem a képviselőket.
8.§
Közvilágítás korlátozása miatti egyszeri támogatás
Az itt élők sötétben botorkálnak, mert a közvilágítás közel felét lekapcsoltatta a polgármester, több épületet lezárt a fűtési szezonra. A polgárok fizetnek az önkormányzatnak, mint eddig, de most nem kapják meg érte azt, amit korábban, így az állami kompenzációból nekik is jár. Ezért javaslom, hogy a Közgyűlés az állam által Kaposvárnak adott 840.140.279 Ft energiaáremelkedés miatti támogatásából minden kaposvári háztartásnak 10.000 Ft-ot biztosítson. Nem csupán a városi vezetők milliós haviját kell megemelniük fejenként havonta több mint 300.000 Ft-tal, amelyhez még kapnak 260.000 Ft cafetériát, ingyenes éves parkolóbérletet, a háztartásoknak is jár egyszeri 10.000 Ft az állami támogatásból. Ezt a pénzt az itt élők kapták a kormánytól nem kell, hogy a cégháló ezt is elnyelje, amely válság előtt is folyamatosan a költségvetésből lett kisegítve.
Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének
…….. /2023.(……) önkormányzati rendelete
a pénzbeli és természetben nyújtott települési támogatásokról szóló 6/2015. (II. 27.)
önkormányzati rendelet módosításáról
Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlése a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. törvény 10.§ (1) bekezdésében, 25.§ (3) bekezdés b) pontjában, 32.§ (1) bekezdés b) pontjában, 32.§ (3) bekezdésében, 45.§ (1) bekezdésében, és a 132.§ (4) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8a.) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1.§
A pénzbeli és természetben nyújtott települési támogatásokról szóló 6/2015. (II.27.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: R.)
1. 9.§ (3) bekezdés a) pontjában a „nyugdíjminimum 400%-át” szövegrész helyébe a „szociális vetítési alap 400%-át 114.400 Ft 136.800 Ft” szöveg és a „nyugdíjminimum 450%-át” szövegrész helyébe a „szociális vetítési alap 450%-át 128.250 Ft 153.900 Ft” szöveg,
2. 9.§ (4) bekezdés a) pontjában a „nyugdíjminimum” szövegrész helyébe a „szociális vetítési alap” szöveg,
3. 9.§ (4) bekezdés b) pontjában a „nyugdíjminimum” szövegrész helyébe a „szociális vetítési alap” szöveg,
4. 9.§ (4) bekezdés c) pontjában a „nyugdíjminimum” szövegrész helyébe a „szociális vetítési alap” szöveg,
5. 9.§ (4) bekezdés d) pontjában a „nyugdíjminimum” szövegrész helyébe a „szociális vetítési alap” szöveg,”
6. 12.§ (4) bekezdés b) pontjában a „nyugdíjminimum” szövegrész helyébe a „szociális vetítési alap” szöveg,
7. 20.§ (1) bekezdésében a „nyugdíjminimum” szövegrész helyébe a „szociális vetítési alap” szöveg,
8. 20.§ (2) bekezdésében a „nyugdíjminimum” szövegrész helyébe a „szociális vetítési alap” szöveg,
9. 21.§ (1) bekezdésében a „nyugdíjminimum” szövegrész helyébe a „szociális vetítési alap” szöveg,
10. 21.§ (2) bekezdés a) pontjában a „nyugdíjminimum 200%-át” szövegrész helyébe a „szociális vetítési alap 200%-át 57.000 Ft 68.400 Ft” szöveg és a „nyugdíjminimum 220%-át” szövegrész helyébe a „szociális vetítési alap 220%-át 62.700 Ft 75.240 Ft” szöveg,
11. 21.§ (2) bekezdés b) pontjában a „nyugdíjminimum 150%-át” szövegrész helyébe a „szociális vetítési alap 150%-át 42.750 Ft 51.300 Ft” szöveg és a „nyugdíjminimum 200%-át” szövegrész helyébe a „szociális vetítési alap 200%-át 57.000 Ft 68.400 Ft” szöveg,
12. 21.§ (2) bekezdés c) pontjában a „nyugdíjminimum 100%-át” szövegrész helyébe a „szociális vetítési alap 100%-át 28.500 Ft 34.200 Ft” szöveg és a „nyugdíjminimum 150%-át” szövegrész helyébe a „szociális vetítési alap 150%-át 42.750 Ft 51.300 Ft” szöveg,
13. 21.§ (2) bekezdés d) pontjában a „nyugdíjminimum” szövegrész helyébe a „szociális vetítési alap” szöveg,
14. 22.§ (3) bekezdésében a „nyugdíjminimum” szövegrész helyébe a „szociális vetítési alap” szöveg,
15. 25.§ (1) bekezdésében a „nyugdíjminimum” szövegrész helyébe a „szociális vetítési alap” szöveg,
16. 25.§ (4) bekezdésében a „nyugdíjminimum” szövegrész helyébe a „szociális vetítési alap” szöveg,
17. 26.§ (1) bekezdésében a „nyugdíjminimum” szövegrész helyébe a „szociális vetítési alap” szöveg,
18. 27.§ (1) bekezdésében a „nyugdíjminimum” szövegrész helyébe a „szociális vetítési alap” szöveg,
19. 28.§ (2) bekezdésében a „nyugdíjminimum” szövegrész helyébe a „szociális vetítési alap” szöveg,
20. 29/A.§ (1) bekezdésében a „nyugdíjminimum” szövegrész helyébe a „szociális vetítési alap” szöveg,
21. 30.§ (2) bekezdésében a „nyugdíjminimum” szövegrész helyébe a „szociális vetítési alap” szöveg,
22. 31.§ (1) bekezdésében a „nyugdíjminimum” szövegrész helyébe a „szociális vetítési alap” szöveg,
23. 32.§ (1) bekezdésében a „nyugdíjminimum” szövegrész helyébe a „szociális vetítési alap” szöveg,
24. 32/A.§ (1) bekezdés c) pontjában a „nyugdíjminimum” szövegrész helyébe a „szociális vetítési alap” szöveg,
25. 33.§ (1) bekezdésében a „nyugdíjminimum” szövegrész helyébe a „szociális vetítési alap” szöveg,
26. 33/A.§ (1) bekezdésében a „nyugdíjminimum” szövegrész helyébe a „szociális vetítési alap” szöveg,
27. 36.§ (2) bekezdésében a „nyugdíjminimum 250%-át” szövegrész helyébe a „szociálisvetítési alap 250%-át 71.250 Ft 85.500 Ft” szöveg és a „nyugdíjminimum 300%-át” szövegrész helyébe a „szociális vetítési alap 300%-át 85.500 Ft 102.600 Ft” szöveg,
28. 36.§ (3) bekezdésében a „nyugdíjminimum 275%-át” szövegrész helyébe a „szociális vetítési alap 275%-át 78.375 Ft 94.050 Ft” szöveg és a „nyugdíjminimum 350%-át” szövegrész helyébe a „szociális vetítési alap 350%-át 99.750 Ft 119,700 Ft” szöveg,
29. 36/A.§ (1) bekezdésében a „nyugdíjminimum” szövegrész helyébe a „szociális vetítési alap” szöveg,
30. 36/A.§ (2) bekezdésében a „nyugdíjminimum” szövegrész helyébe a „szociális vetítési alap” szöveg,
31. 36/E.§ (1) bekezdésében a „nyugdíjminimum” szövegrész helyébe a „szociális vetítési alap” szöveg lép.
2.§
A R. 20.§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az önkormányzati települési támogatás keretében a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán az első diploma megszerzése érdekében tanulmányokat folytató diákok részére, pályázatuk alapján, legfeljebb az oktatási év időtartamára, legfeljebb havi 10.000,-Ft 20.000 Ft összegű albérleti díj támogatás állapítható meg akkor, ha a családban az egy főre jutó havi nettó jövedelem a nyugdíjminimum 250%-át nem haladja meg és kollégiumi férőhely iránti kérelmét és fellebbezését az oktatási intézmény elutasította.”
3.§
A R. 27.§ (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A beiskolázási segély évente egy alkalommal nyújtható. A segély összege gyermekenként vagy fiatal felnőttenként legfeljebb 10.000 Ft-ig 20.000 Ft-ig terjedhet.
4.§
A R. 29/A.§ (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A tömegközlekedési támogatás összege havi 5.000-Ft 6.000 Ft, mely kizárólag a kaposvári helyi tömegközlekedési eszköz igénybevételéhez szükséges autóbuszbérlet megvásárlásához nyújtható.”
5.§
A R. 32.§ (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az időszaki támogatás összege személyenként és jogosultsági időszakonként 10.000-Ft 20.000 Ft.”
6.§
A R. 33.§ (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(2) A támogatás összege személyenként 10.000- Ft 20.000 Ft, amelyet az önkormányzat tárgyévben egy alkalommal, október hónapban folyósít.”
7.§
A R. 34.§ (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A karácsonyi támogatás összege személyenként 20 000 Ft 30.000 Ft, amelyet az önkormányzat a tárgyévben egy alkalommal december hónapban folyósít.”
8.§
A R. 37/A. §-al egészül ki:
„37/A. § A Közgyűlés az állam által Kaposvárnak adott 840.140.279 Ft energiaáremelkedés miatti támogatásából minden kaposvári háztartásnak 10.000 Ft-ot biztosít 2023. évben egyszeri támogatásként a közvilágítás korlátozása miatt.”
